A példamutató izlandi rendszerváltás A 2008-as gazdasági válság elején, Izland a szó szoros értelmében csődbe ment. A neoliberális pénzpiac 2003-tól rövid idő alatt Izlandot a világ egyik leggazdagabb országává tették, az ország bankjait privatizálták, online bankolást kínáltak, melyek magas megtérülési rátát tettek lehetővé. Ezek a pénzügyi megoldások sok angol és holland kisbefektetőt vonzottak. Érdekes, hogy ahogy gyarapodtak a befektetések, úgy nőtt a bankok külföldi adóssága. 2003-ban Izland adóssága Nemzeti össztermék értékének 200-szorosa volt, míg 2007-re 900-szorosára nőtt. Az izlandi kormány a 2008-as válság idején hagyta csődbe jutni három legnagyobb hitelintézetét, inkább vállalták a válságot, A Vas megyényi lakosságú (300.000) Izland szembeszállt azokkal a pénzügyi körökkel, akik a rendkívül laza pénzügyi szabályok miatt a bankszektor méretét az ország GDP-jének tízszeresére növelték. Amikor az amerikai ingatlanpiaci válság következtében az izlandi bankok bedőltek, az ottani törvények miatt az államnak nem kellett garanciát vállalnia azok betéteseinek kártalanítására. (ezt azóta két népszavazás is megerősítette.) Éppen e miatt Izlandon a válság idején beindult a tőkekimenekítés, amely súlyos devizaválságot generált. Az izlandi korona árfolyamát rögzíteni kellett, tőkekontrollt vezettek be, hogy az izlandi megtakarítások ne hagyják el az országot. Bár 2009-ben két számjegyű volt a visszaesés, az államadósság-ráta a GDP 100 százalékára nőtt, Izland nem esett kétségbe, nem alakult ki szuverén adósságválság! Az ország 1 milliárd dollár értékben ötéves futamidejű kötvényeket bocsátott ki, ebből megkezdte az ország adósságainak nagyjából felét kitevő IMF-hitel törlesztését. A bankok feltőkésítése a GDP 45 százalékába került, amihez Reykjavíknak 10 milliárd dollárt kellett kérnie a Nemzetközi Valutaalaptól. A magánszektorban, (a lakosság, és a vállalatok) a GDP 200 százalékának megfelelő hitelekkel terheltek, de fokozatos árfolyam-elengedéssel sikerült megfelelő mederben tartani a belső leértékelődést, a gazdasági stratégiai váltás pedig megakadályozta az akut válságot a munkaerő piacon, ezért megmaradt a fizetőképesség. Az Izlandi nép sok szenvedés árán, keserves, de sikeres harcot vállalt fel, a részvételi demokrácia és egy új alkotmány révén az izlandiak visszanyerték önrendelkezésüket. Nézzük a krónikát: A kirobbanó válság hatására a külföldi pénzügyi világ nyomást gyakorolt, hogy az ország drasztikus intézkedéseket vezessen be. Az FMI és az Európai Unió át akarta vállalni a tartozást, mondván, hogy ez az egyetlen módja, hogy az ország visszafizesse tartozását Hollandiának és az Egyesült Királyságnak. A kialakult helyzet miatt kirobbant tüntetések és zavargások lemondásra kényszerítették a kormányt. A 2009 áprilisára előrehozott választások eredményeként baloldali koalíció jött létre, ami bár szóban elítélte a neoliberális gazdasági rendszert, de azonnal engedett a követeléseknek, hogy Izland visszafizessen 3.5 milliárd eurót. Ehhez az kellett volna, hogy minden egyes izlandi állampolgár, 15 éven át havi 100 eurót fizessen, 5.5%-os kamatra. Az elképzelés, hogy az állampolgároknak kell fizetniük a privát szféra adósságait, egy egész nemzetnek kell évtizedes terhet vállalnia a pénzügyi monopóliumok hibáiért, megingatta a politikai rendszert, és Izland vezetői kénytelenek voltak végül az állampolgáraik mellé állni. Az államfő nem volt hajlandó aláírni azt a törvényt, ami Izland állampolgárait tette volna felelőssé a bankárok adósságai miatt és népszavazást írt ki. Az Egyesült Királyság és Hollandia azzal fenyegetőzött, hogy mindezt az elszigeteléssel torolja meg, a