A pedagógusok előmeneteli rendszere A rendszer bevezetésének ütemezése A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. § szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A törvény „kerettörvény”, ezért a részletszabályokról a 2012. második félévében kiadásra kerülő kormányrendelet szól majd a törvény 94. § g. pontjának felhatalmazása alapján. A törvény 95. § (3) értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-én lép hatályba. A már pályán lévő pedagógusok első minősítése 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között megtörténik. A pedagógusok minősítésüket követő év első napján kerülhetnek magasabb fokozatba. A magasabb fokozatba kerülés első lehetséges időpontja 2014. január 1. A pedagógus életpálya szakaszai A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további fokozatból áll: pedagógus I., pedagógus II., pedagógus III. (mesterpedagógus), és kutatótanár fokozatból. A pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba lépés kötelező, a többi fokozat elérése azonban már nem. A pálya csúcsát a mesterpedagógusi/kutatótanári fokozat jelenti, amelyet leghamarabb 14 év alatt lehet elérni. Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán, míg a pedagógus II. fokozathoz minősítés szükséges, amelyet legkorábban a fokozatba kerülést követő hatodik tanév során lehet megszerezni. A pedagógus III. (mesterpedagógus) fokozat elérésének feltétele a pedagógus szakvizsga megszerzése, legalább 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg kutatótanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, rendszeresen publikál és megszerezte a második minősítést. Új pedagógus bértábla Az új pedagógus előmeneteli rendszer és az ehhez kapcsolódó új pedagógus bértábla minden nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusra vonatkozik. A pedagógus-bérek értékállóságának megőrzése érdekében az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka. (65. § (2)). A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus bértábla tehát már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek az elvek érvényesek. Fontos alapelv, hogy az új rendszer bevezetésekor senki nem kereshet kevesebbet a jelenlegi fizetésénél. Az új pedagógus bértáblát a törvény 7. számú melléklete tartalmazza, a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékokról pedig a törvény 8. számú melléklete rendelkezik. Előmeneteli szabályok a pályán lévő pedagógusok számára A 2013. szeptember 1-én már legalább két éve pályán lévő pedagógusok első minősítésükig a pedagógus I. fokozatba tartoznak, a háromévenkénti előrelépési automatizmusnak megfelelő kategóriába. A rendszer bevezetésekor legalább 8 éve pályán lévők első sikeres minősítésüket követően a pedagógus II. fokozatba kerülnek. A legalább 14 éves tanári tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően egyből a pedagógus III. (mesterpedagógus), illetve kutatótanári fokozat szakmai gyakorlatnak megfelelő kategóriájába kerülhetnek, átugorva ezzel a pedagógus II. fokozatot. Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Amennyiben nem szereznek minősítést, a pedagógus I. fokozat szakmai gyakorlatuknak megfelelő kategóriájában maradnak pályájuk végéig. Amennyiben úgy döntenek, hogy részt akarnak venni a minősítésen, saját döntésük alapján megtehetik. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek a szabályok érvényesek. A minősítési eljárás A minősítési eljárás összetett folyamat a minősítés szempontjai, az eljárásban résztvevők, a módszerek és a minősítő eljárás időtartama tekintetében is. Az eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre kiemelten támaszkodik. A minősítő vizsgát és minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál kell jelentkezni. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás három fős bizottság előtt zajlik. A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, erre a célra felkészített köznevelési szakértő. A bizottságnak tagja továbbá: - Gyakornok minősítő vizsgája esetén: a pedagógusképző felsőoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője, - Minősítési eljárás esetén: a Pedagógus Kamara felkészített szakértője/ a Kamara megalakulásáig egy másik, az értékelt pedagógus munkáltatójával azonos feladatot ellátó köznevelési intézmény pedagógusa és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője. Alkotói szabadság A legalább pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságot tízévente, az életpálya alatt legfeljebb három alkalommal lehet igénybe venni. Előttünk álló feladatok 2013. szeptember 1-ig - A pedagógus-minősítési szempontrendszer kidolgozása - Értékelőlapok kidolgozása - A minősítések eljárásrendjének kidolgozása - Képzési programok kidolgozása - Képzők képzése - Szakértők képzése - Pilot projektek lebonyolítása - Esetleges korrekció ______________________________________________________________________________________________ Az Egyesület képvisletette magát február 11-én a PECIFÓ összejövetelén, melyen az új Civil törvény volt a fő téma. Miután a törvény kardinális változásokat tartalmaz az előzőhöz képest, ezáltal több fórumon is megvitatásra került, azonban még mindig maradtak nyitott kérdések. A PECIFÓ ülés előadója a résztvevők számára a pedagógiai tevékenységű nonprofit szervezetek szemszögéből emelete ki a törvényi változásokat. A fórum nagy tanúság a volt, hogy a pedagógiával foglalkozó kis szervezetek nagy szakmaisággal és lelkesedéssel, ugyanakkor pénz nélkül, nagyrészt önkéntesen végzik a tevékenységüket. Az új törvény a valóban tevékeny, ugyanakkor kis szervezetek működését majdhogynem ellehetetleníti. Nagyon sok szervezet kényszerült döntéshelyzetbe, hogy vállalja-e a közhasznúsággá válás követelményeinek a teljesítését, és pályázóképessé, működőképessé váljon, vagy végezze a tevékenységét pályázatok nélkül, teljesen önkéntes alapon. Felmerül a kérdés, hogy vajon megéri-e a sok munkát és az áldozatot, hogy tegyünk a pedagógusokért, a pedagógiáért közösen? Az Egyesület jelen volt a február 11-én PECIFÓ összejövetelén, melyen az új Civil törvény volt a fő téma. Miután a törvény kardinális változásokat tartalmaz az előzőhöz képest, ezáltal több fórumon is megvitatásra került, azonban még mindig maradtak nyitott kérdések. A PECIFÓ ülés előadója a résztvevők számára a pedagógiai tevékenységű nonprofit szervezetek szemszögéből emelete ki a törvényi változásokat. A fórum nagy tanúság a volt, hogy a pedagógiával foglalkozó kis szervezetek nagy szakmaisággal és lelkesedéssel, ugyanakkor pénz nélkül, nagyrészt önkéntesen végzik a tevékenységüket. Az új törvény a valóban tevékeny, ugyanakkor kis szervezetek működését majdhogynem ellehetetleníti. Nagyon sok szervezet kényszerült döntéshelyzetbe, hogy vállalja-e a közhasznúsággá válás követelményeinek a teljesítését, és pályázóképessé, működőképessé váljon, vagy végezze a tevékenységét pályázatok nélkül, teljesen önkéntes alapon. Felmerül a kérdés, hogy vajon megéri-e a sok munkát és az áldozatot, hogy tegyünk a pedagógusokért, a pedagógiáért közösen? ________________________________________________________________________________ 2012. január 09-én tartotta az Egyesület a közgyűlését, melynek napirendi pontjai voltak: 1. Elnöki beszámoló 2. Elnökség kiegészítése – elnökség megválasztása 3. Együttműködési megállapodás a Közoktatási Szakértők Egyesületével: Bella Tibor a Közoktatási Szakértők Egyesületének az elnöke részt vett a közgyűlésen, és megszavazták a jelenlévők az egyesületek közötti együttműködés megkötését. 4. Jelöltállítás az OKMT-be Az Egyesület dr. Iliás Lajosnét állítja jelöltként egyhangú szavazással. 