Dr Lehmann levele Varga Istvánnak ...................................................................... Varga István úrnak a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága tagjának Tisztelt Varga úr, Kedves István! Szerintem mindazok, akik eddig mindent elkövettek a hazánkban dúló devizában nyilvántartott forinthitellel kapcsolatos tragédia áldozatai érdekében, történelmi helyzetbe kerültek akkor, amikor a Miniszterelnök végre kijelentette, hogy Kormánya november 1-ig várakozik, illetve megállapította ennek a tragédiának alapjául szolgáló hibás kölcsönszerződések miatti banki felelősséget. Megtette ezáltal mindazt, amit egy felelősen gondolkozó demokratikus jogállamban megtehet, hiszen végre belátta azt, hogy nem Kormányára tartozik egy mások által megkötött magánjogi szerződés problémáinak rendezése, de egyúttal azt a határozott véleményét is megfogalmazta, amit ilyen esetben a Miniszterelnöktől, vagy a Köztársasági Elnöktől is joggal elvárhat egy ország népe. Ennek az állapotnak okáért, a kölcsönszerződések hibáiért a szerződést készítő Pénzintézetek a felelősek. -------------------------------- Azért kerültek ilyen módon most történelmi helyzetbe az áldozatok érdekében tevékenykedők, mert azzal, hogy a Miniszterelnök Kormányának ezzel kapcsolatos tevékenységét felfüggesztette, a bankok számára biztosított november 1-ig határidőt a szerződések módosítására, jól tudta azt, hogy az üzenete eljut az érzékenyebb fülű károsultak képviselőihez is azt üzenve, hogy szerződést ritka kivételtől eltekintve csak a Ptk. alábbi rendelkezése szerint lehetséges módosítani: 240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. (2) A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást megelőzően keletkezett kifogásaik is fennmaradnak. (3) A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. (4) Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is áll, ha az egyezség megkötése után előkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett volna hárítani. Azaz anélkül, hogy a Kormány az elkövetkező közel két hónapban ez ügyben megszólalna, várja azt, hogy a szerződő felek mit tesznek le az asztalra a bankok miatt hibás kölcsönszerződés helyrehozatala érdekében. Szerintem a Miniszterelnök üzenete ezt jelenti. Most helyesen járt el. Csakhogy ez hallatlan felelősséggel jár elsősorban azok számára is, akik a televízióban, vagy bárhol hajlandóak voltak megszólalni a károsultak érdekében anélkül, hogy tudták volna azt, hogy mondandójuknak milyen jogi háttere van, és ezáltal azt a látszatot is kelthették az ország népe előtt, mintha bajbajutott adósok csak azért hivatkoznak minden törvényes és nem törvényes indokra, hogy ne kelljen az általuk aláírt szerződést teljesíteni. Ezeknek most jó lenne erre a néhány napra eltűnniük, nem mérgezni a károsultak körül a levegőt. A Miniszterelnöki nyilatkozat alapján olyan fajta helyzetbe kerültünk, mint a Halál ötven órája című filmben a német hadvezetés, azaz ha letelik a határidő, akkor felszáll a köd, és vége van mindennek. Vagy meg tudjuk győzni akár többféle szerződésmódosítási lehetőséggel a Kormányt és közvéleményt arról, hogy csak a károsultak érdekében megszólalók konkrét javaslata szerint lehetséges tisztességes rendezése a hibás szerződés kijavításának, vagy a bankok mellett eddig is százával tevékenykedő sztárügyvédek által kimunkált újabb rafinált elképzeléseket a Kormány jobb híján nem fogja tudni elkerülni. Sajnos már két napot elvesztegettünk a nagyon értékes és pótolhatatlan napokból anélkül, hogy látnám azt, hogy a károsultak