/Tegnap este/ Ültem a teraszon, cigarettáztam, s néztem, milyen szép az este rád gondoltam, lelkedre, miközben ragyogott a Hold meztelen teste. Ábrándoztam csókodról, ölelésedről, suttogó hangodról, mindenről nem törődve a hideggel, nem venni tudomást más egyszerű emberről. Tegnap este láttam szivárványt, megláttam a huncut varázst mi mutatta, hogy a szívedből sosem égethetem ki a parázst. Oly örök lettem neked, s te is örök lettél ide bent hogy nem számít hol vagyunk, itt-ott, lent e, vagy fent mert szeretlek. Szeretlek reggel, délben, este Te vagy a Nap, a Hold, ki csak nekem mutatja, milyen szép, csodás, meztelen, s vágyódó a formás, tündér illatú teste. (Jó volt a tegnap este, de te nem voltál velem s mégis, mintha átöleltél volna engem úgy forrt fel mindenem, úgy vert a szívem. Fáradtam, veled aludtam el, veled az igazzal, az örök szerelemmel.)
Posted on: Sun, 06 Oct 2013 09:37:26 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015