5. A 2012. év feladatai 6. Az új civil törvény ________________________________________________________________________________________ Művészettel a Tehetségekért konferencia 2011. január 29. Az Eötvös Loránd Egyetem Bölcsésztudományi Karának gyönyörű és impozáns Tanácsterme zsúfolásig megtelt szombaton, a Művészetekkel a tehetségekért konferenciára érkezőkkel. A konferencia életre hívói, a Magyar Géniusz Program, az ELTE BTK Zenei Tanszék és az ELTE Pedagogikum Tehetségpont azzal a céllal rendezte meg a konferenciát, hogy felhívja a figyelmet a művészeti nevelés-oktatás területén felhalmozódott értékes tapasztalatokra, és egyben útjára bocsácsa a Tehetségpontok hálózatában a Tehetségpontok Művészeti Tagozatát. A konferenciára érkezők nagy száma is arra enged következtetni, hogy a tehetségfejlesztés problematikája érzékeny területe a nevelésnek, oktatásnak egyaránt. A közel 400 regisztrált tehetségpontból érkező résztvevők földrajzi tekintetben szinte az egész országot képviselték, minden égtáj felől érkeztek óvópedagógusok, tanítók, tanárok, intézményvezetők. Az egész napos konferencián az előadások mellett számos művészeti műhely mutatkozott be élőszóban, tehetséges diákok pedig versben, énekben, táncban, képzőművészeti alkotásokban mutathatták be tehetségüket. Az előadók között nagy szaktekintélyek mellett pályakezdők, műhelyvezetők egyaránt kifejtették véleményüket a művészet szerepéről, jelentőségéről a tehetségek gondozásában. Prof. dr. Csermely Péter, nyitóelőadása, A művészeti tehetségre nyitott iskola a Kárpát-medencei tehetséghálózat: jelen és jövő arra kereste a választ: Nyitott-e a magyar iskola a tehetségre? Nyitott-e művészeti tehetségre a magyar iskola? Majd a jó és rossz példák bemutatásával ad választ a feltett kérdésekre. A tudományokhoz is a művészeteken át vezet az út című, dr. Gyarmathy Éva előadás szemléletesen érzékeltette a művészetek meghatározó szerepét, különös tekintettel az alulteljesítő tehetségekre. Nemzetközi kitekintés a tehetségsegítés világába címmel egy nagyívű kutatásba engedett bepillantást dr. Győri János előadó /ELTE PPK docens/, felhívta a figyelmet a jó példákra, a figyelemre méltó nemzetközi folyamatokra, közöttük a több művészeti területre kiterjedő tehetséggondozásra. A Tehetséggondozó-gondozás az iskolai énektanár-képzésben c. előadásban azokat a kurzusokat mutatta be dr. Bodnár Gábor /ELTE BTK Zenei Tanszék/, melyek a tehetségeket tanító tehetséges tanárjelöltek képzésében kulcsszerepet játszanak. A délelőtti előadássorozatot az ifjú Tassy Gergely, pályakezdő matematikus és előadóművész személyes életút bemutatása zárta A művészet szerepe és hatása az életemben címmel. A délelőtti előadásokat követően került sor a képzőművészeti kiállítás megnyitójára, ahol bemutatkozhattak a különböző képzőművészeti műhelyekben tevékenykedő diákok. A kiállított alkotások között Sipos Endre művészettörténész kalauzolta el a látogatókat. A délutáni előadások és műhelyismertetések reflektáltak, illetve választ adtak a délelőtt felvetett problémákra. Dr. Trencsényi László /ELTE PPK/ példái, történetei is az elkallódó, hátrányos helyzetű tehetségek küzdelmeit érzékeltette: A művészeti nevelés: az iskola szabadságharcának eszköze című előadásában. Turmezeyné dr. Heller Erika /ELTE TÓFK/ A környezet szerepe a zenei tehetség fejlesztésében c. előadásának legfontosabb üzenete, a „zenei tehetség Sem tör utat magának”. Számos művészeti műhely munkájába engedtek bepillantást a műhelyek vezetői, így az óvodai, a képzőművészet, a táncművészet, komplex területen. A győri Tárogató Óvoda Tehetségpont óvodásai által bemutatott zenei improvizáció a zene és a mozgás együttes fejlesztésére volt példa, a Szín-Vonal a Művészetoktatásban, Tehetséggondozásban Tehetségpont műhelytitkaiba Baranyai Zoltánné vezette el a hallgatóságot, Demarcsek Zsuzsa a Vásárhelyi Tehetségpont bemutatásakor a testi-kinesztetikus tehetségterület eredményességét mutatta be dinamikus prezentációjában, a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Tehetségpont képes ízelítőt nyújtott tehetségsegítő tevékenységéről. A konferencián elhangzott előadások kitűnő alkalmat biztosítottak a tapasztalatcserére, egymás munkájának megismerésére, a művészeti műhelyek színes, érzelmeket is megmozgató bemutatkozásai pedig a tehetséggondozás iránti pedagógusi elkötelezettséget fokozták. Heimann Ilona ELTE PPK ______________________________________________________________________________________ PÁLYÁZAT A konferencia témájához kapcsolódóan pályázatot hirdetünk pedagógusoknak, szülőknek „PEDAGÓGIAI ESÉLY” címmel. A pályázat témája egy hatékony segítő együttműködéssel megvalósított pedagógiai