A GYÓGYÍTÓ emlékére Hihetetlen hír fut végig a városon… Elsőre senki nem hiszi el. Aztán, eszmélünk. Majd némán állunk, holott kiáltani kellene: miért mindig a jók mennek el? Gyógyító voltál. A szó legnemesebb értelmében. Nem medicinákkal kezelted a betegeket, hanem jó szóval igyekeztél szebbé tenni a világot. Visszaadtad az embereknek a gyógyulásba és az életbe vetett hitét. Soha nem voltál fáradt. Nem ültél meg egy helyben. A rendelési időt sem ismerted, mert Te mindig gyógyítottál. Mindenkinek tudtad mi a betegsége, kinek mi nyomja a lelkét és arra adtál jó tanácsot, vagy csak segítő kezet nyújtottál az elesetteknek. Aztán kórházba kerültél. Te, mindannyiunk gyógyítója. Reménykedtünk, imádkoztunk a felépülésedért. A csoda elmaradt. Rá kellett eszmélni, hogy amíg Te magad voltál a csoda, mindenkit meggyógyítottál, veled nem tudtak csodát tenni. Különös üzenet, hogy Halottak napján hagytál itt minket. Tudjuk, ezzel is üzentél valamit, de megfejteni most nincs erőnk. Személyiséged varázsából és a belőled áradó jóságból sokan, sokáig táplálkozhatnak. Halálod fájdalom és bánat, de életed ajándék volt szeretteidnek, barátaidnak és betegeidnek egyaránt. Búcsúzunk tőled Gyógyítónk, vagy, ahogy többen ismertek, Fűzi Doktor bácsink. Menj, mert várnak a betegeid a mennyei várótermekben. Isten veled Dr. Fűzi József.
Posted on: Sat, 02 Nov 2013 19:39:00 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015