AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA Nagyboldogasszony az - TopicsExpress



          

AUGUSZTUS 15. NAGYBOLDOGASSZONY NAPJA Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. Az egyház e napot Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány úgy tartja, hogy a Megváltó édesanyjának - hite jutalmaként - nem kellett a sírban várnia Jézus világ végi eljöveteléig, hanem halála után Isten rögtön föltámasztotta, és magához emelte a mennybe. Az egyház Krisztus első és legbuzgóbb követőjének megdicsőülését bemutatva jelet ad a világnak, hogy megéri Isten közelségében élni. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozhatott. Az eseménynek már a középkorban igen nagy kultusza volt. Jeruzsálemben már az V. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s itt a VIII. századtól Assumptio beatae Mariae, „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. Magyarországon Nagyboldogasszony napja egyúttal Magyarország védőszentjének a napja is. Az ünnepet Szent István király is megülte, és ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába, miután nem volt utóda, (Imre herceg ekkor már halott), aki a kereszténységet folytatja. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak, illetve országunkat Regnum Marianumnak, azaz Szűz Mária országának. A felajánlás a maga nemében páratlan a világon. A haldokló király gondoskodni akart országáról, népéről, melyet ő már képtelen volt tovább irányítani. És milyen pártfogót keresett nekünk, elárvult magyaroknak? A legjobbat, a legszeretőbbet, a legtöbbet értünk tenni tudót: Nagyasszonyt, akit tisztelünk; Boldogasszonyt, Isten anyját. Van-e még nép, amely ilyen királynővel dicsekedhet? És van-e még nép, amely évszázadok óta így rászorulna egy égi oltalmazóra? A közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum eszme, mely szerint Magyarország Mária országa. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el. Hittételként XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. Nagyboldogasszony napja sokfelé búcsúnap. A moldvai magyarok e napon mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, hogy majd ezzel füstöljék a betegeket. A Muravidéken dologtiltó nap, nem szabad sütni, mert a tűz kitör a kemencéből. A Drávaszögben azt tartották, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. A nap időjárása termésjósló is. Ha a "nagyasszony" fénylik, jó bortermés van kilátásban. A két asszony köze (augusztus 15- szeptember 8.) varázserejű időszak. Ekkor kell szedni a gyógyfüveket, ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen. A hiedelem szerint ez időszakban ültetett tyúk összes tojását kikölti. A búzát is ekkor kell megszellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik. Az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon. Az előttünk álló időszakban van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, melyet régen "Boldogasszony másnapjának" neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt. Felső képünk a nagy nyilvánosság számára nem látogatható bécsi Pázmáneumban található. A trónon ülő, gyermekét átölelő Madonna előtt a szentek: Szent István, Imre, László, Erzsébet, Gellért és Margit térdepelnek. (A kép itt látható: magyaralmas.hu/napok/nagyboldogasszonynapja) Forrás: szentkoronaradio; stop.hu; erdely.ma; karpathaza.network.hu
Posted on: Thu, 15 Aug 2013 07:05:56 +0000

Trending Topics



Recently Viewed Topics




© 2015