A tények kegyetlen dolgok... Mindannyian tudjuk, hogy az eszperantó mozgalom, amely ma szereti magát egyszerűen "világnyelvnek" nevezni, de amely az internacionalizmus korában egyszerűen "nemzetközi nyelvnek nevezte magát; és amely hosszú évtizedekig azt is igyekezett eltitkolni és meghamisítani, hogy zseniális alapítója Lazar Markovics Zamenhof Eliezer Levi Samenhof néven született (és akinek mozgalmi neve Lazaro Ludoviko Zamenhof volt), egy litvániai származású lengyelországi zsidó családban született. Adolf Hitler - ha jól emlékszem, már a Mein Kampf-ban is - lesújtóan vélekedett a szemész doktorunk kísérletről és a németországi eszperantó klubokat és szövetséget a legrövidebb úton bezáratta. Az volt a véleménye - és nem is alap nélkül - hogy az eszperantó mozgalom valójában az illegális kommunista párt egyik fedő intézménye, ezért az a zsidóság világuralmi törekvéseinek egyik eszköze. Ma, amikor szokásos és divatos lett tudatosan a nemzeti szocializmust összemosni akár a fasizmussal és a falangizmussal és minden jobboldali eszmerendszert egyszerűen "nácinak" kötelező mindenhol nevezni, és amikor az évente megrendezett Universala Kongreso-k kötelező eleme lett a "holokauszt túlélő" Zamenhof rokonokat meghívni díszvendégnek (akik egy szót sem tudnak eszperantóul), biztosan kínos lehet, hogy 1935-ben az XXVII. egyetemes kongresszusnak a fasiszta Róma adott helyt. Na, ez vajon hogy lehet, ha minden jobboldali ideológia "egy kalap" alá veendő? Úgy, hogy ez egészen egyszerűen nem igaz. Egy ritka emlék, amely római képeslapon a bal alsó sarokban a kongresszus jelvényét láthatjuk a Romulust és Remust szoptató anyafarkassal. Hiába: a tények - tényleg - makacs dolgok; ahogy a rossz emlékű Horn elvtárs szerette mondogatni - mármint ha érdekei éppen úgy kívánták.
Posted on: Wed, 24 Jul 2013 12:42:21 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015