feladat, amelyben a megadott esély pozitív eredménnyel, pedagógiai többlettel zárult. Terjedelem: 3 – 5 oldal A pályázati anyagot elektronikus formában kell eljuttatni április 10-ig [email protected] címre. A pályázati anyag tartalmazza a pályázó nevét, elérhetőségeit (levélcím, telefon, e-mail). A pályázatot szakértő zsűri bírálja el. Értékelési szempontok: Ø A pályázati anyag pedagógusi és szülői gyakorlatot tükrözzön Ø Tartalmazza az elérendő célt (okat), a cél (ok) eléréséhez választott módszereket, munkaformákat, eszközöket Ø Mutassa be a pedagógiai feladat szereplőit, a sikerességet befolyásoló környezetet. Eredményhirdetés a 2010. május 8-án tartandó „Pedagógiai esélyegyenlőség” c. konferencián lesz. (Budapest V. Nádor u. 12. Hild József Általános Iskola) I.díj: 20.000,- Ft II. díj: 15.000,- Ft III. díj: 10.000,- Ft Az első három helyezett térítésmentesen vesz részt a konferencián. A pályázat benyújtásával a pályázó tudomásul veszi, hogy hozzájárult a pályázati anyagának további felhasználásához, megjelentetéséhez (egyesület honlapja, kiadvány). *************** ELISMERŐ OKLEVÉL A Magyarországi Pedagógusok Egyesülete minden évben 5 „ELISMERŐ OKLEVÉL” formájában köszöni meg azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik a környezetük szerint kimagasló nevelő-oktató tevékenységet folytatnak, bizonyítható eredményességgel fejlesztik tanítványaikat, segítik a szülőket, emberi magatartásukkal, szakmai felkészültségükkel példát mutatnak nevelőtestületük tagjainak. Az elismerésre felterjesztést nyújthatnak be: tanítványok, szülők, alkalmazotti közösség, kollégák, vezetők, munkáltatók. Az ajánlás indoklása alapján az egyesület elnöksége dönt arról, hogy ki kapja az oklevelet. A felterjesztés tartalmazza az ajánlott pedagógus elérhetőségeit (lakcím, munkahely, telefon, e-mail). Az „ELISMERŐ OKLEVÉL” átadására a Magyarországi Pedagógusok Egyesülete által rendezendő „Pedagógiai esélyegyenlőség” c. konferencián kerül sor 2010. május 8-ikán a Hild József Általános Iskolában (Budapest V. Nádor u. 12.) Az elismerésben részesült pedagógusok névsora szerepelni fog honlapunkon és a pedagógiai sajtó orgánumaiban. Beküldési határidő: 2010. április 10. elektronikus úton. Cím: [email protected] MAGYAR PEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE ÜTEMTERV 2009. SZEPTEMBER – 2010. JÚNIUS CÉLOK: Hagyományaink folytatása: Kamarai Hírek szerkesztése, eljuttatása regisztrált tagok számára, megjelentetés a honlapon Oklevél adományozása a környezete által felterjesztett pedagógusoknak Konferencia aktuális témában: pedagógiai szakmai szervezetek, egyesületek, civil szervezetek együttműködése, szerepük tudatosítása „Összefogás” címmel Az elmúlt év programjaiból adódó feladatok lebonyolítása. Kiadvány szerkesztése és megjelentetése a „Tehet a tehetségért” konferencia témáihoz kapcsolódó pályázatokból A tehetségügy segítése Konzorciumi részvétel a Hubay Tehetségpont pályázatában Felmérés, vélemények összegzése az oktatási törvény változtatásainak (óraszám-emelés, csoportlétszám-emelés, pedagógusi munkanélküliség) hatásáról Folyamatos cél és feladat: új tagok bevonása, vidéki pedagógiai műhelyek kialakítása Budapest, 2009. szeptember 7. a MAPE Elnöksége Somlyó Magdolna elnök ************ Tehet a tehetségért beszámoló 2009. április 25-ikén a Hubay Tehetségpont és a Magyarországi Pedagógusok Egyesülete közös szervezésében „TEHET A TEHETSÉGÉRT” címmel országos konferencia volt a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógia Szakkönyvtár Hangverseny termében, amely program egyben a kerület Tavaszi Pedagógiai-Szakmai Napja is volt: Tehetségek Napja. Egykori és jelenlegi tehetséges diákok adtak köszöntő műsort: népdal, néptánc, artista bemutató, gordonka szóló. A konferenciát és a programsorozatot Hajdu László polgármester nyitotta meg. A kerület bemutatása után arról beszélt, hogy a tehetség kibontakoztatásához mind a szülőkre, mind a nevelőkre nagy szükség van. ’’Ám a szülői léthez is tehetség kell: alkalmas-e arra a szülő, hogy a jövő generációját felnevelje. A kerületben közel 600 családban élnek ugyanis