. CSEH TAMÁSRÓL – KICSIT MÁSKÉPP Tételezzük fel, hogy van egy ember, aki Cseh Tamásról eddig még csak nem is hallott. Mondjuk, valaki megmutatja neki a „Csönded vagyok” című szerzeményét, mire ez az ember elkezdi felkutatni a világhálón a Cseh Tamás dalokat. Esetleg utána olvas cikkekben, életrajzi könyvekben az előadónak. Vajon mit tapasztal? Nos, nagyjából azt, hogy Cseh Tamás egy igazi világpolgár européer volt, aki liberális eszméktől fűtötten, sokszor össze-vissza dolgokat dalolt, néha a posztmodern szürrealizmus fellegeit karcolgatva. Csakhogy én beszéltem az igazi, a valódi barátaival. És egytől egyig ugyanazt mondták. Cseh Tamás egy ember volt. - Szerette az italt és a szép nőket, sokszor mindkettőt mértéktelenül fogyasztva. - Meggyőződéses orbánista volt (megjegyzem akkor, amikor még elég sokan hittünk orbán viktorban). Nem Fideszes, mert bennük nem bízott. Olyannyira nem, hogy amikor a miniszterelnök képviselői mandátumot kínált neki, gondolkodás nélkül visszautasította. - Voltak zsidó származású barátai, de gyűlölte a cionista zsidókat, s ezen véleményének igen gyakran hangot is adott. Többnyire részegen, mert a nyílt konfrontációra sem expozéban, sem dalokban nem vállalkozott. - Rajongásig szerette a hazáját. Gyakran ingyen lépett fel az elcsatolt országrészeken, ahol elég volt egy-két jól irányzott talpsimogatás, mondjuk egy „hányatott sorsú zenésztől”, és máris neki ajándékozta több százezer forintot érő gitárját. - Néha verekedett, néha évekig haragot tartott. De sosem küzdött halálig, és sosem tartott örök haragot. És vajon kik viszik tovább a szellemi örökségét? Természetesen azok, akik sohasem ismerték, vagy mindig is félreismerték. Polkorrekt bábbá silányítva ezt az ízig-vérig szittya magyart, ezt a lázadó lázítót, ezt a konok indiánt, ezt az… ezt az… embert. Még néhány nap, és halála napjára emlékezhetünk. Tegyük ezt manírok nélkül! Emlékezzünk valóban arra, aki volt: tökéletes tökéletlen magyar ember. Egy közülünk. () Varga B. Tamás ()
Posted on: Thu, 01 Aug 2013 18:14:48 +0000