"..Az ember igazi tragédiája az, amikor el kell vesztenie művész/ember méltóságát. Nem az, hogy az államtól pénzt kér és kap (bár a támogatási gyakorlat folyamatos aránytalanságai és a „külön kassza” láttán tényleg teljes joggal vérszemet lehet kapni), hanem mert a fáraó udvarában alattvalónak nézik egyesek. Az alkirály udvarában nemcsak az a kérdés, hogyan ítélik meg az uralkodót, hanem hogyan viszonyulnak, és mit tartanak a többi emberről – udvartartás, alattvalók, emberek? Ne legyünk bolondok! Ez nem a liberális demokrácia- és a balliberális kultúrafelfogás kérdése. Ez az emberi méltóság kérdése a túlélésért folytatott küzdelemben – és ez az igazi ember tragédiája......................A társadalmi integráció a személyességen alapul. Például amikor Schilling Árpád egy Párizsban létrejövő előadás folyamatába tudatosan beépítve felhívott a színpadra egy roma fiatalembert, hogy egy közös beszélgetés keretében beszéljék meg egymással az ott jelenlévő különböző emberek a társadalmi együttélés lehetőségeit. Igaz, ott nem volt megafon, de hát nem is volt erre szükség, mindenki, aki akart hozzájuthatott a mikrofonhoz, hogy elmondhassa saját véleményét. Merthogy egyébként az aránytalan kultúrafinanszírozási megoldásokkal éppen az együttélés lehetősége szűnik meg."
Posted on: Wed, 10 Jul 2013 05:47:27 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015