A húsevés beteggé tesz A hús táplálkozásélettani szempontból fölösleges táplálék Manapság a szakemberek körében már nem kétséges, hogy a húsmentes, vegetáriánus táplálkozás a legkedvezőbben fedezi a szervezet tápanyagszükségletét. Ez minden életkorra érvényes. Néhány betegségnél, mint pl. magas vérnyomás, reuma, zsírok anyagcserezavara, általában a vegetáriánus táplálkozás a legértelmesebb gyógyászati intézkedés. Az egyénre van bízva, hogy a húsevéssel kapcsolatban milyen álláspontot vesz fel; de mindenképp tisztában kell lennie azzal, hogy a húsevés milyen következményekkel jár egészségére vonatkozóan. Ugyanis a hús, a kolbászfélék és a hal fogyasztása számos betegség kockázati tényezője. A hús kedvez a cukorbetegségnek A telített zsírsavak fokozott bevitele inzulinrezisztenciához vezethet, és elősegíti a cukorbetegség kialakulását (diabetes mellitus). Az állati termékek általában sok telített zsírsavat tartalmaznak A húsevés súlytöbbletet okoz A telített zsírsavak hozzájárulnak a súlytöbblet kialakulásához. A súlytöbblet pedig kockázati tényezőként szerepel a szív- és vérkeringési betegségeknél, szívinfarktusnál, agyvérzésnél, vérellátási zavaroknál és hasonlóknál. A hús károsítja a csontokat A húskészítmények átlagosan több foszfort tartalmaznak, mint kalciumot. A magas foszfor/kalcium arány következménye, hogy fokozottan felszabadul a kalcium a csontokból. Ahogyan arra már néhány tanulmány rámutatott, szoros összefüggés van a táplálékkal való magas foszfátbevitel és a csontritkulás, csonttörések kockázata között. A hús kockázati tényező a rákbetegségénél A NIH, a világ egyik legnagyobb egészségügyi kutatóintézete 2001-ben megállapította, hogy a vörös húsok fogyasztása magas kockázati tényezőt jelent a rák kialakulásában. Argentína és Uruguay a legnagyobb marhahúsfogyasztó országok közé tartozik a világon, ugyanakkor ezekben az országokban a legnagyobb a mell- és a bélrák megbetegedések száma is. A minnesotai egyetem egyik tanulmányából, amelyet 2002 szeptemberében hoztak nyilvánosságra, az derül ki, hogy a grillezett, vörös húsok fogyasztása kedvezően hat a hasnyálmirigyrák kialakulására. A hús erősíti a gyulladásokat és a fájdalmakat Az állati eredetű termékek sok arachidonsavat tartalmaznak, amelyekből gyulladást keltő anyagok képződnek. Ezek az anyagok neurodermatitis-hez (idegrendszeri zavar okozta viszkető bőrelváltozás), vékony- és vastagbélgyulladáshoz, asztmához, izületi gyulladásokhoz (arthritis), izületi megbetegedésekhez (arthrosis) és reumához vezethetnek. A hús elősegíti a szívinfarktus és az érelmeszesedés kialakulásához A piros húsok fogyasztása által nagy mennyiségű vas kerül a szervezetbe, ami veszélyes forrást jelent a szabad gyökök számára, amelyek a véredényeket károsítják. Különösen a férfiaknál növekszik a szívinfarktus-veszély. A húsevés által károsodik-e az intelligencia? A fehérjékben gazdag táplálkozás növeli a kortizolszintet a vérplazmában és a nyálban. A krónikusan magas kortizol-koncentráció károsítja a hippocampus-t (henger alakú, görbült test az agyvelő oldalsó kamrájában), ami jelentősen csökkenti az emlékezőképességet. A kaliforniai Loma Linda egyetem egy tanulmánya szerint a húsevőknél megkétszereződik a dementia-betegségek (elmegyengeség, elbutulás) rizikója. A halfogyasztás nem csökkenti a halálozási esélyt Tanulmányok kutatták az Omega-3-zsírsavak hatását a szívre, a vérkeringésre, a rákra, illetve összességében a halálozással kapcsolatban. Az East Anglia Egyetem kutatócsoportja Norwich-ban megállapította: Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az Omega-3-zsírsavak csökkentenék a halálozási esélyt, vagy a szív-érrendszeri megbetegedések kialakulását. Sőt