A decentralizáció ígérete Miközben a kormány decentralizáció címén egyes intézkedéseivel a centralizációt növelte – például azáltal, hogy a hivatalosan még nem is létező közigazgatási régiókban „regionális” adóhivatalokat hozott létre, a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók központjaiba költöztetve az eddig megyei szinten működő intézmények irányítását - , egy új tervezet olyan intézkedéseket irányoz elő, amelyek valóban a központosítás leépítését szolgálhatják, amennyiben teljes mértékben megvalósulnak. kronika.ro/erdelyi-hirek/udvozlik-a-decentralizaciot-az-eloljarok Egy kiszivárgott tervezetre hivatkozva a sajtó arról írt, hogy a Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes által kidolgozott dokumentum 21 jogszabály módosítását indítványozza, rögzítve, hogy a minisztériumoknak mely hatásköröket kell átadniuk a helyi, illetve a megyei önkormányzatoknak. A lista számos tételből áll, a különböző, eddig a szakminisztériumoknak alárendelt megyei igazgatóságok működtetése a megyei önkormányzatok felelőssége lenne. Az intézkedések Dragnea szándékai szerint már januártól életbe lépnének. Az eredeti terv azonban máris csorbát szenvedett, mivel a közlekedésrendészet egyelőre mégsem kerül helyi hatáskörbe, és a megyei tanfelügyelőségek sem. A kiszivárgott tervezet számos érintett elöljáró szerint ígéretesnek tűnik. Ha megvalósul, akkor – elvileg – végre nem Bukarestből határozzák meg, milyen intézmény élén ki álljon, emellett a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülhet számos olyan turisztikai létesítmény, amelyet eddig az állam üzemeltetett. Mindez elméletileg valós decentralizációt jelent, a helyi, illetve megyei jelentőségű intézmények végre helyi irányítás alá kerülhetnek. Az intézkedés ugyanakkor csak abban az esetben ér valamit, ha az immár többlethatáskörökkel felruházott önkormányzatok a szükséges forrásokat is megkapják az újonnan birtokukba kerülő létesítmények, illetve az irányításuk alá kerülő hatóságok finanszírozására. Hiszen pénz nélkül hiába kapnak újabb vagyonelemeket vagy hatásköröket. A tervezet több ponton kitér a többletfinanszírozás biztosítására is, többek között a megyei igazgatóságok döntenek majd az állami tulajdonban lévő közintézmények, műemlékek haszonbérbe adásáról is, az ebből szerzett összeg 70 százaléka helyben maradna. Szintén a megyei költségvetéseket gazdagítaná az Országos Művelődési Alapba, illetve Filmművészeti Alapba befolyó összegek 50–50 százaléka. Ez jól hangzik, ugyanakkor az érintett önkormányzatoknak a lehető legszélesebb körű lobbit kell kifejteniük annak érdekében, hogy meg is valósuljon. Az ugyanis egyértelmű, hogy a decentralizációs hevület nem annyira a szubszidiaritás iránti elkötelezettség eredménye, mint inkább annak, hogy a kormánynak nemigen van pénze az intézmények működtetésére. Fennáll tehát a veszélye annak, hogy nem lesz teljesen arányos az önkormányzatoknak átadott hatáskörök, illetve intézmények mennyisége a működtetésükre folyósított forrásokkal. Erre nem árt odafigyelni, hogy elejét lehessen venni a kellemetlen meglepetéseknek. Ugyanakkor azért sem ártana végre lobbizni, hogy ne csupán a „nagylelkű” fővárosi vízfej által visszaosztott összeg növekedjen. A legjobb az lenne, ha már eleve nem a visszaosztásokra kellene várni. Ennek a kulcsa az, hogy a jelenleginél lényegesen több adóbevétel maradjon helyben. Ezzel válna igazán érdemivé a decentralizáció. NÉPPÁRT
Posted on: Wed, 09 Oct 2013 06:29:49 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015