11 Az elkövetkező napok egyhangúan teltek. Tom az erős nyugtatók hatására sokat aludt, gyakran különös dolgokat álmodott, a többi időben a tolószéke segítségével fedezte fel a kórház szomszédos szobáit. Az egyik szekrényben rátalált ruháira, amit egy láthatatlan kéz kitisztíttatott, majd zsebeibe minden visszarakott, pontosan, mintha a világmindenség léte forogna kockán a legkisebb buta kis tévedés miatt. Végigtapogatta a rongyos kabátot, amit a hajléktalantól örökölt, egyik zsebében rálelt arra, amire vágyott, bár nem remélt. A fél pakli cigaretta mennyei örömmel töltötte el. Vadul tervezgette, mennyi időre is elég, ha gondosan beosztja. Számolgatta a fehér kis rudacsokat. - Tizenegy. Akár hogy számolom tizenegy. – Morogta magában. – Már csak egy doboz gyufát kellene találnom. – Gondolta mikor halk puffanással gyufalevél esett ki vállfára akasztott nadrágzsebéből. Tom körülpillantott, nem látta-e meg valaki, elrejtette köpenyében zsákmányát, türelmetlenül az ajtó felé kormányozta székét. Liften a földszintig, ott ki a kertbe, minél messzebb az épülettől, a sövény takarásában egy magasodó fagyal árnyékában megpihent. Mohón kotorta ki az első szálat, remegve húzta végig a gyufa fejét a csomag oldalán, az kis szikrát vetett, kevés füstöt, majd kialudt. A második, harmadik gyufa sem hozott eredményt. A negyedik végre lángra kapott, megadva a testnek azt, amit kívánt, a pár percig tartó mámort, egy pillanatnyi felüdülést. Minden slukkot mélyem beszívta tüdejébe, sokáig ízlelgette, alig fújta ki a füstöt, ifjonti hévvel ismét nagyot szippantott. Az egyik parazsával gyújtotta meg a másikat, újabb és újabb perceket élt át a bódultan. Lepillantott a fűbe, a nap sugarai egy palack kiváló Kentucky whisky üvegén táncoltak. Tom felemelte az üveget, gyakorlott mozdulattal letekerte a kupakot, nagyot húzott az illatos italból. Újabb korty, szippantás, bódulat. Feje szédült, mozgása elvesztette a koordinációt, végigöntötte magát, ujjai közül kiperdült a cigarettavég, frottír köpenye gyorsan lángra kapott, élő máglyává változtatta a tehetetlen testet. Elviselhetetlennek tűnő fájdalmában üvölteni, sikoltozni kezdett, ahogy ereje engedte. Az ápolónő ismét mellette termett, megtörölte homlokát, gyors injekcióval enyhítette fájdalmát. A szer lassan hatni kezdett, Tom visszazuhant mély álmába. Tovább szívta sorban a cigarettákat, vedelte az el nem fogyó whiskyt a kert magányában, elégedettnek, boldognak érezte magát. Kinyitotta a dobozt, amiben tizenegy szál cigaretta kaján vigyorral hívogatta. Pontosan tizenegy…
Posted on: Tue, 12 Nov 2013 21:06:47 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015