2013 augusztus 27-én Patai Mihály és Gyuris Dániel írt levelet Varga Mihály miniszter felé címzetten. Varga Mihály miniszter úr Nemzetgazdasági Minisztérium Lakáscélú deviza jelzáloghitelek konverziója Tisztelt Miniszter Úr! A lakossági lakáscélú deviza jelzáloghitelek forintra történő átváltása súlyos tehertétel a pénzügyi közvetítőrendszernek és széles körű mérlegelést igényel. Az átváltás alapvetően érinti a bankrendszer mérlegszerkezetét, jövedelmezőségét, illetve a tőkeveszteség és a rendkívül megnövekvő operációs terhek miatt a bankrendszer képességét, hogy a gazdaság finanszírozásában betöltött szerepét a közeljövőben ellássa. Az intézkedés bankrendszert érintő kockázatai kapcsán megkerülhetetlen tehát a mikroprudenciális felügyeletet ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a forint árfolyamát, a valutatartalékot érintő hatások, valamint a likviditás szektorszintű kezelése miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonása az egyeztetésbe. Mivel sem az MNB, sem a PSZÁF álláspontját nem ismerjük az elérni kívánt célt illető mikro- és makroprudenciális kockázatokkal kapcsolatban, illetve nem kaptunk jelzést az MNB-től arra vonatkozóan, hogy az azonnali leváltásához szükséges devizát – amelyet nyilvánvalóan nem lehet a devizapiacon megszerezni – kész-e a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások rendelkezésére bocsátani, az alább vázolt modellek nem tekinthetők a Magyar Bankszövetség végleges javaslatainak, hanem inkább csak olyan értékeléseknek, amelyek az egyes lehetséges szcenáriók hatását vizsgálják. A Magyar Bankszövetség ennek megfelelően egyik lehetséges megoldást sem preferálja a többivel szemben. Arra is szeretnénk felhívni miniszter úr figyelmét, hogy a lakáscélú deviza jelzáloghitelek egyetlen szabályozói aktussal történő forintra váltása még nagyobb kockázatokat hordoz, és még körültekintőbb mérlegelést igényel, mintha ugyanerre egy előre meghatározott időintervallumon belül, folyamatosan kerülne sor. A javaslatok kidolgozása során figyelembe vett szempontok A közgazdasági racionalitás alapján és a társadalompolitikai elvárások figyelembe vételével a modellek kidolgozása során az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt1: 1 A modellszámításokhoz használt paramétereket a levél mellékletét képező számítások kapcsán megjelöltük. Budapest, 2013. augusztus 27. 2 szűnjön meg az- érintett háztartások árfolyamkitettsége, a forint gyengülése miatt a folyósítás óta jelentős tehernövekedést elszenvedő háztartások törlesztőrészletei csökkenjenek, olyan programra van szükség, amely csak a közgazdaságilag- indokolt mértékben avatkozik bele a válsággal terhelt piaci folyamatokba. El kell kerülni, hogy a különböző devizákban, illetve forintban, különböző fedezetek bevonása mellett (vagy fedezet nélkül) eladósodott adósok csoportjai között feszültség keletkezzen, a megoldási javaslatban a felmerülő terhek- olyan megosztását tartottuk szem előtt, mely az elvárt társadalmi, rendszerstabilitási és fiskális feltételeknek egyaránt megfelel, az- intézkedés hatása legyen kiszámítható, és az intézkedés ne legyen összeegyeztethetetlen az eddigi – konszenzuson alapuló – intézkedésekkel, - az állományromlás üteme csökkenjen, lehetőség szerint az intézkedés segítse a nemteljesítő hitelek teljesítővé válását, olyan programra és azzal- kapcsolatos kommunikációra van szükség kormányzati és banki oldalról egyaránt, amely az adósok számára nyilvánvalóvá teszi, hogy hogy ez a program egyszeri és végső megoldást jelent, nem egészül ki később újabb elemekkel, és nem is kerülhet sor újabb intézkedésekre, közel hét év alatt felépült