megmentői fentiekkel kapcsolatosan bármit tettek volna. Belátom azt, hogy Siófok túl messze van a károsultak képviselőinek vallott társaságokhoz képest, ezért fogadatlan prókátorként nem kívánom magamat ezekre erőltetni (éppen most kaptam azt a című üzenetet, hogy Dr.Damm Andrea-A valóságban nem is volt kockázat vállalásra kötelezhető az adós ) hanem megmaradok csendes szemlélője azoknak, akik idáig úton és útfélen talán ezerszer is elmondták azt, hogy nem volt deviza, vagy nem is volt a valóságban kockázat vállalásra kötelezhető adós, filozofálgattak a semmiről órákat, csak azt nem mondták el, hogy miként tovább. Azoknak, akik közül egyetlen egy sem volt hajlandó ingyenesen legalább egy adós érdekében peres eljárás képviseletét vállalni, akiknek nyilvános beszédét hallgatva sokszor az volt az érzésem, hogy ők nem a megoldást keresik elsősorban készség híján, hanem a szerencsétlen sorsú embereknek akarnak hősködéssel megfelelni. Van még 44 nap, és ez alatt megmutathatják mit tudnak, mire képesek. ------------------------- Kedves István! Előre szeretném bocsátani, hogy nincsenek öten olyanok a hazában, akiket eddigi tevékenységük, a jobbért való igyekezetük és hazaszeretetük miatt úgy tisztelek, mint Téged. Tegnapi napon a Hír TV alábbi műsorában hir.tv/belfld-1/varga-istvn-nyoms-alatt-a-bankok-1 nyilatkoztál a devizában nyilvántartott forinthitelszerződéssel kapcsolatosan is, és erről a műsor 3.10 - 5.37. percei között az alábbiak hangoztak el: ---------------------------- Riporter: Kiskapuk voltak, vagy nyílt törvényszegések a bank részéről? V.István: Én azt hiszem, hogy nyílt törvényszegésről van szó, tekintettel arra, hogy például a Kúria az egyiket, amit tetszett említeni, az árfolyamrész hiányát, mint feltüntetett költséghiányt azt kifejezett semmiségi oknak nyilvánította. Na most miután ez minden szerződésből hiányzik, ezért minden hitel, vagy pontosabban kölcsönszerződés semmisnek tekinthető, ha az ügyfél ezt bejelenti az őneki kölcsönt nyújtó hitelintézetnek. Riporter: Na de ezzel kapcsolatosan születtek már bírósági döntések, gondoljunk csak a legnagyobb visszhangot kiváltó Kúrián született döntésre. Ugye voltak olyan esetek, amikor semmissé nyilvánította a szerződéseket, mégsem lehetett ezt általánosságban venni és minden szerződésről kimondani azt, hogy semmis. És ennek mi az oka. V.István: Tulajdonképpen próbáljunk meg valamit tisztázni. A semmisséget nem a bíróság mondja ki, hanem az aki ezt így véli, és az érdeke ezt megkívánja. Következésképp leginkább az adós mondhatja ki azt, hogy az ő szerződése semmis, tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyv 234. passzusa szerint bárki határidő nélkül hivatkozhat semmiségre és erre külön eljárásra nincs is szükség. Riporter: Ez világos, de például az adós mennyiben van tisztában azzal, hogy a szerződés semmissé nyilvánítása mit jelent. Mert hogyha például egy ingatlanra vett fel devizahitelt, akkor azt az ingatlant vissza kell adni, tehát mit jelen az, hogy semmis a szerződés. Kié akkor az ingatlan ha visszacsinálunk mindent. V. István: Nem. A szerződés semmissége azt jelenti, hogy a feleknek le kell ülni és egy valódi szerződést megkötni, mert közöttük nincs jelenleg jogviszony. Tehát végső soron történt egy folyósítás, történt egy törlesztés voltak viták és nagyon sok esetben értelemszerűen, sőt vannak elméletben létező, valójában nem létező elmaradások is, de éppen ezért ezt a rendetlen helyzetet rendezetté kell tenni.
Posted on: Sat, 07 Sep 2013 15:58:07 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015