A rasszizmus hétköznapjai Felszállok a 7-es buszra, kora - TopicsExpress



          

A rasszizmus hétköznapjai Felszállok a 7-es buszra, kora délutáni közepes forgalom. Velem együtt száll fel a buszra a rend két őre, no, nem rendőrök csak a rendőrök egyenruhájára meghasonlásig hasonló ruhát és felszerelést viselő köztéri felügyelők, akiket enyhén szólva öltözetük és ápolatlanságuk alapján nyugodtan sorolhatnánk a díszpéldányok közé, mármint az egyenruhát megszégyenítő köztéri vitézek példányai közé. A busz ajtajának záródásával szinte egy időben ugrik fel a buszra egy negyvenöt - ötven év körüli férfi és rögtön el kezd magyarázkodni a közelében álló a hatalmat jelképező, borotválatlan, ápolatlan szőke, hosszú haját hátul a kabátba gyűrő, kigombolt kabátban álldogáló felügyelőnek. - Elnézést, nem volt időm venni jegyet, sietek és éppen csak elértem a buszt, – mondja. A két álrendőr, - mert mint említettem ketten voltak a felügyelő urak – megértően néztek a rövid kabátos félig kopasz delikvensre, majd látván, hogy tovább folytatja magyarázkodását röviden közlik vele: - Mi nem jegyellenőrök vagyunk. A rövid kabátos felsóhajt, végre valami jó is éri ezen a napon. Nincs szegénynek azonban szerencséje, az egyik kabátos álrendőr megjegyzi. - Ő az ellenőr - mondja a szőke, ápolatlan hajú szakállas, és a már az intézkedésbe bonyolódott középkorú kissé elhízott nőre mutat, aki a karszalagot akkor ráncigálja fel a vastag karját takaró kabátujjára. Emberük arcára mérhetetlen bánat ül ki, érezvén, hogy itt már a helyzet majdnem, hogy reménytelen. A vastag karú, pedig határozottan felszólítja. -Kérem a jegyeket. A rövid kabátos kopasz még egyszer megpróbálja a történetet előadni a buszjegy vásárlás sikertelenségéről. A vastagkarú azonban nem hatódik meg. - Akkor, kérem az igazolványát ellenkező esetben, - mutat a mögötte álló két álrendőrre,- az urak fogják elkérni a személyi okmányait. A két álrendőr jelentőségteljesen kihúzza magát, nohát, nem megmondtuk, mi nem jegyellenőrök vagyunk. Mi sokkal tisztességesebben keressük a kenyerünket, és így bízhatunk a buszon utazó nagyközönség rokonszenvében. A rövid kabátos kénytelen, keletlen elővette személyi igazolványát és a jegyellenőr az úton meg -megbillenő buszon egyensúlyozva kitöltötte a delikvens csekkét. A jegyellenőr és kísérői tovább léptek, a feszült légkörben szinte tapintható volt az utasok ellenszenve. Ekkor megszólalt a kopasz rövid kabátos. - A büdös, narkós, hajléktalan cigányoktól azoktól kérjétek el a jegyet, azoktól nem kéritek. – kiabálta szinte rekedten. Ez Magyarország, Budapest, szerdán 14. 35-kor az ország fővárosa az Európai Unió tagja, és immáron huszonharmadik éve a szabadság és demokrácia építője. A helyzetet megoldotta a rövid kabátos, a busz közönségéből néhányan megértően bólogattak. Nyilván a megoldás abban rejlik, ha a cigányra fogjuk az egyébként nyilvánvalóan a rövid kabátos által elkövetett mulasztást. Ezzel már a nagyközönség is egyetért és a mulasztása a rövid kabátosnak, már szinte erénnyé kovácsolódik, hiszen ő áldozattá válik az ok; a sok narkós és hajléktalan cigány, aki nem fizeti a büntetést, - lám ő helyettük ezt is megfizeti. Nyilván a sok narkós hajléktalan cigány a NAV csalásaiban kevésbé vehetett részt, amelyet ha jól megszámolunk a nemzeti jövedelem tekintélyes hányadát teszik ki. A nagyérdemű sajnos nem igen fogja fel, hogy a bérlete, - amelyet véleményem szerint is az átlagfizetésekből szinte képtelenség megfizetni, - sokkal olcsóbb lehetne, amennyiben a jelzett nagy tekintélyű hivatal a kötelezettségeinek eleget tett volna. Egyszerűbb szidni a társadalom kitaszítottait, a cigányok szidása az mindig helyénvaló és egyetértésre talál. Ezért nem jár büntetés, így szidja őket a volt altiszt, aki hentes volt előző életében, de neki még megbocsátható lenne, mert a marhahústól sokkal okosabb nem lesz az ember. A baj, hogy vele tart az is, akitől elvárható lenne, hogy ne hentes színvonalán gondolkodjon. A rövid kabátos nem tudom mit kiabált volna, ha tudomására jut, hogy a buszon ült egy cigány, aki történetesen nem narkós, nem hajléktalan és az ellenőr tőle nem kérte a jegyet. Ez én voltam, és a jegyemet már örök életemre megváltottam, mivel átléptem azt a kort amikor, már cigányoknak sem kell jegyet váltani.
Posted on: Wed, 27 Nov 2013 22:41:52 +0000

Trending Topics



Recently Viewed Topics




© 2015