A mai nap történelme (november 16.): - - 2.rész. - - 1889. november 16.-án Budapesten megszületettt Kéthly Anna, magyar szociáldemokrata politikus, az Országgyűlés második női képviselője, 1922-től 1948-ig parlamenti képviselő. Az 1956-os forradalom idején újjáalakult Szociáldemokrata Párt elnöke és a Harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere. A nőmozgalom egyik vezetője. Kéthly Anna egy kilencgyermekes munkáscsalád második gyerekeként született. Apja villanyszerelő szakmunkás volt. Már fiatalon dolgoznia kellett, munka mellett végezte el a négy polgári iskolát. Ezután gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést szerzett. Közben egy konfekcióüzemben dolgozott, de gyenge fizikuma miatt nehezen bírta a megerőltető munkát. Először a Tolnai Világlapjánál kezdett dolgozni, majd 1907-től Kassán vállalt magántisztviselői állást különböző cégeknél. 1913-ban lép be a Tisztviselői Szakszervezetbe. A szakszervezeten keresztül került kapcsolatba az 1890-ben alakult Magyarországi Szociáldemokrata Párttal (MSZDP). A pártnak 1917-ben lett a tagja, csakúgy, mint a Magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetségének. Az 1918. október 28-án lezajlott őszirózsás forradalmat üdvözölte, hiszen a forradalom lehetőséget jelentett a polgári demokratikus társadalom kialakulására. A Tanácsköztársaságot ugyanakkor elítélte, jórészt a Lenin-fiúk atrocitásai miatt. 1956. október 23-án forradalom kezdődött a szovjet típusú rendszer ellen. A Szociáldemokrata párt újjá alakult. Elnöke Kéthly Anna lett. Őt nem kompromittálta semmilyen együttműködés a kommunistákkal, és ő volt a legtekintélyesebb az itthon maradt vezetők közül. A november 3-án megalakult Harmadik Nagy Imre-kormányban államminiszteri posztot kapott. A Szabad Európa Rádió és a BBC hullámhosszán az 1956-os forradalom idején a hírekben hallhattunk róla, az interjúkban saját hangján szólt a magyar szabadságért harcolókhoz. Különösen november 1-jétől, amikor Kéthly Anna az Internacionálé ülésére Bécsbe érkezett. A rádiót, a sajtót évtizedes otthoni tapasztalatai alapján biztonsággal használta. 1956. november 5-én az ildlewildi (ma J. F. Kennedy) repülőtéren, ahol amerikai újságírók, rádió- és televíziós riporterek tömege várta és ünneplésben részesítette, Kéthly a következőt mondja: Kérem, ezek a dicsérő szavak engem egyáltalán nem illetnek, ugyanis Magyarországon abban a néhány napban az a magyar fiatalságnak, az egyetemi és munkás fiatalságnak a hősies és valamennyiünk bámulatát kiérdemlő cselekedete volt. Sem az enyém, sem a másoké nem, csak a fiatalságé volt, és ha valamikor újból, én mélységesen remélem, lesz szabad Magyarország, független és önrendelkezési joggal rendelkező Magyarország, ez annak a fiatalságnak köszönhető, amely apáinak, anyáinak, hazájának védelmében fölkelt. (Mik a tervei New Yorkban?) Az Egyesült Nemzetek elé kerülni, megpróbálni megértetni velük azt, hogy mi történt és mi történik Magyarországon, és azután rögtön visszamenni, hogy a legelső alkalommal újra ott álljunk, ahol kötelességünk állani... Kéthly Anna ekkor államminiszter, ahogy Bibó István 1956. november 4-i nyilatkozatában írja, Magyarország egyetlen törvényes külföldi képviselője és külképviseleteinek törvényes feje. A szovjet intervenció lehetetlenné tette, hogy Nagy Imre miniszterelnök átadja a hivatalos megbízást a magyar ENSZ-képviselet vezetésére, és ezért engem formai okokból a főtitkár, Dag Hammarskjöld mint delegátust nem akceptált - mondja később egy interjújában. Bár fellépése a Közgyűlésen és a Biztonsági Tanácsban nagy visszhangot váltott ki, és fontos szerepe volt a magyar kérdés kivizsgálására 1957 januárjában megalakult Ötös Bizottság, a Five-member Comission létrehozásában, küldetésének kudarca élete végéig felháborodással és mély szomorúsággal töltötte el. Az emigrációban 80. születésnapján felkereste őt a Szabad Európa Rádió vezető munkatársa, Gergelyfy Sándor, maga is az emigráns szociáldemokrata mozgalom jeles alakja. Az interjú először 1969. november 17-én hangzott el: A Szociáldemokrata Pártba és a szocialista szakszervezetbe a legszörnyűbb háborús évben, 1917-ben léptem be, akkor, amikor már mindenki tudta, hogy a háború rövidesen a vége felé közeledik. A gyárakból elhurcolták a bizalmiakat, katonai parancsnok uralkodott minden üzemben, és azt hitték, mint ahogy a Biblia mondja, hogy ťmegverem a pásztort, és elszéled a nyájŤ. Ezzel szemben majdnem minden üzemben a szocialista asszonyok léptek az elhurcolt bizalmiak helyébe, és ők folytatták azt a harcot, hogy egybetartsák az embereket, a szocialistákat, a hozzánk tartozókat egy jobb jövő érdekében... Az 1922-es választásokon kerültünk először a parlamentbe, huszonöt mandátumot kaptunk, titkos kerületekben. 1976. szeptember 7-én a belgiumi Blankerberge-ben hunyt el. Hamvait 1990-ben hozták haza és temették el a Rákoskeresztúri új köztemetőben, teljes rehabilitálása 1994-ben történt.
Posted on: Tue, 19 Nov 2013 18:37:34 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015