Adókedvezmény: milyen betegség után jár? 2013-05-17 14:57:13 Ha valaki nem kéri a betegsége után járó kedvezményt, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) önmagától nem adja. Érdemes ezért többet megtudnunk arról kinek, milyen alapon jár. Ebben segít most Kiss Kálmánné, adótanácsadó. A mindenkori minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból a súlyosan fogyatékos magánszemélyeknek- a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet alapján. Az idei évben ez az összeg havi 4650 Ft, azaz ha valaki a teljes évet végigdolgozta, akkor 55 800 Ft-tal csökkentheti a befizetendő adót. A kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját, összevonás alá eső jövedelme utáni adóból. Ki számít súlyosan fogyatékosnak? Sajnos, a közhiedelemben súlyosan fogyatékos az, akinek hiányzik vagy súlyosan sérült valamelyik végtagja. Ezzel szemben súlyos fogyatékosságnak minősül például a cukorbetegség, lisztérzékenység, asztma, trombózis, különböző gyomor, és bélrendszeri betegségek, hallás- vagy látáskárosodás. Bővebb tájékoztatást kaphatunk a NAV ügyfélszolgálatán, de az interneten is utánanézhetünk annak, hogy milyen további betegségek után jár az adókedvezmény. A (335/2009. (XII. 29) kormányrendeletben megtalálható a teljes lista. Azonban sok esetben a fogyatékosság mértéke dönti el, hogy jár-e a kedvezmény. További információk: webdoki.hu/dokumentumok/335_2009Kr.doc Igazolni kell! Az igényléshez egy orvosi igazolás szükséges, amelyet nem kell a bevallás mellé csatolni, de öt évig muszáj megőriznünk. Erre egy esetleges ellenőrzéskor szükség lehet. Nagyon fontos, hogy az igazoláson szerepeljen az a dátum, amióta a betegség fennáll. Amennyiben gyógyíthatatlan a betegség, akkor ezt jelölnie kell az orvosnak, ebben az esetben nem kell évente újat igényelni. Ezek szerepeljenek az orvosi igazoláson: -A súlyosan fogyatékos ember személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele -Dátum az igazolás kiadásának időpontjáról -A fogyatékosság ideiglenes, vagy végleges jellegének megállapítása -Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása, dátuma, -a kiállító orvos aláírása. Visszamenőleg kérhetjük Jó hír, hogy aki eddig nem nyújtotta be az igényét az adójóváírásra, ezt megteheti visszamenőlegesen is. Fontos azonban, hogy maximum öt évet lehet visszaigényelni, vagy ha öt évnél kevesebb ideje tart a betegség, akkor annyi időt, amióta a betegség fennáll. Ételallergiások!! Az ételallergiások ingyen vehetik igénybe a helyi közlekedést, a helyközi közlekedésben pedig 90 százalék kedvezménnyel vásárolhatnak jegyet vagy bérletet. Ehhez nem kell mást tenni, mint benyújtani a BKV-hoz a súlyos fogyatékosságot igazoló hatósági tanúsítványt. Utóbbit a Magyar Államkincstár állítja ki, a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentáció alapján. 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről A Kormány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 26. pontja alapján - súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki - a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával - a Mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved vagy a Mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került. (2) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. 2. § (1) A Melléklet 1. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 dB felett van. (2) A Melléklet 2. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek intelligencia kvóciense a 70-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15. (3) A Melléklet 3. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70, ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik, b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható. (4) A Melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, aki önerőből tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem képes, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, és/vagy a) tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve b) testközeli és testtávoli segédeszközök (például kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret) állandó, szükségszerű használatára rászorul. (5) A Melléklet 4. pontja alkalmazásában: a) végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya; b) végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz; c) végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os mértékben korlátozzák; d) a gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50%-os mértékben tartósan nehezítik; e) vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van; f) a központi idegrendszer károsodásai: olyan károsodások, amelyek legalább 50%-os mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon. 3. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 1-2. §-a, valamint 3. § (3) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba. (3) Az e rendelet 1-2. §-ában foglaltakat a 2010. január 1-jétől keletkezett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni. (4)1
Posted on: Mon, 02 Sep 2013 14:18:15 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015