veszélyeztetett körülmények között gyerekek. Ám a cél az, hogy a gyerek családban nőjön fel, ám ehhez szakmai összefogás szükséges. Egy szolgálatot el lehet látni sokféleképpen. Rákospalota méltó arra, hogy ez a konferencia itt legyen, hiszen már 800 évvel ezelőtt is folyt itt kulturális élet’ - mondta. Ezután előadások következtek. Először dr. Ranschburg Jenő pszichológus: „A tehetséges gyermek” címmel tartotta meg előadását. Elmondta, a hetvenes évek óta a tehetség kutatásának rabja. ’Minél idősebbé válok, annál több tehetséges embert találok. Ugyanis tudni kell, hogy sokszor a tehetség elkallódik. Sajnos, nem igaz az, hogy tehetség mindig utat tör magának. Akik elkallódnak, azokat nem vesszük észre. Az a feladatunk, hogy minél kevesebben legyenek azok, akik elkallódnak. Az igazán tehetséges gyerek aszinkron személyiség, tele van kínlódással, nehezen illeszkedik. Vannak olyan területek, amelyeken magasabb-, és vannak területek, amelyeken alacsonyabb szinten áll, mint a korosztályának megfelelő elvárás. Mindezt azonban a környezete nehezen tolerálja. A tehetség velünk születik, és túlmutat a kiváló képességeken. A túlzott érzékenységet azonban különböző területekre lehet osztani: van a pszichomotorosan érzékeny gyerek, aki állandóan mozog, igazi hiperaktív Tigris- Milne alakjait idézve. Van olyan, aki Malacka típusú- állandóan koncentrál, míg a Micimackó típusú, aki képtelen állandóan koncentrálni, a Füles pedig önértékelési zavarral küzdő egyén. A gyereknél fel kell figyelni a tehetségre, ha már kicsi gyerekként van ún. fantáziabarátja- igazán irodalmi tehetség.’ Sipos János, a MNÁMK Pedagógiai Intézet intézményegység-vezetője, A Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Közoktatási Munkabizottságának elnöke előadásában a tehetséggondozás új felfogásáról és lehetőségeiről beszélt. Előadását Apáczai Csere Jánostól idézett mondattal kezdte, mely szerint ”Az tudomány gyükere keserű, gyümölcse pedig gyönyörűséges.” A magyar közoktatásban jelenlévő tehetséggondozó programok típusairól és annak színtereiről beszélt. ’Mindenki tehetséges lehet, csak meg kell találni, hogy ki miben az! Ehhez azonban szükség van a bizalomra, a szeretetre, a személyességre.’ Előadásában külön kiemelte, hogy a tehetséggondozás az anyaméhben elkezdődik már, és egészen a halál pillanatáig kell, hogy tartson, A konferencián résztvevők figyelmébe ajánlotta a Nemzeti Tehetségsegítő Program alapvető célkitűzéseit. Egy Kung Fu-Ce idézettel zárta gondolatait: „Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le már az út elején.” A délelőtti előadások sorát dr. Heimann Ilona az ELTE főiskolai docense, a tehetség szakirányú képzés referense: „A tehetség pedagógiai megsegítői” című prezentációja zárta. Négy kérdésre kereste meg a lehetséges válaszokat: Kik gondozzák, és fejlesztik hatékonyan a tehetségpalántákat? Milyen szakmai tudás birtokában tehetik ezt? Tanulható-e, tanítható-e a tehetséggondozás? Mire van szükségük a tehetségeknek? Szükség van a tanárképzésre, továbbképzésre a tehetségek fejlesztése érdekében. A pedagógusok mellett azonban a tehetséggondozásban nagy szerepe van a szülőknek, és a mentoroknak is. A tehetséges gyereknek szüksége van lehetőségre, bátorításra, segítségnyújtásra. Előadását Piaget idézettel zárta: „Az oktatás fő célja olyan embereket nevelni, akik képesek új dolgokat létrehozni, nem csupán megismételni azt, amit az előző nemzedékek már megtettek -olyan embereket, akik kreatívak, találékonyak és kíváncsiak, akik tudnak kritikusak lenni, az igazukat bizonyítani, és nem fogadnak el mindent, amit felkínálnak nekik.” Délután szekciókban folyt a munka moderátorok segítségével: Bölcsődei -óvodai tehetséggondozás A természettudományos tehetséggondozás az iskolákban A művészeti tehetséggondozás kérdései Iskolai tehetséggondozás a sportban Esélyteremtő tehetséggondozás Az iskola tehetségei és a környezet (család, önkormányzat, tehetségsegítő szakmai és civil szervezetek) A pszichológus feladatai a tehetségfejlesztésben Szombat délután közel 150 érdeklődő kerületi, budapesti, vidéki és külföldi gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó felnőtt ült az asztaloknál és arról beszélgettek, hogy mit tettek, tesznek és tehetnek a tehetségért. A közel kétórás szekció-megbeszéléseket követően először a „Tehet a tehetségért” országos pályázatok eredményhirdetése volt, majd a záró-összegző plenáris ülésen a szekciók moderátorai összefoglalták az elhangzottakat, megosztották a többiekkel. Az országos pályázat eredményhirdetésén elhangzott, hogy a tehetséggondozó szakemberekből álló zsűri elnöke: dr. Herskovits Mária, a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke volt. 25 pályázó küldte be tehetség-pedagógiai anyagát, és hozzájárultak, hogy pályázatuk a konferenciáról készülő kiadványban megjelenhessen. Külön elismerésben részesültek: A Magyar Tehetséggondozó Társaság Különdíját kapta Szák-Kocsis Kata, a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Diákotthon pedagógusa. A díjat Heimann Ilona, a Tehetséggondozó Társaság vezetőségi tagja, a „Tehetség” lap szerkesztőségének tagja adta át. A pályázat elsőként jelenik meg a Magyar Tehetséggondozó Társaság „Tehetség” c. kiadványában. A Magyarországi Pedagógusok Egyesületének Különdíjával díjazott volt Laczka Istvánné és Pogányné Thomán Angéla közös pályaműve, akik a Bp. II. ker. Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársai. A díjat Somlyó Magdolna az Egyesület elnöke és dr. Ligeti Csákné az Egyesület alelnöke, a bírálóbizottság elnöke adta át. A bírálóbizottság Különdíját és a Bp. XV. ker. Polgármester Elismerő Oklevelét kapta: Bognárné Szőllősi Anna (Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola,Általános Iskola és Óvoda), Hanzelikné Agócs Irén (Kossuth Nevelési-Oktatási Központ), Zsoldos Béláné (Hartyán Nevelési-Oktatási Központ) A díjat a polgármester úr megbízásából Németh Angéla, a MOS Bizottság elnöke és Kőrösy Róbert a Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakkönyvtár igazgatója adta át a pályázatot és a konferenciát meghirdetők nevében A pályázatot meghirdetők közül a Hubay Tehetségpont díjait Kőrösy Róbert, valamint Somlyó Magdolna, a Hubay Tehetségpont egyik alapító tagja, közoktatási szakértő adta át. I. helyezett: László Ágnes (Bárczi Géza Általános Iskola, Budapest) II. helyezett Magyari Filoména Szilvia (Általános Iskola Budapest, Medgyessy Ferenc u.) III. helyezett Pirók Mónika (Szolnoki Városi Óvodák-Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény) IV. helyezett Horinkáné K. Melinda (Margaréta óvoda, Budapest) V. helyezett Rektor Orsolya (Dózsa György Általános Iskola, Tatabánya) VI. helyezett lett Tóth Ferencné (Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Szarvas) Az ezt követő plenáris ülést Rajnai Gábor, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács alapítója, a Szövetség Felügyelő Bizottságának elnöke, a LOGOS Alapítvány elnöke vezette. Ekkor került sor a szekciók beszámolóira. A szekcióüléseken elhangzottakat Baracskai Éva, a Micimackó óvoda óvodavezetője, Hanzelikné Agócs Irén, a XV. kerületi Pedagógia Szakmai Műhely reál tagozatának vezetője, a Kossuth NOK igazgató-helyettese, Homor Istvánné, a Hubay AMI és PSZK nyugalmazott igazgatója, művészetoktatási szakértő, dr. Géczi István, a XV. kerületi Ifjúsági és Sportközpont igazgatója, Bajzák Erzsébet M. Eszter nővér, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet vezetője, közoktatási szakértő, tehetségpont-vezető, Dr. Steklács János, a Kecskeméti Főiskola docense, Németh Angéla, a XV. kerületi Önkormányzat MOS Bizottságának elnöke és Szűcs Imre Lóránt pszichológus, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola tanára, az Aranyelme Egyesület elnöke foglalta össze. Mindezeket követően a jelenlévő határon túli magyar területekről (Vajdaság, Felvidék) érkezők nevében Lepes Joszip, az Újvidéki Egyetem docense mondott köszönetet, hogy ezen a konferencián részt vehettek és sok hasznos információval gazdagodva térhetnek haza, adhatják tovább az itt hallottakat. eOldal.hu, 2007-2013 © Minden jog fenntartva.
Posted on: Sat, 14 Sep 2013 03:38:09 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015