A Devizában refinanszírozott és devizához kötötten nyilvántartott forint jogügyletek, az adósnak és a költségvetésnek CSALÓK által, rejtetten, és tudatosan okozott károk Mivel számomra nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek nem értik (még egy volt belügyminiszter sem!) az érvelésem, ezért a következőkben pontosan részletezem azt: Banki dokumentumokkal 3 tudatos becsapás bizonyítható: 1. Az árfolyam különbözet és az árfolyamrés kérdése. 2. A tartozás illegális árfolyam nyeresége. 3. A megtévesztésből adódó illegális kamat és költség különbözet. 1. - A KÁROKOZÁS két szinte azonos területet jelent. Az árfolyamrés témájában a Kúria megállapította a hitelezők felelősségét az eltitkolás és az illegális árfolyamrés-% emelés ügyében. Mivel ez a részlet tisztázott, ez további magyarázatot nem igényel. Az árfolyam különbözet témájában még nem történt semmi, nézzük: A banki érvelés szerint, a hitelt azért adta ki az adósnak vételi árfolyamon, mert forintban történt a kifizetés, tehát formailag az adós rendelkezésére álló devizát váltották át forintra. A vételi árfolyam alkalmazása természetesen a konverziós ügylet költségét is tartalmazza. A valóságban ez becsapás, megtévesztés, mert ez a gazdasági esemény – pénzügyi ügylet FIKTÍV, valótlan! Az adósnak nem állhatott rendelkezésére deviza, amit a bank rendelkezésére bocsáthatott volna! A banknak lehetséges hogy rendelkezésére állt a szükséges deviza, azonban ebben az esetben az adósnak csak eladási árfolyamon adhatta volna azt el. A banki érvelés szerint, a törlesztő részletet azért vette át az adóstól eladási árfolyamon, mert forintban történt a törlesztés, tehát formailag a bank rendelkezésére álló devizát váltották át forintra. Az eladási árfolyam alkalmazása természetesen a konverziós ügylet költségét is tartalmazza. A valóságban ez becsapás, megtévesztés, mert ez a gazdasági esemény – pénzügyi ügylet FIKTÍV, valótlan! A adósnak nem állt rendelkezésére a deviza, amit a bank rendelkezésére bocsáthatott volna! A banknak lehetséges hogy meg kellett szereznie a szükséges szükséges forrás devizát, az adóstól azonban ebben a fiktív esetben is csak vételi árfolyamon szerezte volna be. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a hitelező egyoldalúan a saját hasznára foglalta bele az árfolyamokat a szerződésekbe! Mi a valóság ebben a kérdésben? A bank a hitel nyilvántartására egyszerű matematikai transzformációs, azaz ÁTSZÁMÍTÁSI műveletet kellett volna, hogy alkalmazzon, a kereskedelmi célú konverzió helyett. Ennek lényege, hogy adott értékelési rendszerben az átváltásokra csak egy, azaz egységes alapot alkalmazhatott volna. Például egy több számítást tartalmazó rendszerben nem lehet ugrálni a decimális(tízes) és a bináris(kettes) számrendszerek között; vagy például nem lehet az egyik tételt svájci frankban, míg a másikat Euróban számolni. Esetünkben mindegy lett volna, hogy a bank a vételi, az eladási, vagy a középárfolyamot alkalmazza – lényeg az, hogy CSAK az EGYIKET.A bank által alkalmazott kereskedelmi átváltási mód tényszerűen, és a szerződésben CSALÁRD módon elhelyezve megtévesztette az adóst, és neki kárt okozott. Mivel az adott helyzetben a két árfolyam alkalmazása árfolyam különbözetet eredményez, melyről a bank sem az állam, sem az adós felé nem számolt el, az adós mellett a költségvetést is megkárosította. 