A Tavares jelentésből Közös európai értékek A. mivel az Európai Unió az EUSZ 2. cikkében foglaltak szerint a demokrácia és a jogállamiság értékein, az Alapjogi Chartában és az EJEE-ben rögzített alapjogok és szabadságok kétségbevonhatatlan tiszteletén, valamint e jogok, szabadságok és elvek jogi értékének elismerésén alapul, amit még inkább bizonyít az EU közelgő csatlakozása az EJEE-hez az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdése alapján; B. mivel az EUSZ 2. cikkében rögzített közös értékek az uniós polgár jogállásához kapcsolódó jogok magját képezik, függetlenül a polgárok állampolgárságától és kulturális vagy politikai identitásától, és mivel a polgárok e jogokat csak az alapvető értékek és elvek tiszteletben tartása esetén élvezhetik maradéktalanul, C. mivel e közös értékek tiszteletben tartása és előmozdítása nemcsak lényeges eleme az Európai Unió identitásának, hanem az EUSZ 3. cikkének (1) és (5) bekezdéséből eredő kifejezett kötelezettség, és ennélfogva elengedhetetlen feltétel is az uniós tagállammá válást, valamint a tagsággal járó előjogok maradéktalan fenntartását illetően; D. mivel a koppenhágai kritériumok értelmében a tagjelölt országokra vonatkozó kötelezettségek a tagállamokra azután is alkalmazandók, hogy az EUSZ 2. cikke értelmében csatlakoznak az EUhoz, és mivel ezért valamennyi tagállamról rendszeres értékelést kell készíteni annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is tiszteletben tartják-e az Unió közös értékeit; E. mivel az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok, ahogyan azokat az EJEE biztosítja, és ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek, az uniós jogrend részét képezik, mint annak általános elvei, és mivel e jogok az európai demokratikus államok közös örökségének és értékének minősülnek; F. mivel a Charta a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nyomán és az EUSZ 6. cikke értelmében a Szerződésekkel megegyező jogi erővel bír, és így az értékeket és elveket kézzelfogható és érvényesíthető jogokká alakítja át; G. mivel az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése hatáskört biztosít az uniós intézmények számára annak vizsgálatára, hogy fennáll-e a 2. cikkben említett közös értékek valamely tagállam általi súlyos megsértésének egyértelmű veszélye, továbbá hogy a jogsértések megelőzése és megszüntetése érdekében az érintett országgal felvegyék a politikai kapcsolatot, az EUSZ 7. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott eszközök végső célja pedig a közös értékek súlyos és tartós megsértésének szankcionálása és orvoslása; H. mivel az EUSZ 2. cikkének hatályát a Charta 51. cikkének (1) bekezdésében foglalt korlátozás nem szűkíti, továbbá az EUSZ 7. cikkének hatálya nem korlátozódik az uniós jog hatálya alá tartozó politikai területekre, és mivel következésképpen az Unió a tagállamok hatáskörébe tartozó területeken is eljárhat a közös értékek megsértése vagy azok megsértésének egyértelmű veszélye esetén; I. mivel a lojális együttműködés 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott elve értelmében a tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását, ideértve az Unió közös értékeinek tiszteletben tartására és előmozdítására irányuló célkitűzést is; J. mivel az Unió közös értékei együtt járnak az EU sokféleség melletti elkötelezettségével, azaz az Unió azon kötelezettségével, hogy - amint azt az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése kimondja - tiszteletben tartja "a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását"; K. mivel a Szerződések keretében a "nemzeti identitások" (EUSZ 4. cikk (2) bekezdés) és "a tagállamok különböző jogrendszerei és hagyományai" (EUMSZ 67. cikk) tiszteletben tartása elválaszthatatlanul összekapcsolódik a lojális együttműködés (EUSZ 4. cikk (3) bekezdés), a kölcsönös elismerés (EUMSZ 81. és 82. cikk) és ekképpen a kölcsönös bizalom elveivel; L. mivel a közös európai értékektől való eltérés vagy azok megsértése nem igazolható a nemzeti hagyományokkal, sem pedig e nemzeti identitás kifejezésével, amennyiben ezen eltérés azon elvek - például a jogállamiság vagy a kölcsönös elismerés elvének - sérülésével jár, amelyek az európai integráció magvát jelentik, ennélfogva pedig az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésére való hivatkozás csak annyiban alkalmazható, amennyiben a tagállamok tiszteletben tartják az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeket; M. mivel az Unió azon célját, hogy - az EUSZ 3. cikkének (4) bekezdésében rögzítettek szerint - a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban védelmezze és érvényre juttassa értékeit, még jobban megerősíti az a kifejezett kötelezettség, hogy az Unió nemzetközi szintű fellépésének azon elvekre kell épülnie, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték: ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta (EUSZ 21. cikk (1) bekezdés). N. mivel ezért nemcsak a tagállamok és az Unió nemzetközi szintű hitelessége, hanem az Unió belső fellépéseinek célkitűzései is sérülnének, ha a tagállamok nem lennének képesek vagy hajlandók betartani a magukra nézve kötelezőnek elfogadott normákat; O. mivel ugyanezen alapvető értékek tagállamok általi tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétele a kölcsönös bizalom és következésképpen a kölcsönös elismerés megfelelő működése biztosításának is, amely a belső piac, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozásának és fejlődésének magva, és mivel ezért a közös értékek megsértésére vagy gyengítésére irányuló bármely kísérlet káros hatást gyakorol a gazdasági, szociális és politikai integrációt célzó európai folyamat egészére; P. mivel az EUSZ 2. cikkében meghatározott, a Szerződések és az Alapjogi Charta preambulumában rögzített, továbbá az EJEE preambulumában és az Európa Tanács alapszabályában említett közös értékek a hatalom független intézmények közötti megosztását írják elő, amely a fékek és ellensúlyok megfelelően működő rendszerén alapul, és mivel ezen alapelvek alapvető elemei többek között: a jogszerűség tiszteletben tartása, ideértve az átlátható, számon kérhető és demokratikus jogalkotási folyamatot is; jogbiztonság; a szabad választásokon és az ellenzék jogainak tiszteletben tartásán alapuló képviseleti demokrácia szilárd rendszere; a jogszabályok alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének hatékony ellenőrzése; hatékony, átlátható, részvételen alapuló és elszámoltatható kormány és közigazgatás; független és pártatlan igazságszolgáltatás; független média; és az alapvető jogok tiszteletben tartása;
Posted on: Sat, 13 Jul 2013 08:32:05 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015