Londonban a University College egy járványtannal fogllakozó kutatója egyértelmű jeleket talált arra vonatkozóan, hogy az állati eredető Omega-3-zsírsavak bizonyos körülmények között elősegíthetik a szívritmuszavar kialakulását. Környezeti mérgek A dioxinok és furánok mintegy 90%-a az állati eredetű táplálékkal jut be az emberi szervezetbe. A tápláléklánc folyamán egyre jobban fokozódik a nehezen lebontható káros anyagok koncentrációja, ezek többek között a növényvédő szerekből származnak, melyeket a tömeges állattartáshoz szükséges takarmány előállításához használnak. A végfelhasználó, azaz az ember aztán esetleg nagyobb mennyiségű, egészséget károsító méreganyagot visz a szervezetébe. Szalmonella Németországban az Állami Kockázatbecslő Intézet (Bundesinstitut für Risikobewertung) 2007. márciusában megállapította, hogy Németországban majdnem minden harmadik tojótyúk-állomány veszélyes szalmonella-kórokozókkal fertőzött. Rezisztencia az antibiotikumokkal szemben Annak érdekében, hogy a tömeges állattartásnál megelőzzék az állatok megbetegedését, óriási mennyiségű antibiotikumokkal etetik őket. Ez komolyan veszélyeztetheti az ember egészségét. Például azokon a tájakon, ahol állattenyésztéssel foglalkoznak, nyilvánvalóan nagyobb az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia előfordulási aránya. Ez azt jelenti, hogy ha valaki megbetegszik, és antibiotikumos kezelésre van szüksége, az antibiotikum nem fejti ki többé hatását. A szervezet már rászokott, és eltompult. BSE Eddig a leölt szarvasmarhák húsát gyanútlanul az egészséges táplálékok közé sorolták. Időközben több kutató az egész világon, köztük a müncheni ideggyógyász, Kretschmar professzor, prionok jelenlétét mutatta ki az izomhúsban. Kretschmar professzor ezt nyugtalanító leletként jellemezte, mert nem lehet kizárni azt a tényt, hogy az ember a hússal megfertőzheti magát. A Creutzfeld-Jakob-kór (CJD) ugyanúgy, mint a Morbus-Alzheimer-kór azok közé a neurodegeneratív betegségek közé tartozik, amelyek klinikai tüneteiket illetőleg nehezen különböztethetők meg egymástól. Több amerikai egyetemen végeztek tanulmányi vizsgálatokat az elhunytakon, akiknél a szakorvosok még életükben Morbus-Alzheimer-kórt állapítottak meg. A tanulmányi eredményeknél az a meglepő, hogy az esetek 3-13 százalékánál egyáltalán nem Morbus-Alzheimer-kórról, hanem Creutzfeld-Jakob-betegségről volt szó. Az Egyesült Államokban 1979 és 2000 között 50-szörösére növekedett azoknak a száma, akik Morbus-Alzheimer-kórban haltak meg. Ez a 2000. évben 50.000 embert tett ki. Pillanatnyilag az Alzheimer-kórban szenvedők száma az Egyesült Államokban becslések szerint kerek 4 millió. Ezért reálisan tekintve abból kell kiindulni, hogy a Creutzfeld-Jakob-betegségnél jelentékeny a nem regisztrált esetek száma. További kórokozók A vadászat és a tömeges állattartás során egyre több kórokozó kerül át az állatokról az emberre. A madárinfluenza és a SARS, az AIDS és az ebola például szintén az állatvilágból származnak; úgy néz ki, hogy növekszik a veszélyes kórokozók száma. A „The Lancet” nevű nagy-britanniai egészségügyi lapban olvasható: „Az elmúlt 20 év összes új fertőző betegsége az állatvilágtól származik.” A vegetáriánusok tovább élnek A Német Rákkutató Intézet egy tanulmánya szerint a vegetáriánusok körében drasztikusan kisebb a halálozás veszélye. A 100 várható halálesettel szemben a tanulmányban résztvevők korcsoportjában a vegetáriánusoknál csak 59 a tényleges haláleset. Ha külön figyeljük a férfi résztvevőket, akkor ez a pozitív effektus a csupán 52 tényleges halálesettel méginkább kiemelkedő.
Posted on: Mon, 07 Oct 2013 10:35:34 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015