> > > Orbán személyes titkosrendőrségéről írt a New York Times > Nagyobb módosító csomagokba rejtett kisebb törvénymódosítások révén a > magyar kormány az eredetileg a terrorizmus ellen létrehozott > Terrorelhárítási Központot két év alatt titokban félelmetes, szinte > ellenőrzés nélkül működő rendőri-titkosszolgálati szervvé tette. > > Nagy hiba lenne komolytalan szervezetnek elkönyvelni a Brad Pitt > zombiellenes kamufegyvereinek lefoglalása miatt az egész világon > kiröhögött Terrorelhárítási Központot - írja a New York Times > élményrovatában a Magyarország-szakértő Kim Lane Scheppele. A > professzor szerint a TEK egyre inkább a miniszterelnök > magántitkosszolgálatává válik, ami máris Orwell-i hatalmat birtokol, > mivel gyakorlatilag ellenőrzés nélkül hajthat végre titkos megfigyelést > és folytathat titkos adatgyűjtést bárki ellen. > A szerző megjegyzi, hogy nem Orbáné az egyetlen magyar magánhadsereg, > hiszen a Parlament Kövér László házelnök magánmilíciájának, a > Házőrségnek a felállítása 2013 január 1-jén kezdte munkáját. Kim Lane > Scheppele kiemeli, hogy egész Európában nincs még egy olyan Parlament, > amelyik őrségének joga lenne magánszemélyek lakásába behatolni és azt > kikutatni. > A cikk további részében a TEK létrehozásának történetével > ismerkedhetnek meg az olvasók. > > A soros elnökség volt az ürügy. > > A szöveg végigköveti, hogy Orbán az EU soros elnökségével járó > biztonsági feladatokra hivatkozva hogyan alapította meg a szervezetet > 2010 szeptemberében, hogyan nevezte ki az élére személyi testőrét, majd > nagy törvénymódosító csomagokba rejtett, szinte észrevétlen > módosításokkal hogyan szabták át az eredetileg tisztán terrorelhárítás > jelszavával létrehozott szervezetet kontroll nélkül működő komplett > titkosszolgálattá. A TEK-et Orbán a neki alárendelt belügyminiszteren > keresztül személyesen irányíthatja. A cikk ezen részei olyan > információkat közölnek, amelyeket a tájékozottabb magyar közönség sem > igen ismer, mert a vonatkozó törvénymódosításokat - szándékosan - > vastag törvénymódosító csomagokban rejtették el. > Scheppele felidézi, hogy lényegében a rendőrségi törvény két > módosításával hozták létre a kontroll nélkül működő, félelmetes > jogosítványokkal bíró magán kémhadsereget. > Nem jönne jól a független bírói kontroll. > > Az első kör 2010 decemberében volt, ekkor a rendőrségi törvény > módosításával a TEK jogot kapott titkos megfigyelések és adatgyűjtések > folytatására. Titokban behatolhatnak a lakásunkba és kikutathatják azt, > lehallgathatják az ingatlant és a telefonokat, hang- és képfelvételt > készíthetnek rólunk, kinyithatják a postánkat és behatolhatnak a > számítógépünkbe. Erről utólag sem kötelesek tájékoztatni, a megszerzett > adatokat pedig bármeddig szabadon kezelhetik. Scheppele kiemeli, hogy a > rendőrség Magyarországon ugyenezeket megteheti, de csakis bírói > engedéllyel. A TEK-nek viszont nincs szüksége ilyesmire, nekik csak az > igazságügyminiszter engedélye kell az adatgyűjtéshez. Mivel a TEK > vezetője az igazságügyminiszterrel egy kormányban ülő belügyminiszter, > nincs semmiféle független kontroll az Orbán-titkosszolgálat akciói > fölött. > > Második körben a 2011. december 30-ai extrém törvénygyártási dömpingben > szavaztatott meg a kormány néhány újabb módosítást a rendőrségi > törvényhez. Az egyik értelmében a TEK a látókörébe került állampolgár > bármilyen személyes adatát kikérheti pénzügyi cégektől, biztosítóktól, > mobilcégektől és internetszolgáltatóktól, illetve állami szervektől. > Igaz ugyan, írja Scheppele, hogy a TEK ezeket az adatokat 2011. > december 30-a előtt is elkérhette, de csakis akkor, ha az ügyben > nyomozás folyt és az adatkérést a nyomozást felügyelő ügyész > engedélyezte. De december 30-a óta akkor is megszerezhetik az adatokat, > ha nem folyik semmiféle eljárás és ügyészi bólintás sem kell már. > Gyakorlatilag bármilyen adatot megszerezhetnek rólunk, mindenfajta > engedély nélkül, ráadásul úgy, hogy az adatszolgáltatásra kényszerített > magáncég vagy állami szerv el sem árulhatja nekünk, hogy kiadta a > titkainkat. > > > > Restaurálták a pártállami helyzetet A cikk emlékeztet arra, hogy a > rendszerváltás után az Alkotmánybíróság a személyi szám > megszüntetésekor kimondta, hogy a kommunista diktatúra egyik alapja > volt, hogy az állampolgárokról a tudtuk nélkül gyűjthették össze egy > helyre a rájuk vonatkozó személyes adataikat. A Fidesz-kormány pontosan > ugyanazt a rendszert teremtette újra, amit az Alkotmánybíróság annak > idején szétzúzott: létrehoztak egy olyan ügynökséget, ami egy helyre > gyűjtheti össze az állampolgárokra vonatkozó összes titkos információt. > > A szerző szerint a zavart csak fokozza, hogy a törvény szerint a TEK > egyszerre rendőrség és titkosszolgálat. Rendőri szerepében azokkal > szemben léphet fel, akik terrorfenyegetést jelentenek, de joga van a > közrend megzavarására alkalmas bűncselekmények, illetve veszélyt > jelentő személyek ügyében is nyomozni. > Szó sincs terrorról Scheppele emlékeztet arra, hogy a TEK emberei > kapták el a kulcsi macsetés gyilkost, de április 13-én ők csaptak le 23 > drogterjesztőre is. Utóbbi eset arra utalhat, hogy teljesen általános > rendőri feladatokat is el akarnak látni. > > > > A TEk egyszerre rendőrség és titkosszolgálat: csak akkor köti bírói > engedély, ha éppen rendőri szervként cselekszik. Ha viszont éppen > titkosszolgálati minőségében akar megfigyelni valakit, már csak a > miniszteri bólintásra van szüksége. Scheppele arra is rámutat, hogy a > kormány azért szüntette meg az adatvédelmi ombudsman posztját, hogy ne > legyen, aki tiltakozik a TEK adathalmozása ellen. A helyette > létrehozott hatóság feje politikai kormánykinevezett. Pont ezért > indított kötelességszegési eljárást az EU Magyarország ellen az > adatvédelem területén is - véli Scheppele. >
Posted on: Wed, 07 Aug 2013 16:13:33 +0000