06- A magyarok újrahonosítási programja V. fejezet: MUNKAÜGY blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pid=122294&n=furaila&blog A MUNKA megfogalmazása: A SZAKMAI MUNKÁT a társadalomba szerveződő emberek, az élet két alapvető helyszínén, CSALÁDI- és TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁSBAN végzik. 1.) A CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS a családi élet működőképességének fenntartását szolgáló funkciók, feladatok családtagonkénti szétosztása és elvégzése. Például: a háztartás- és a gyermeknevelés, az idős- beteg szülők otthoni gondozásának feladatai, melyek elvégzéséhez ma már egyre több szakértelemre van szükség. A magyar családok többségében a "családfenntartó" még nem tudhat a társadalmi munkamegosztásban végzett munkájával annyi jövedelmet magáénak, melyből ezen szakemberek (házvezető, gyermeknevelő, betegápoló) munkáját meg tudná vásárolni. Ezért, ezek a családok egy újfajta - az ősi mintára emlékeztető - ÖNELLÁTÓ HÁZTARTÁSRA kénytelenek berendezkedni. Ez a nagy családokra, - ahol egy háztartásban több nemzedék él együtt, vagy több gyermek felnevelésére, iskoláztatására vállalkoznak - fokozottan érvényes. Ott, a család működőképességéért a családtagoknak meg kell tanulni a szakszerű ellátáshoz szükséges szakmai ismereteket! Attól függetlenül, hogy a teljes foglalkoztatás feltételeinek megteremtése a végső cél, szükség lenne olyan helyekre, intézményekre, ahol ezeknek az ismereteknek elsajátítására lehetőség nyílna – közpénzekből - természetesen. 2.) A TÁRSADALAMI MUNKAMEGOSZTÁS a termelő- és egyéb emberi tevékenységek, munkák különböző foglakozási ágakká való szétválása, elkülönülése. A társadalmi munkamegosztásban szakmai munkát végző EGYÉN-nek gondot okozhat - a munkahely elvesztése, - a szakértelem elavulása, - a teljesítménnyel járó feszültség oldásának, a PIHENÉS természetes igénye, vagyis a rekreációra (megújulásra) való lehetőség. A jövőben olyan felnőttképzési- és művelődési intézményekre lesz szükség, ahol az EGYÉN - úgy is, mint MAGÁNEMBER és úgy is, mint TÁRSADALMI EMBER - megismerheti saját, egyéni értékeit, ami alapja lehet minden további elsajátításnak és amellyel megvalósítható lehet az élethosszig tartó, folyamatos tanulás- és művelődés igényével megtervezett életprogram. Életbevágóan SZÜKSÉGES egy olyan TÁRSADALOMPOLITIKAI ERŐ létrejötte, amelyik programjában meghirdeti és képviselő jelöltjei TÁRSADALMI SZERZŐDÉSSEL elkötelezi magát arra, hogy TÁMOGATJA a MAGYAR CSALÁDOK MAGÁNÉLETI HÁTORSZÁGÁNAK KIÉPÍTÉSÉT. Azokét kiváltképpen, akiket rabszolga sorban ért az 1990-es hatalomváltás. A MUNKÁSOK és PARASZTOK, a kétkezi dolgozók többsége egy elhúzódó krízishelyzetben éli át a rendszerváltozást. Pedig, (a mai öregségi nyugellátásban részesülő "eltartottakat") már polgárosodó állapotban érte a második világháború. Ennek bizonyságául, példaértékűek az egyletek, egyesületek és polgári körök (!) tömeges működése 1920 és 1945 között. Ezekben az egyletekben pl. a közösséghez tartozás ereje olyan erős volt, hogy - a gazdasági világválság idején - volt anyagi és erkölcsi ambíciójuk az ÉPÍTKEZÉSRE! Ők nemcsak TEMPLOMOK, MUNKÁSOTTHONOK (mint pl. a pesterzsébeti vasasok által épített Csilinek becézett) építésébe kezdtek, hanem - ami mindig is sokkal nehezebb volt, - KÖZÖSSÉGET is építettek! Az Alföldről "feltelepült" protestáns, polgárosodó emberek hozták magukkal a „hogyan?” tudását! Tudták, hogy hogyan fogjanak hozzá ö n e r ő b ő l az építkezéshez! Ezt a fajta identitást, ön- és közösségfejlesztő kreativitást irtotta ki a szocialistának hazudott diktatúra belőlük és utódaikból. Tudnunk kell tehát, hogy: Ők NEM AZONOSAK AZOKKAL , AKIK MEGVALÓSÍTOTTÁK A PROLETÁRDIKTATÚRÁT, henem Ők AZOK AKIKEN MEGVALÓSULT az! Meg kell tanítani ezt a népcsoportot régi-új identitására! Meg kell teremteni azokat a HELYEKET ismét, ahol az egyén megismerheti saját, egyéni értékeit, amellyel megteremtheti saját szocializáltságát, ami alapja lehet minden további