Akiknek muszáj szívniuk Az angol M. J. asszony életében már ötször mondott búcsút a cigarettának. De minden alkalommal keserves árat kellett fizetnie érte, ugyanis tizennégy nappal a dohányzás abbahagyása után hasmenése támadt, hasfájás és láz kíséretében. Így ment ez hetekig, sőt hónapokig. Semmiféle kezelés sem segített rajta, egyedül az, ha újból elkezdett cigarettázni. Ilyenkor a panaszai rövid idő alatt megszűntek, emésztése helyreállt. A negyvennégy éves beteg orvosa véleménye szerint életfogytiglani nikotinfogyasztásra van ítélve, mert csak a dohányzás óvja meg attól, hogy kiújuljon - a fejlett ipari országokban egyre gyakrabban előforduló - fekélyes vastagbélgyulladása. Ez a kellemetlen, súlyos esetben az életét is veszélyeztető betegség úgy kezdődik, hogy előbb gyulladás támadja meg a vastagbél nyálkahártyáját, majd fekélyek képződnek rajta. A belázasodó betegnek naponta többször, olykor harmincszor is van fájdalommal kísért széklete, s magától értetődően csökken a testsúlya. Az orvosok még nem tisztázták pontosan, mi okozza a fekélyes vastagbélgyulladást. Vannak, akik baktériumokra, mások vírusokra, gombákra, családi terheltségre és pszichoszociális tényezőkre gyanakszanak. Bizonyára több ok is közrejátszik benne, hiszen változó és kiszámíthatatlan a lefolyása, s nem egyformán reagál a különféle kezelésekre sem. A fekélyes vastagbélgyulladás diétás, gyógyszeres, sebészi és lélektani kezelése egyébként ma még csak tüneti jellegű, hiszen már az is sikernek könyvelhető el, ha meghosszabbítható a két visszaesés közötti tünetmentes szakasz. Az M. J - t kezelő dr. Hubert de Castella, a közép - angliai Bourton upon Trent bélspecialistája nem tud kielégítő magyarázatot adni arra, hogy miért szűnnek meg betegének panaszai, amint rágyújt. De, hogy a dohányzás valamiképp enyhíti a vastagbélgyulladást, az más orvosoknak is feltűnt. A cardiffi egyetemi klinikán például megfigyelték, hogy kétszázharminc fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegükből tizennyolc (8 százalék) dohányzott, míg a kontroll csoport azonos életkorú és nemű tagjai közül százegyen cigarettáztak (ez 44 százalék). Hasonló eredményre jutott az amerikai Jack Hershel bostoni orvos és munkatársai, valamint csehszlovák kutatók; ennek alapján úgy tetszik, a fekélyes vastagbélgyulladás és a nikotinhiány között van összefüggés. Ám, hogy ez miben áll, az még tisztázásra vár, s évekig is eltarthat, míg rájönnek a dolog nyitjára. Ez azonban nem akadályoz meg néhány angol orvost abban, hogy máris cigarettázást rendeljen fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeinek gyógyszerül. Azt találták ugyanis, hogy a napi 20 milligramm nikotin (ehhez egyenlő adagban jut hozzá a páciens) sokat javít a beteg állapotán. Amennyiben a beteg nem akar dohányozni, a szükséges nikotinadagot öt nikotinos rágógumival is beveheti. A nikotin egyéb betegségeken nem segít. A szintén gyakori fekély nélküli bélgyulladásban (Crohn - betegségben) szenvedők állapotán a dohányzás semmi sem javít. A tekintélyes British Medical Journal orvosi szaklap így vigasztalja olvasóit: Már az is valami, hogy a dohányzás sok, egyértelmű rossz hatása mellett legalább egy ellenkező előjelű hatás is akadt.
Posted on: Wed, 26 Jun 2013 15:15:49 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015