2. - A KÁROKOZÁS a tartozás illegális árfolyam nyeresége. A csalók visszaéltek azzal a ténnyel, hogy minden ember számára az természetes, ha a záró egyenleg nominálisan egyenlő a nyitó egyenleggel, tehát a január 31.-én nyitó egyenlegemben szereplő 1.000.- forintom február 1-jén is 1.000.- Ft. Ezt az evidenciát a csalók az adósok, és az állam megtévesztésére tudatosan használták ki. Ez minden homogén számítási rendszerre igaz, tehát a pénzeszközök azonos nemben (Ft VAGY CHF) állnak rendelkezésre. Az árfolyam belépésével az értékelési időszakon belül heterogén állapot alakul ki, tehát a pénzeszközök heterogén módon, azaz eltérő nemben (Ft ÉS CHF) állnak rendelkezésre. A havi deviza egyenleg nominális értéke ugyanis egy számítási érték csupán, mely nem áll rendelkezésre. Minden számított érték egy szorzóval és egy alapértékkel bír – a kettő szorzata lesz. A szorzó az árfolyam összege minden ciklusban más. A záró egyenleg a lezárásra kerülő, elmúlt időszak szorzójával képzett szám. A nyitó egyenleg az indításra kerülő, új időszak szorzójával képzett szám. Ha nincs árfolyamváltozás, akkor a két egyenleg nominálisan azonos. Ha csökken az árfolyam, akkor a nominális egyenleg arányosan nő. Ha nő az árfolyam, akkor a nominális egyenleg arányosan csökken. A mellékelt banktábla.pdf adatsoraiból kiválóan láthatók a következő tények: • Rendelkezésre álló pénzeszköz csak és kizárólag Ft pénzegységben van jelen. • A CHF deviza tételek csak és kizárólag konverziós, üzleti számítások eredményei. • Vételi árfolyamon a hiteltartozás (tőke), míg eladási árfolyamon a kamat és a költség összege került kiszámításra. • A Ft egyenleg a ténylegesen, rendelkezésre álló pénzeszköz műveleteinek egyenlege. • A CHF deviza egyenleg a bank nyilvántartása szerint számított értékek. A bank mindig a deviza egyenlegen görget tovább. • A tőkeváltozás az egyenlegek összegzése: a Ft egyenleg – tehát a visszafizetendő adósság - közel 40%-kal nő, míg a CHF deviza egyenleg – tehát a nyilvántartás szerinti érték – alig több mint 1% csökkenést mutat. • A bank nyilvántartása (lehetetlen, abszurd, véletlenül nem fordulhat elő) nyilvántartása miatt a tartozás NŐ. Záró egyenleg kisebb mint a nyitó. A mellékelt szerződéstábla.pdf adatsoraiból kiválóan láthatók a következő tények: • Rendelkezésre álló pénzeszköz csak és kizárólag Ft pénzegységben van jelen. • A CHF deviza tételek csak és kizárólag konverziós, üzleti számítások eredményei. • Vételi árfolyamon a hiteltartozás (tőke) és a nyitó egyenleg; míg eladási árfolyamon a kamat és a költség összege került kiszámításra. • A Ft egyenleg a ténylegesen, rendelkezésre álló pénzeszköz műveleteinek fiktív egyenlege, mely a befizetésekkel csökkentve, a kamatokkal és költségekkel növelve kerül kiszámításra. A pénzeszközt a Ft egyenlegen görgettük tovább.