A Lisszaboni Szerződés és a földtörvény youtu.be/3CIh-WRbPiM Ezzel az írással azt fejezem ki, hogy egyetértek azok céljával, akik a földtörvény ellen tüntetnek (ne kerüljön a magyar föld "a külföldi tőke és oligarchák" kezébe) , de szeretném, ha látnák: tiltakozásuk egy következmény elleni fellépés, éppúgy, mint a devizahitel-károsultaké. Szeretném számukra is egyértelművé tenni, hogy a tervezett földtörvény a legtökéletesebb bizonyíték arra, hogy Magyarországnak létérdeke, hogy kilépjen az EU-ból, vagyis az okot kell megszűntetni, ahhoz, hogy az okozat véglegesen megszűnjék. Azt, hogy kilépésünknek összességében előnyei vannak számunkra, az EU-ból kilépésünket kezdeményező népszavazást előkészítő beadványom ismertetése, valamint az azzal kapcsolatos véleményekre adott válasz során bizonyítottam. A földtörvény-javaslattal kapcsolatban ki kell emelni, hogy Magyarország számára a mezőgazdaság életfeltétel-biztosító ágazat, az ország földje pedig – nemcsak fizikai, hanem lelki és szellemi - életterünket határozza meg, ezért annak tulajdonlása, birtoklása és az ehhez kapcsolódó értékteremtés, értékőrzés és értékfelhasználás az egyetemes magyarság számára létmeghatározó kérdés. Ezt figyelembe véve a földtörvénnyel kapcsolatban a tulajdonlás és birtoklás jogának meghatározása mindent megelőz, ezért a közigazgatáshoz és birtoknagysághoz fűződő kérdések másodrendűek. Mivel a Lisszaboni Szerződés a termőföldet a tőke részének minősíti – így tehát forgalomképes -, a tőke szabad áramlása és a letelepedés szabadsága pedig az uniós polgárok egyetemes – liberális - alapjoga, a termőföld tulajdonlására és birtoklására vonatkozó jogok és kötelezettségek megállapításának kétharmados törvénnyé „emelése” pusztán látszatintézkedés volt, a választók megtévesztése annak érdekében, hogy azt a látszatot lehessen kelteni, mintha valóban a magyar törvényhozás jogosult lenne érdekeink megvédésére. Nézzük meg, hogyan érvényesül a Lisszaboni Szerződés „jogharmonizálódása” a földtörvény-tervezetben! 1. A termőföld a tőke része A Lisszaboni Szerződés a termőföldet „mezőgazdasági terméknek” nevezi, a földtörvény-tervezet „mezőgazdasági termelési tényezőnek”: Lisszaboni Szerződés II. CIKK (MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT) 38. cikk: (1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre. A belső piac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a „mezőgazdasági”, illetve az „agrár-„ kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit. „Mezőgazdasági termékek” a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei. (2) Ha a 39-44. cikk másként nem rendelkezik, a belső piac létrehozására illetve működésére megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell. Földtörvény tervezet 5. § (Értelmező rendelkezések) 20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is; 2. A liberális alapelvek (a földtörvényt közvetlenül érintően a tőke szabad áramlása és a letelepedés szabadsága, közvetve pedig az áruk és szolgáltatások szabad áramlása) A Lisszaboni Szerződés lehetetlenné teszi, hogy azok a feltételek, amelyeket a tagországok meghatározhatnak, alkalmasak legyenek arra, hogy igaz legyen Fazekas Sándor miniszter úr megállapítása: „… miután Magyarország az Európai Unió tagja, a törvény leírja, hogy az unió polgárai is vásárolhatnak itt földet, utána azonban arról rendelkezik, miképp lehet elérni, hogy mégse tudjanak venni "egy kávéskanálnyit se", ha nem teljesítik a szigorú feltételeket.” Jogharmonizációs kötelezettségként az uniós polgárokon kívül a földtörvény-tervezet kiterjeszti a földtulajdon és birtoklás gyakorlásának lehetőségét „az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára;” . Itt kell megemlíteni a 2011-es módosítással liberalizált (magyarán: megszorítás nélkül kiterjesztővé tett) állampolgársági törvényt, amely tág teret nyit mindenkinek a magyar állampolgárság felvételére, és ezzel „állampolgári jog” gyakorlásával a magyar föld tulajdonjogának megszerzésére . Ezt bizonyítják a Lisszaboni Szerződés idézett cikkei a letelepedés szabadságáról és annak következményeiről , valamint a földtörvény-tervezet „szigorú feltételeit” tartalmazó szakaszai . 3. Integrált mezőgazdasági termelésszervezés, tulajdon-, birtok- és haszonbérlet nagyság Az Európai Unió föderatív szervezet, szövetségi állam. Alapját a négy liberális alapelv képezi, eszköze az integráció. A kizárólagos hatáskörbe vont területek meghatározásával hajtja végre az összevonást, ezzel a szubszidiaritás – és az ezzel összefüggő demokrácia és szolidaritás - fogalmát eltorzította . A Lisszaboni Szerződésben a mezőgazdaság még közös hatáskörbe tartozott, de az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete „különleges végrehajtási hatásköröket” ruházott a Bizottságra, kivételes esetekben a Tanácsra. Ezek a hatáskörök magukban foglalják a mezőgazdaságot is, ezzel gyakorlatilag a mezőgazdaság is „kizárólagos hatáskörbe került”. Ezzel természetessé vált a mezőgazdasági nagyüzemekkel végrehajtott integráció szükségessége, „jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozásokká” válása. Ezzel a tőke a multinacionális kereskedelmi és ipari cégekkel azonosan, a mezőgazdaságban is megszabadul azoktól a korlátoktól, amelyekkel az EU terheli a tagállamok gazdaságait. Ennek bizonyítéka a Lisszaboni Szerződésben: „Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.” Ennek „jogharmonizációja” a földtörvény-tervezetben: Az „alap jogharmonizáció”: „1. § (3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére.” A „kapcsolódó jogharmonizációt” a tulajdon- és birokszerzési jog, valamint a tulajdon- és birtoknagyságok meghatározása jelenti . Természetesen, a fenti kritikáknak csak akkor van értéke, ha mellé teszem azt a megoldást, ami az okot – és az ebből eredő következményeket – megszűnteti. A megoldás a radikális paradigmaváltás . Ezt tartalmazza a Szent Korona Értékrend, ami a Gondoskodó Magyarország újjáteremtését teszi lehetővé, és ezzel – Németh László gondolatát idézve – „mintát adunk az emberiségnek az emberi életre”. Ennek első lépése az EU Európai konföderációvá átalakulása. Kelt Szegeden, 2013. Napisten havának 4. napján. Árpád sarja, Halász József
Posted on: Sun, 09 Jun 2013 22:17:35 +0000