- Üdvözöljük kedves utasainkat a Sólyom Nemzeti Légitársaság kánaáni járatán. Kérjük, csatolják be biztonsági öveiket, és tapsolják meg a Kapitányt! - Elnézést, kisasszony...! - Asszony vagyok, uram. Az SNL gépein csakis rendes, keresztény házasságban élő utaskísérőket alkalmaznak. Itt van a táblácskám is: Kovács Jenőné. Szóval miben segíthetek? - Miért kell előre megtapsolni a kapitányt? - Mert nehéz utunk lesz Kánaánba, és a Kapitány úr erőt merít az önök szeretetéből és bizalmából. - Rossz az idő? - Az idő jó. Csak a Kapitány úr még soha nem vezetett repülőt. - Úristen! Akkor mégis mit vezetett? - Fekete kisbuszt. De azt viszont virtuóz módon, elengedett kézzel, öv nélkül. Ő egy igazi légtornász. Elboldogul egy repülővel is. - Hölgyem, én azt hiszem, leszállnék, mielőtt felszállunk. - Azt sajnos nem lehet, az ajtókat már bezártuk. De hajoljon csak közelebb: valójában nem is szállunk ám fel. Csak ne mondja el senkinek! - De akkor hogyan jutunk el Kánaánba? - A Kapitány úr időnként ilyeneket fog mondani, hogy "Kedves utasaink, félúton vagyunk, nem érdemes kinézni az ablakon, mert csak a nyugati ugart látnánk", meg hogy "Kedves utasaink, most már nemsokára Kánaánba érkezünk". - És mikor érkezünk meg? - Amikor Ő azt mondja, hogy ez már Kánaán. Mikor hogy. - De hát ha megérkezünk, és el sem indultunk, akkor minden ugyanolyan lesz? - Dehogy. Közben eladták a lépcsőt. Majd ugrani kell.
Posted on: Sat, 06 Jul 2013 13:03:44 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015