"Európai érték": az EU ellenzi azt, aminek fennmaradásához hozzájárul Mivel az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt a zsidó lobbi befolyása alatt áll, ezért nem csoda, ha mindkét hatalom a megszálló Izraelt támogatja a palesztin ellenállással szemben. Bizonyos nyilatkozatok alapján azonban arra gondolhatunk, hogy az EU mintha egy árnyalatnyival érzékenyebb lenne a palesztinok gondjai iránt. Erről azonban nincsen szó. Az Európai Uniónak a megszállt területeken zajló izraeli terjeszkedéssel kapcsolatos szavai és tettei ugyanis meglehetősen távol állnak egymástól. Az elmúlt évtizedekben számos hivatalos EU-állásfoglalás született, melyekben - a nemzetközi jog előírásaival és több ENSZ-határozattal összhangban - Brüsszel elítéli az illegális izraeli telepek létesítését a megszállt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Ezzel szemben azonban az EU komoly anyagi segítséget nyújt a szóban forgó telepeken lakó zsidó gyarmatosítóknak. Miféle képmutató politika, hogy tettekkel támogatják azt, aminek létezését állítólag helytelenítik? Ez a fajta kétkulacsosság is része lenne vajon az oly sokat hangoztatott "európai értékeknek"? A közelmúltban napvilágot látott egy jelentés, melyet 22 emberjogi szervezet közreműködésével állítottak össze. Címe: "A béke esélyének tönkretétele gazdasági eszközökkel: Hogyan segíti Európa az illegális telepek fenntartását?" A tanulmány - melynek megszületéséről persze nem tájékoztatott az "elfogulatlan" nyugati média - lerántja a leplet az izraeli terjeszkedéssel kapcsolatos képmutató európai politikáról. "Az izraeli kormány által a Világbank rendelkezésére bocsátott legfrissebb adatok szerint az EU évente 300 millió dollár értékben importál árut a megszállt területeken található településekről. Ez az összeg hozzávetőleg 15-ször akkora, mint amekkora értékben az EU a palesztinoktól vásárol" - olvasható a jelentésben. A dokumentum rámutat arra, hogy mivel több mint négy millió palesztin és félmillió zsidó telepes él a szóban forgó régióban, az "EU valójában százszor annyit importál a zsidóktól egy lakosra vetítve, mint amennyit a palesztinoktól". Pedig ezek az adatok nem is tükrözik pontosan a valóságot, tekintettel arra, hogy számos olyan árucikket, melyet a ciszjordániai vagy kelet-jeruzsálemi zsidó településeken állítanak elő, izraeli termékként forgalmazzák az EU-ban. (Főleg azért, mert az árut előállító cégnek az anyavállalata Izraelben van bejegyezve.) Az "emberi jogok", a "demokrácia", a "humanizmus értékei" mellett szavakban elkötelezett Európai Unió a palesztinok millióit terrorizáló, ENSZ-határozatok tömkelegét semmibe vevő Izrael legfontosabb kereskedelmi partnere. Az EU által is illegálisnak minősített településeken lévő zsidó cégek jelentős adókedvezményekben részesülnek Izrael állam részéről, melyeket a palesztin vállalkozások természetesen nem vehetnek igénybe. (De persze Izrael a legcsekélyebb mértékben sem rasszista állam.) Mivel pedig az EU és Izrael között 1995-ben aláírt társulási egyezmény értelmében az izraeli árucikkek lényegében akadálytalanul léphetnek be az európai piacokra, a rendkívüli előnyöket a megszállt területeken található izraeli leányvállalatok is ki tudják használni. Az eredmény pedig az, hogy az EU jelentős mértékben támogatja azoknak az illegális zsidó telepeknek a további fejlődését, melyek létezését elvben helyteleníti. Ez év július 24-én az Európai Tanács hozzájárult az Izraellel fennálló kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok újabb komoly bővítéséhez, október 23-án pedig az Európai Parlament ratifikálta az EU és Izrael között a "megfelelőség értékeléséről és az ipari termékek elfogadásáról" szóló egyezményt. A megállapodás ellenzői éppen arra mutattak rá, hogy olyan árucikkeket is megkülönböztetett elbánásban részesítenek az EU-ban, melyek a megszállt területeken található zsidó településekről érkeznek. Ami pedig úgy erkölcsileg, mint jogilag elfogadhatatlan. De hát kit érdekel manapság Brüsszelben az erkölcs vagy a jog? A képmutatás netovábbja, hogy november 6-án Németország, Nagy Britannia és Franciaország hivatalos állásfoglalásban tiltakozott a legutóbbi izraeli döntés ellen, melynek értelmében további 1200 lakóépület megépítését kezdik meg Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. "Világos elvárás a részünkről, hogy a Közel-Keleten szemben álló felek tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely még bonyolultabbá teszi a tárgyalások folytatását" - mondta a pofátlan német külügyminiszter, Guido Westerwelle, hozzátéve, hogy az izraeli telepek "akadályozzák a béke megteremtését". Arról bezzeg nem szólt a cionbérenc, buzeráns külügyér, hogy a német kormány és az egész EU gazdasági téren milyen jelentős mértékben járul hozzá a telepek fennmaradásához és fejlődéséhez. Az Európai Unió annak ellenére erősíti kapcsolatait az apartheid zsidó állammal, hogy a tel-avivi kormány az elmúlt két év folyamán több mint 16 ezer új lakóegység építésének megkezdésére adott ki engedélyt Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Vezető izraeli politikusok számos alkalommal szögezték le, hogy az új települések létrehozása rendületlenül fog folytatódni a jövőben is. Az pedig már valósággal a hülyeség kategóriájába tartozik, hogy az EU egyetlen szóval nem tiltakozik az izraeli kormánynál akkor sem, amikor a terrorállam katonái az Európai Unió pénzügyi támogatásával létrejött palesztin intézményeket vagy vállalkozásokat rombolnak le. A magyarázat persze egyszerű: az EU-t is a cionisták uralják, akik legfeljebb csak a látszat kedvéért emelik fel szavukat hébe-hóba - egyre ritkábban - a cionista állam bűntettei ellen. Az emberjogi csoportok jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy "bizonyos európai tulajdonú cégek jelentős beruházásokat is végrehajtottak a településeken és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrában, illetve szolgáltatásokat biztosítanak az ott lakóknak. Így többek közt a G4S (brit/dán), az Alstom (francia), a Veolia (francia), és a Heidelberg Cement (német) cégek vannak jelen az illegális telepeken". Ramzy Baroud - atimes nyomán
Posted on: Thu, 05 Sep 2013 15:32:17 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015