• A CHF deviza egyenleg a nyilvántartása szerint számított értékek. • A tőkeváltozás az egyenlegek összegzése: a Ft egyenleg – tehát a visszafizetendő adósság - közel 20%-os csökkenést mutat, a CHF deviza egyenleg – tehát a nyilvántartás szerinti érték – a Ft egyenleghez hasonló csökkenést mutat. • A szerződés szerinti nyilvántartás a tartozás jelentős csökkenését mutatja. A mellékelt logikaitábla.pdf adatsoraiból kiválóan láthatók a következő tények: • Rendelkezésre álló pénzeszköz csak és kizárólag Ft pénzegységben van jelen. • A CHF deviza tételek csak és kizárólag transzformációs (matematikai) számítások eredményei. • Vételi árfolyamon került kiszámításra az összes átszámításra kerülő tétel. • A Ft egyenleg a ténylegesen, rendelkezésre álló pénzeszköz műveleteinek valós egyenlege, mely a befizetésekkel csökkentve, a kamatokkal és költségekkel növelve kerül kiszámításra. A pénzeszközt a Ft egyenlegen görgettük tovább. • A CHF deviza egyenleg a bank nyilvántartása szerint számított értékek. • A tőkeváltozás az egyenlegek összegzése: a Ft egyenleg és a CHF deviza egyenleg – valós csökkenést mutatnak. • A logikus nyilvántartás a tartozás valós értékű csökkenését mutatja. A példa esetében bank számítása az ésszerű, logikus számításhoz képest 4.216.611.- Ft kárt okoz az adósnak, és ekkora az adózás alól kivont, eltitkolt jövedelem is. 3. - A KÁROKOZÁS a kamatok és költségek eltorzított alapjából vezethető le. Lényege, hogy a nyitó egyenlegek nominális értéke a %-os költségek számítási alapja, mely az illegálisan növelt érték a bank elszámolása esetében. Minden %-os költséget át kell számítani a valós nyitó egyenleg összegekre, és a kettő érték különbözete adja meg a kárértéket. A következő táblázat adatsoraiból kiválóan láthatók a tények: • tranzakció banki logikus árfolyam egyenleg egyenleg megnevezés Deviza Deviza vételi CHF Ft Kamat évi 8 % 394,1 CHF 394,1 CHF 180 0,0 CHF 0 Ft Költség évi 2 % 98,2 CHF 98,2 CHF 180 0,0 CHF 0 Ft Kamat évi 8 % 393,8 CHF 352,2 CHF 190 41,6 CHF Költség évi 2 % 98,1 CHF 87,8 CHF 190 10,3 CHF Kamat évi 8 % 393,3 CHF 333,7 CHF 200 59,6 CHF Költség évi 2 % 98,0 CHF 83,2 CHF 200 14,8 CHF Kamat évi 8 % 392,6 CHF 316,7 CHF 210 75,9 CHF Költség évi 2 % 97,9 CHF 78,9 CHF 210 19,0 CHF Kamat évi 8 % 391,9 CHF 300,9 CHF 220 91,0 CHF Költség évi 2 % 97,7 CHF 75,0 CHF 220 22,7 CHF Kamat évi 8 % 391,0 CHF 286,1 CHF 230 104,9 CHF Költség évi 2 % 97,5 CHF 71,3 CHF 230 26,2 CHF Kárérték 466,0 CHF 7 904 Ft 1 957 Ft 11 920 Ft 2 960 Ft 15 939 Ft 3 990 Ft 20 020 Ft 4 994 Ft 24 127 Ft 6 026 Ft 99 837,0 FtA példa esetében bank számítása az ésszerű, logikus számításhoz képest 99.837.- Ft kárt okoz az adósnak, és ekkora az adózás alól kivont, eltitkolt jövedelem is. Minden hitel esetében, a hitelező a hitelösszege, a kamat, a költségek és a futamidő alapján állapítja meg a törlesztőrészlet nagyságát. Ha van változó költségelem, úgy a törlesztőrészletek nagyságát minden aktuális értékeléskor a hitelező úgy módosítja, hogy a törlesztés a futamidőn belül megtörténjen. Amennyiben az adós a hitelező által megállapított törlesztőrészleteket megfizeti, úgy SOHA sem fordulhat elő a tartozás növekedése, mivel a törlesztőrészletnek mindig van tőketörlesztés tartalma. Az általam alkalmazott fogalmakat a fogalomtár.pdf fájlban, a táblák munkafüzetét a károkozás.xls, a banktábla.pdf, a szerződéstábla.pdf és a logikaitábla.pdf mellékeltem. CSALÁS !!!!
Posted on: Mon, 19 Aug 2013 07:37:28 +0000