AKI EGYETÉRT LEVELÜNKKEL, AMELY SZERVEZET TÁMOGATJA A BEADVÁNYT, CSATLAKOZZON SAJÁT NEVÉBEN ÍROTT LEVÉLLEL! Szabó Máté ombudsman úr, Az Alapvető Jogok Biztosa részére Budapest Tisztelt Ombudsman úr! Alulírott roma társadalmi egyesületek és pártok azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy az általunk sérelmezett jogszabályok – a 2011. évi CCIII. törvény – tekintetében utólagos normakontroll-vizsgálatot kezdeményezzen az Alkotmánybíróságnál. Érveink a következők: Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza: „(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.” Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény /továbbiakban: Vjt./ (2) és (3) bekezdése a következő rendelkezéseket tartalmazza: „Vjt. 12.§ (2) A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár a) egy egyéni választókerületi jelöltre és b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat. (3) A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.” A Vjt. idézett 12. § (2) és (3) bekezdése ellentmond az Alaptörvény felhívott rendelkezéseinek, mert ellentmond a választójog egyenlősége elvének, továbbá ellentmond a „választók akaratának szabad kifejezését biztosító” rendelkezésnek. A Vjt.-ben szabályozott választási rendszer formailag és tartalmilag is két-szavazatos rendszer. A magyar választópolgárok egy része nemzetiségi is, amely jogállása szerint államalkotó tényező. A nemzetiségi névjegyzékben regisztrált választópolgár csak formailag élvezi a választójog egyenlőségének az elvét, mert bár számtanilag két szavazattal rendelkezik – egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségi listára is szavazhat – azonban nem gyakorolhatja a pártok listái közötti választás jogát. Így kevesebb jogot kap, mint a többséghez tartozók. Az Európai Unióban elfogadott elvek szerint a kisebbségi egyéni és kollektív nemzetiségi jogok gyakorlását a pozitív diszkrimináció elve mentén biztosítják a tagállamok. Ez a jog elismerésre került a magyar elnökség idején is. A magyar szabályozás ellentmond az európai jogelveknek és normáknak: a sérelmezett passzusok a kisebbségek negatív megkülönböztetéséről rendelkeznek. A magyar választópolgárok egy részét hátrányos megkülönböztetést éri azzal, hogy csupán egy szavazatot adhatnak le az egyéni választókerületi jelöltre, azonban pártra nem szavazhatnak azért, mert a nemzetiségükhöz tartozó más választópolgárok – esetleg az érintett választópolgárok jelentős csoportjának akarata ellenére – olyan nemzetiségi listát indítottak, amelyre nem kívánnak szavazni. Ezért a Vjt. 12. § (2) és (3) bekezdése ellentétes az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése rendelkezéseivel. Különösen sérelmes számunkra a Vjt. azon rendelkezése, amely a 2010-ben megválasztott országos nemzetiségi önkormányzatok kizárólagos jogává teszi a nemzetiségi lista indításának a jogát. Ez tartalmilag - különösen a cigány/roma kisebbség esetében - azt jelenti, hogy egy pártként működő nemzetiségi szervezet által egypártrendszerű formában működtetett kisebbségi önkormányzat kizárólagos joga jelölő szervezetként a lista személyi összetételének a meghatározása. Így azok a választópolgárok, akik más politikai véleményt képviselnek, a Vjt. rendelkezésével megfosztódnak a „választók akaratának szabad kifejezését biztosító választás”-tól. Álláspontunk szerint a jelen szabályozás sérti a kisebbségi közösségeken belüli plurális demokrácia tiszteletének elvét. Ebből fakadóan a szabályozás a kisebbségi választópolgárok azon részét, amely nem kíván „egy közül választani”, a nemzetiségi választásoktól való távolmaradásra kényszeríti, aminek következtében további súlyos demokrácia-hiány és hitelességi konfliktus alakulhat ki. Ettől is súlyosabb rendellenesség a regisztrált kisebbségi választópolgárok pártlistára való szavazásban való jogkorlátozása. Különösen a cigány-roma kisebbség esetében létkérdés, hogy a nemzetiségi választópolgárok élhessenek a szinte egyetlen valódi politikai jogukkal, a pártokra való szavazással. Annak érdekében, hogy szavazati jogukon keresztül beleszólhassanak a parlament-kormányzat összetételét alapvetően meghatározó választásokba, ez a roma közösségek esetében a fizikai, szociális biztonságukat garantáló, vagy azt negligáló hatalmi-politikai döntéseket jelentik. (Ha a pártokra nem szavazhatnak a cigányok-romák, a hatalomért küzdő pártok nincsenek arra ösztönözve, hogy valódi és mélyre ható politikai programmal álljanak a cigány-roma választópolgárok elé.) Különösen sajátos, hogy miközben az Alaptörvény, és az uralkodó magyar politikai elit lehetőséget ad a határon túli magyar választópolgároknak a pártokra való szavazásra, addig ugyanezt a jogot a Vjt. diszkriminatív módon megvonja a hazai nemzetiségektől. Mindezek alapján kérjük soron kívüli intézkedésüket, Budapest, 2013. július 3. Horváth Aladár Bordás Géza alapító, Roma Polgárjogi Mozgalom elnök, Roma Polgárjogi Mozgalom Horváth József Bogdán János elnök, Magyarországi Cigánypárt elnök, MCF – Roma Összefogás Párt Dógi János Zsigó Jenő elnök, CSzOSz elnök, Mo-i Roma Parlament
Posted on: Thu, 04 Jul 2013 12:59:04 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015