A KÖZJEGYZŐNEK NEM CSAK FELOLVASÁSI ÓRÁT KELLETT TARTANIA! 3/2004. Polgári jogegységi határozat a közjegyző közokirat-készítő tevékenységével okozott károkért való felelősségéről A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot: A közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor, amikor közokiratot készít, így az e tevékenysége során okozott károkért a Ptk. 349. §-a alapján tartozik felelősséggel. Ebből következően az ilyen kártérítési perek elsőfokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A Ktv. 1. § (2) bekezdés értelmében a közjegyző egyik fontos tevékenysége, hogy jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki. A Ktv. 111. § (1) bekezdés értelmében közokiratnak minősül a közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és a közjegyzői tanúsítvány. A Pp. 195. § (1) bekezdés szerint: „Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.” A törvény tehát a közokirathoz a valódiság vélelmét fűzi, a Ktv. 113. § pedig a közjegyző kötelességévé teszi a valósághoz való hűséget. A közokirathoz fűződő másik fontos joghatás a végrehajthatóság, vagyis az a lehetőség, hogy a közjegyzői okiratba foglalt lejárt követelés alapján per nélkül bírósági végrehajtásra kerülhessen sor. A Ktv. 111-119. §-aihoz fűzött miniszteri indokolás szerint: „a közjegyzői okirat a maga eszközeivel az igazságszolgáltatás tehermentesítését és konfliktuscsökkentést szolgálja”. „A közjegyzői okirat a jogélet lényeges alkotórésze, különösen a magánjogi viszonyok biztonsága, a jogviták kialakulásának megelőzése, a jogérvényesítés megkönnyítése szempontjából.” A Ktv. 112. § meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén a közjegyzői okiratot a bíróság végrehajtási záradékkal látja el. Közokiratot az annak kiállítására jogosultak is, csak „ügykörükön belül, a megszabott alakban”, vagyis csak jogilag szigorúan szabályozott eljárás eredményeként, szigorú alakszerűségek megtartása mellett állíthatnak ki. A közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya, és a közjegyzői tanúsítvány készítésének eljárási szabályait a Ktv. részletesen meghatározza (111-157. §-ok). Ebből a jogegységi határozatból következik az, hogy az esetben, amennyiben alperes az okirat-szerkesztési tevékenysége során bizonyíthatóan kárt okozott nekünk, a bekövetkezett károsodásunk miatt a Ptk. 349. § alapján felel. A továbbiakban a felelősségének okaival kívánunk foglalkozni. A Ptk. 349. § rendelkezése szerinti alperes felelőssége a kárért a következőktől függ: 349. § (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. (3) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik. E szakasz a munkáltatói kártérítési felelősség egy speciális esetét az államigazgatási jogkörben - illetve a bírósági és ügyészségi jogkörben - okozott kárért való felelősséget szabályozza. Ennek megfelelően a munkáltatói felelősséghez képest többletfeltételeket is megállapít. Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének feltételei tehát az alábbiak: - jogellenes magatartás - kár (államigazgatási tevékenységgel összefüggő) - okozati összefüggés - vétkesség - a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve - a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette. Jogellenes magatartás, kár, okozati összefüggés és vétkesség a kártérítés megállapíthatóságának a feltétele. Tekintettel arra, hogy a közjegyzői okiratot készítő alperes úgy készítette el a kölcsönszerződést, hogy a jogegységi döntés megállapítása szerint is a bírósági végrehajtás szabályait megkerülve közvetlenül ránk ronthasson a hitelező bank jogtalan követelése behajtása céljából, nem szorul bizonyításra az, hogy a kárunk bekövetkezése és az alperesnek okiratszerkesztői tevékenysége között az okozati összefüggése fennáll. Ezért csupán a jogellenes magatartását kell bizonyítanunk alperesnek és a kárunkért való felelőssége nem lehet kétséges. Ezzel kapcsolatosan felidézzük a közjegyzőkről szóló törvény alábbi rendelkezést: 1991. évi XLI. törvény 3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. (2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja. Illetve az ide tartozó miniszteri indokolást: A 2-5. §-hoz 1. A közjegyző az eljárás során nem a fél képviselője, hanem valamennyi érdekelt pártatlan tanácsadója. E fontos közjogi feladat teljesítéséhez elengedhetetlen a közjegyzők függetlensége, pártatlansága és tevékenységük gyakorlásának személyhez kötöttsége. A közjegyző függetlensége hasonló a bírói függetlenséghez, mert csak a törvénynek van alárendelve, és eljárása során nem utasítható. 2. A közjegyzői tevékenység közjogi elemei indokolják, hogy a törvény a közjegyző számára lehetővé és egyben kötelezővé tegye közreműködésének megtagadását, ha a jogügylet jogszabályba ütközik, vagy a jogszabály megkerülésére irányul, illetve ha célja a közjegyző által felismerhetően tiltott vagy tisztességtelen. Tisztességtelen lehet pl. az olyan szerződés, amely harmadik személy jogainak csorbítását célozza. Ha a közjegyzőnek az eljárása során nem a jogügylet egészével, hanem csupán annak valamelyik elemével kapcsolatban merül fel aggálya, erről tájékoztatást ad a félnek, és ezt a tényt az okiratban is rögzíti. Ha a fél ezzel nem ért egyet, a közjegyző a közreműködését megtagadja. A kártérítési felelősséghez szükséges „vétkesség” mibenlétét a Ptk. 339. § 1. bek-ben meghatározott „úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható” törvényi szóhasználathoz igazítva alperesnél nem lehet közjegyzőkről szóló törvénynek idézett rendelkezésére tekintettel a vétkességet vitatni az esetben, amennyiben bizonyítani tudom azt, hogy a Fővárosi Bíróság ítéletéből kiindulva tisztességtelen, és erre tekintettel jogszabályba ütköző szerződési feltételeket is magában foglaló közjegyzői okiratot készítette.
Posted on: Mon, 17 Jun 2013 21:14:25 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015