külföldi bankárok fenyegettek, hogy megakadályoznak bármely IMF támogatást, az angol kormány pedig azzal, hogy befagyasztja az izlandi megtakarításokat és számlákat, ami azt jelentette volna: Mélyszegénység. Ennek ellenére a 2010 márciusában megtartott népszavazáson az emberek 93%-a az adósság visszafizetése ellen voksolt. Az IMF azonnal befagyasztotta a hitelt. De az izlandiakat nem lehetett megfélemlíteni. Az állampolgárok támogatásával, a kormány megkezdte a büntetőjogi nyomozásokat a válság felelősei után. Az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Kaupthing ex-miniszterelnök, Sigurdur Einarsson és más bankárok ellen, akik az összeomlást követően elmenekültek az országból. Aztán döntő lépésre szánták el magukat: Úgy döntöttek, hogy új alkotmányt írnak, ami megszabadítja az országot a nemzetközi tőke és a virtuális pénz hatalmától. Az új alkotmány elkészítéséhez Izland népe 522 olyan, egyik politikai párthoz sem tartozó felnőtt közül, akik legalább harminc másik állampolgártól kaptak ajánlást, kiválasztott huszonötöt. Ez a dokumentum nem néhány politikus munkája volt, hanem az interneten írták. Az alakító üléseket online közvetítették és bárki beküldhette a véleményét és a javaslatait, folyamatosan tanúi lehettek az alkotmány alakulásának. A részvételi demokrácia folyományaként kialakult alkotmányt, a következő választások után a parlament elé fogják terjeszteni. Eredmény: Izland mint szuverén állam ma jóval magasabb besorolást kap a pénzügyi befektetőknél, mint azok az országok akik elfogadták a rájuk kényszerített pénzügyi diktátumot. Miért is titkolja el az írott és elektronikus média az izlandi forradalmat? Mert ki mertek lépni abból az ördögi körből, amiben mi – “hála a politikai rendszernek” -vastagon benne vagyunk. Az izlandiak visszautasították a “visszautasíthatatlan” ajánlatot, amely Magyarországon eképpen néz ki. Az IMF -re semmilyen törvény sem vonatkozik hazánkban! „Az 1982. évi 6-os számú Törvényrendelet (Tvr.) 9. cikkelyének 2. szakasza alapján az IMF Magyarországon 1982. óta napjainkig korlátozás nélkül vásárolhat ingatlanokat, lakásokat, házakat, cégeket, üzemeket, vállalatokat (egyszóval mindent, ami megvehető és privatizálható adósság fejében). A Tvr. 9. cikkely 3. szakasza mentesíti az IMF-et hazánkban mindenféle bírói és hatósági eljárás alól Magyarország területén, magyar bíróság, az IMF semmiféle ügyletébe nem avatkozhat bele. Az IMF megvásárolt tulajdonait bérlőkkel szemben is teljes ez a jogvédelem, az IMF viszont bárkivel szemben kezdeményezhet bírósági eljárást Magyarországon. A Tvr. 5. szakasza alapján az IMF irattárai teljes mértékben sérthetetlenek az IMF semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető semmiféle hivatal részére Magyarországon. A Tvr. 6. szakasza alapján az IMF minden vagyona és követelése mentes bármily nemű korlátozástól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól hazánkban. A Tvr. 8. szakasza alapján az IMF valamennyi kormányzója, ügyvezetője, helyettesei, bizottsági tagjai, képviselői, tanácsadói, tisztségviselői és valamennyi alkalmazottja is mentesül mindenféle jogi eljárás alól Magyarországon. A Tvr. 9. szakasza alapján az IMF valamennyi vagyona, jövedelmei, követelései és ügyletei teljes mértékben adómentességet, vámmentességet és illetékmentességet élveznek Magyarországon.” Ezek az adatok félreérthetetlenül bizonyítják Magyarország teljes pénzügyi függőségét a nemzetközi pénzpiacoktól. A mai nyomorúságos helyzetünk megoldásának egyetlen lehetséges útja a rendszerváltás. Tatár J. Rendszerváltó Fórum
Posted on: Wed, 19 Jun 2013 07:36:33 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015