állományok- konverzióját kell végrehajtani, ami operációs szempontból hatalmas kihívás, - olyan jogszabályra vagy jogszabályokra van szükség, amely az Alaptörvény keretei között és a jogbiztonság fenntartásával képesek beavatkozni magánjogi jogviszonyokba, a teljesítő (a problémamentes és a legfeljebb 90 napot meg- nem haladó késedelemben lévő) devizaalapú lakossági jelzáloghitelek közül a lakáscélú hitelek prioritást élvezzenek, de a javasolt eszköztár adjon megoldási lehetőséget a szabadfelhasználású jelzáloghitel adósoknak is, a- nemteljesítő hitelállomány állomány problémáira a teljesítő állomány kezelésével együtt és egyszerre kell olyan megoldást találni, ami a konverzió módjának rögzítésén kívül biztosítja a fedezetek értékesíthetőségét, és a fedezett követelések értékállóságátnak biztosítását is. 3 I. A teljesítő (90 napot nem meghaladó késedelemmel rendelkező) devizaalapú jelzáloghitelek forintosítására vonatkozó javaslatok A jogosulti kör meghatározása A javasolt megoldási lehetőségek mindegyike lefedi a lakáscélú deviza jelzáloghitelek teljes körét, vagyis azt javasoljuk, hogy ne legyenek szűkítő feltételek se a hitelösszeg, se a fedezeti ingatlan nagysága, sem másmilyen szempont szerint. Ez biztosíthatja az érintett kör számára az átfogó megoldás lehetőségét, illetve a lakáscél kiemelt kezelését. A szabadfelhasználású hitelek esetén a hatályos modellnél alkalmazott eszköztár szerinti korlátozó feltételeket – vagyis az árfolyamgát jelenlegi szabályrendszerét – javasoljuk szem előtt tartani. A javasolt megoldások ismertetése 1/A. Az MNB által biztosított kedvezményes árfolyamon történő forintosítás, kamatkedvezmény biztosítása, árfolyamgát a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében Az 1/A javaslatunk szerint a teljesítő, vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, fel nem mondott CHF- és EUR lakáscélú hitellel rendelkező adósok hitelének forintosítására egyetlen aktussal, jogszabály erejénél fogva kerül sor, a forintosításhoz az MNB azon az árfolyamon biztosít devizaforrást, amilyen árfolyamon a leváltáshoz szükséges euró-forrás az MNB könyveibe került (bekerülési érték). A forintosítást követően a hitelező állapítja meg a forinthitel kamatát, de a kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke nem lehet magasabb, mint az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott kamatmaximum. Az ügyleti kamatból a költségvetés 1 százalékpontot átvállal, ezáltal a nominális ügyfélkamatok 1 százalékponttal mérséklődnek. A CHF- és EUR lakáscélú hitellel rendelkező adósok meghatározott időn belül kérhetik, hogy a forintosításra ne kerüljön sor, ebben az esetben természetesen a kamattámogatásra sem válnak jogosulttá (kijelentkezési opció). A JPY lakáscélú-hitellel rendelkező adósoknak a forintosítást igényelnie kell (bejelentkezési opció). A teljesítő, vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező adósok számára a jogalkotó a jogalkotás eszközeivel kötelezővé automatikussá teszi a hatályos árfolyamgát-konstrukció igénybevételt, szintén a kijelentkezési opció biztosításával. A jogalkotónak biztosítania kell, hogy formális, közokiratba foglalt szerződésmódosítás hiányában is az eredeti zálogjog és az esetlegesen kapcsolódó állami kezességvállalás fennmaradjon, és a privilegizált végrehajtási út biztosított legyen. Ez az összes többi modell esetében is megkerülhetetlen. Az intézkedés gazdasági hatásait az 1/A. melléklet mutatja be. 4 1/B. Az MNB által biztosított kedvezményes árfolyamon történő forintosítás, 5 évig kamattámogatás biztosítás...
Posted on: Tue, 03 Sep 2013 08:30:02 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015