elsajátításnak! Magyarul, a mindenkori környezethez való alkalmazkodásra képesebb emberek az életképesek. Csakhogy, nem mindegy, mihez kell alkalmazkodnunk! Ahhoz-e, hogyan és mit találjunk ki annak érdekében, hogy meg tudjuk valósítani az ÖNÁLLÓSÁG FELELŐSSÉGÉVEL kigondolt életprogramunkat, vagy ráhagyatkozunk a mindenkori hatalomra? Sajnos, az ÖNÁLLÓSÁG FELELŐSSÉGÉRŐL sokan leszoktak az elmúlt évtizedekben. Vagyis, attól az életképességtől fosztotta meg és fosztja meg a mai napig a – magát baloldalinak hazudó- és velük PAKTUMOT kötő – politikai erő azzal, hogy hatalmát arra használja és arra biztatja polgárait: merjenek „kicsik lenni”! Olyan „szociokulturális” környezetre van szükség, melyben MINDEN EMBER a saját KÜLSŐ- BELSŐ TULAJDONSÁGAI, vele született adottságai alapján ki tud bontakozni és nemcsak biológiailag válik felnőtté, hanem társadalmi értelemben is. Ez azt jelenti, hogy mikorra eléri FELNŐTT KORÁT, képes szert-tenni annyi SZAKMAI ISMERETRE, TUDÁSRA, hogy azzal részt tud venni a TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁSBAN. Vagyis, egy szakmán belül el tudja fogadtatni személyét és szakmai tudását. Továbbá, a MUNKAVÉGZÉSÉRT ANNYI BÉRT KAP, hogy meg tudja venni más szakmák képviselői által előállított termékeket, szolgáltatásokat. Az előállított TERMÉKEK CSERÉJE is lehetséges és ezzel az ÖNFENNTARTÓ GAZDÁLKODÁS-ban való részvétellel otthont tud magának teremteni, családot tud alapítani… stb. A HÁTORSZÁG kiépítésének helyszínei Meg kell – a lehető legsürgősebben - indítani a helyi kultúrházakban, vagy közösségi házakban a minden érdeklődő által elérhető NÉPFŐISKOLAI KURZUSOKAT! Ezeken a népfőiskolai kurzusokon olyan "művelődési programot" kell összeállítani, amely segíti, ösztönzi az egyént, illetve az adott közösséget fejlődésben, kreativitásban! A program összeállításánál figyelembe kell venni, hogy - az élet minden követelményével és kényszerével behatárolt emberek - csaknem mindenfajta tevékenységét három alapvető tényező határozza meg: 1./ a CSALÁD- legyen az meglévő vagy távlati - a házaspár és a gyermeknevelés problémái; idős, beteg szülők otthoni gondozásának összes problémája; az élet négy krízisszakaszának problémái; 2./ a SZAKMAI MUNKA - amelyben gondot okozhat: - a munkahely elvesztése, - a szakértelem elavulása, - a teljesítménnyel járó feszültség oldásának természetes igénye, - a rekreációra való törekvés; 3./ a JÖVŐ - helyünk megkeresése a társadalmi-gazdasági valóságban, háttér biztosítása, stabilitás, lakás, megtakarítás, elérhető célok kitűzése, részvétel egy olyan típusú társadalom építésében, amely biztosítja a jövőt és megfelel az EGYÉN vonatkozási kereteinek; a jelen fenyegetéseinek (környezetszennyeződés ártalmai, sugárszennyeződés, az emberi agresszivitás-terrorizmus, a közbiztonság hiánya, modern betegségek) túlélése. MUNKAÜGYI FELADAT: a TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS- a HÁTORSZÁG KIÉPÍTÉSÉVEL A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSRŐL majdnem mindenkinek az infrastrukturális fejlesztés jut eszébe. Villamosítás, hírközlési- és a kommunikációt szolgáló berendezések, vezetékes vízellátás, szennyvízelvezető csatornák, aszfaltozott út- és vasúthálózat; minden szükségletet kielégítő szolgáltató intézmények… Csakhogy: ma már van a településfejlesztésnek emberi vonatkozása is. A XXI. század igazi kihívása az, hogy az emberiség összességében képes lesz-e a kisebbségben lévő tudósok által kifejlesztett és megkonstruált technikai vívmányokat, műszaki berendezéseket – a saját hasznára – alkalmazni- felhasználni-TUDNI. Mert, egyre nagyobb a szakadék ezen a téren. (A csernobili atomreaktor sem robbant volna föl, ha… Kevesen tudnak arról, hogy a „nagy októberi szocialista forradalom” évfordulójára tett többlettermelési felajánlás miatt iktattak ki egy hűtőláncot, mert így remélték a termelési folyamat felgyorsulását, a túlteljesítést elérni! Csakhogy olyan mértékben hevült föl a reaktor, hogy tűz ütött ki, majd