Azoknak a szilvásváradi és bélapátfalvai embereknek, politikusoknak és nem politikusoknak küldöm Szabó László barátom írását, szívem minden szeretetével, akik szerint "nem szép látvány" egy fogyatékos ember. Akik indulatosan akarják megakadályozni, hogy fogyatékosok költözhessenek a két településen létesítendő lakóotthonokba. Szívtelenség és gyalázat amit csinálnak! Ne gyűlöljék Barbarát! "Barbara Barbara 11 éves. Most még elég szépen, érthetően beszél, írni is tud, verseket tanul. A Parkinson-kór speciális esetével küzd és enyhén értelmi fogyatékos. A szülei elhagyták, lakóotthonban él, kisegítő iskolába jár. A Fogyatékkal Élők Baranya megyei Sportszövetségének nyári sporttáborában töltött el egy hetet, hatvankilencedmagával. A péntek esti táborzáró díjátadón az utolsó aranyérmet ő kapta, mert a bocsagolyót olyan ügyesen gurította el, hogy majdnem eltalálta vele a célt. Eltolja a segíteni szándékozó kezet, napbarnította madárlábacskáin maga lép fel a svédszekrényből eszkábált dobogóra, nyakába akasztom az érmet, kezébe adom az oklevelet. Hatvannyolc társa varázsszóra feláll, dübörög a vastaps, Barbara sír és sugárzik. Nevelőjével együtt ölben vesszük le, súlya mint egy kosár kismacskáé, a helyére tipeg. Félrefordulok, a hátam mögött tizenegynéhány felnőtt, egytől-egyig könnyeznek. Én most is, ahogy ezt írom. Kisétálunk a teremből, a gyerekek szétszélednek, Barbara, aranyéremmel a nyakában, egy padra ül le, keresztbe rakja a lábait. Felnőttes a mozdulat, nemrég leshette el."
Posted on: Fri, 20 Sep 2013 15:10:32 +0000
Recently Viewed Topics
© 2015