felrobbant!!!) A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MUNKA emberi vonatkozásai: Az osztálytársadalmak megszűntével, a jelen embere elsősorban MAGÁNEMBER, aki a MAGÁNÉLETÉT általában CSALÁDBAN éli le. A CSALÁD, viszont a társadalom legkisebb EGYSÉGE. E legkisebb TÁRSADALMI EGYSÉG MINŐSÉGE meghatározója a TÁRSADALMI MINŐSÉG-nek. Az alábbi hét témakör programja lehetővé tenné, hogy a kurzust elvégzők - helyes önértékeléssel képesek legyenek: - a saját- jól felfogott érdeküket belátni, aszerint élni, cselekedni; - arra, hogy igényeljék az olyan politikai képviseletet, amelyik nem a "jól bevált" bűnbakokra áthárító felelősséggel politizál, - mert az gátja lehet az önmagával szembeni igényes életfelfogás kialakításának - hanem reális igényt támaszt! Előtte azonban, a POLITIKAI KÉPVISELETRE JELÖLTnek meg kell győznie választópolgárát arról, hogy megérti elhúzódó krízishelyzetét. Megérti és arra törekszik, hogy MINDEN, a váltáshoz szükséges ESZKÖZT (erkölcsi rehabilitáció, a váltáshoz szükséges ismeretek, induló tőke) KÉPES biztosítani számára. Témakörök: 1./ A legfontosabb, hogy az egyén ismerje meg saját GENEALÓGIAI MÚLT-ját és e megismeréssel kialakuljon, általánossá váljon az a tény, hogy a magyar- és más nemzetiségi (kisebbséghez tartozó) családok MAGÁNTÖRTÉNELMÜK, családi- genealógiai múltjuk ISMERETÉVEL részesei a magyar nemzet történelmének! (Ezzel a nemzettudattal már egyenrangú tagjai lehetünk hazánknak, vagy bármilyen nemzetállamok uniójának!) 2./ A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA segítségével megismerheti az egyén saját lelki alkatát, saját lelkiéletét. Ezen kívül olyan kommunikációs- és szociálpszichológiai ismereteket sajátíthat el, amely a mindenkori emberi élet újra- és újjátermelését, fenntartását és gazdagítását segítheti! 3./ Az ANDRAGÓGIA, a felnőttképzés- és művelődés keretében elsajátíthatók lennének azok a tanulástechnikák, amelyekkel megvalósítható lehet az egyén számára az élethosszig tartó, folyamatos tanulás- és művelődés igényével megtervezett életprogram. 4./ A KULTÚRTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS keretében lehetőség nyílna a politikai demagógiától mentes nemzeti kultúra történelmi, történeti megismerésére. megtanulására. Szükséges a településeken létrehozni olyan helyeket, ahol jó együtt lenni és a közösség összetartó erejéből erőt meríteni, az emberi életenergiák- munkaerejének megújulásához... 5./ A KÖRNYEZETISMERETI ÁTTEKINTÉS segítene a XXI. század emberének visszatalálni a természethez, mert eredetileg annak része. Ezért, meg kell ismernie azt a természeti környezetet, ami őt körülveszi. Meg kell ismernie, hogy harmonikusan együtt tudjon élni vele, óvni- védeni tudja azt, hogy utódaik is élvezhessék! Felhívnám a figyelmet arra, hogy a KEK tanszékei, amelyek a Péteri majorban (Bp. XXIII. ker.) működnek: Dísznövénytermesztési- és Dendrológiai Tanszék, Zöldségtermesztési Tanszék, Kísérleti Üzem- és Botanikuskert, a civil lakosság számára ismeretlen, teljesen (elhanyagolt), zárt világ! A népfőiskolai kurzustól függetlenül is MEG KELL SZERVEZNI a BOTANIKUS KERTEK látogatását, ugyanakkor, szükséges lenne a Magyarok Szövetsége BÁRKA-programjának széles körben való ismertetése és oktatása. 6./ Az ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK keretében megismerhetné az egyén azokat a törvényes, jogi kereteket, amelyben mindennapjait megéli, amelyek ismerete nélkül lehetetlenség a személyes (rendszer)változtatás. 7./ A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI technikák ismeretével könnyebben lehet barátságban élnie az egyénnek szomszédaival, szűkebb-tágabb környezetében élő embertársaival. Lehetőség nyílna ezen ismeretekkel a társadalmi cselekvési módokra. Mint pl. - párbeszédkörök- - szomszédsági kapcsolatok létesítése- és ápolása, valamint - társas körök létrehozásának módjainak elsajátítására. Bóna Mária Ilona
Posted on: Mon, 30 Sep 2013 10:31:00 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015