Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr részére Saját kezébe! Legfőbb Ügyészség 1055 Budapest Markó u. 16. Tárgy: Közérdekű bejelentés korrupció és hivatalból üldözendő feltárt bűncselekmények megalapozott gyanújáról, azok törvénysértő kezeléséről Budapest, 2013. augusztus 14. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr, Tisztelt Legfőbb Ügyészség! A 2012. április 06-án kihirdetett és Polt Úr által is aláírt, az 1104/2012-es Kormányhatározat alapját képező korrupcióellenes együttműködési megállapodás nyomán született rendelet "a program alapelvei" és annak 6. pontjában "a múltbéli korrupcióért való számonkérés" címszó alatt azt rögzíti; "Minden múlt és jövőbeli korrupciós cselekmény hathatósan, gyorsan és teljes körűen kivizsgálásra és szankcionálásra kerül." A Legfőbb Ügyészség elsőszámú vezetője, személyesen dr. Györgyi Kálmán tussolta el már 1990-ben a KISZ papíron 3,1 milliárd forint értékre kimutatott, valós piaci értéken azonban 25-30 milliárd forint értéket képviselő állami vagyona első elemének 1989-ben megkezdett, majd a többi vagyontárgyra is kiterjedően folytatott ellopását, ezen keresztül az idegen állami vagyonokkal hamis okiratok tömkelegének kiállításával jogtalanul sajátjaként rendelkezett és a politikai életben mai napig is vezető szerepet betöltő személyek és általuk is megjelenített törvénysértően létrejött és bíróság által jogellenesen bejegyzett szervezetek jogalap nélküli gazdagodását törvényi következmények nélkül hagyva. Az ÁSZ elnökének Györgyi Kálmánhoz írt 1990.08.01-jei csatolt levele bizonyítja, hogy az ügyészség által 22 éve ismert súlyos gazdasági és a közrend és közbizalom elleni bűncselekményeket hivatali törvénysértések láncolatával leplezték és leplezik. Erre konkrét példák: - Györgyi Kálmán ÁSZ-elnöknek írt válaszában közölt jogi álláspontját, miszerint a még nem is létező DEMISZ által aláírt szerződést úgy kell kezelni, hogy azt eladóként a megújult elnevezésű, de már 1989.04.22-én jogutód nélkül megszűnt KISZ kötötte meg 1989.06.22-én, megdönthetetlenül cáfolja a jogerős bírósági ítélet, miszerint a DEMISZ nem jogutódja a KISZ-nek, így annak új elnevezéssel létrejött vagy akként működő szervezete sem lehet, - a bíróságon elfekvő okiratok szerint a DEMISZ-t 44 fantomszervezet neve alatt létrehozottnak állították, így az ÁSZ-elnök által feltárt súlyos bűncselekményeket eltussolt legfőbb ügyészségnek ettől eltérő tudomása nem lehetett, így Györgyi Kálmán fantom szervezetekre alapított jogi érvelése szintén megdőlt, - a Fővárosi Bíróság = Törvényszék Minda Zoltán 2012. márciusi bejelentésére lefolytatott átfogó vizsgálat eredményeként hivatalos feljegyzésben (közokiratba) rögzítette azt a tényt, hogy a Fővárosi Bíróság a KISZ-t nem vezette be a társadalmi szervezetek nyilvántartásába, azaz nem vette lajstromba. Ezt támasztja alá a KISZ-ről kiadott bírósági kivonat is, amely a KISZ állapotát elutasítottként rögzíti 2003-ban is. Ezen tényadatok megdöntik az ügyészség elsőszámú képviselőjének 1990. augusztusi ÁSZ-elnökkel közölt álláspontját a 2013.07.04-i dr. Várhomoki Ambrus ügyész útján elfoglalt, illetve dr. Bertényi Imre ügyész által elfoglalt álláspontot. - Önmagában korrupciót bizonyít, és azon keresztül hivatalból üldözendő hivatali bűncselekmények megalapozott gyanúját valószínűsítik azon tények, hogy a törvényi alávetettségre hivatali esküt tett, a Btk. 459. § (1) bek. 11. pont (korábban 137. § /1/ bek. e/ pont) hatálya alá tartozó hivatalos személyek hamis adatok okiratba foglalását eredményezően és állapot-bűncselekményt is jogellenesen védelembe véve, bíróság által jogerős ítéletben megállapított ténykérdésben a jogerős ítélet ismerete ellenére is, azzal ütköző törvénysértő tényállást és jogkövetkeztetést rögzítenek (a DEMISZ nem jogutódja a KISZ-nek). - A Györgyi Kálmán által szakmai és jogi szempontok alapján meg nem védhetően egy jogutód nélkül megszűnt szervezet új elnevezéssel való továbbműködését hamisan állító fantom szervezet és álképviselőjének törvénysértő eljárásának egyszerű ügyészségi levélben való törvényessé és joghatályossá nyilvánítása, annak az állami vagyonok felhasználására törvény szerint kötelezett ÁSZ és érintett képviselői általi elfogadása olyan mérvű törvényileg tilalmazott összefonódást és állami vagyonok ellopását eredményező összejátszást bizonyít, amely az 1104/2012. Korm. határozat fent idézett múltbéli korrupció feltárása és szankcionálása körébe tartozó állapot-bűncselekmény is egyben, - Végképp dönt meg minden korabeli törvénysértő ügyészségi, ÁSZ-i tudottan vagy tudni kelletten hamis tartalommal közokiratokba foglalt állítást az a tény, hogy az 1989.04.22-én jogutód nélkül megszűnt, a bírósági lajstromba 2012-es közokirattal bizonyítottan soha be nem jegyzett kizárólag egy jogi személy KISZ-nek, az 50 évi össztársadalmi terméket mai napig folytatott csalássorozattal különböző fiktív szervezetek neve alatt ellopott, politikai elitünk érintett és prominens képviselői nemcsak a fiktív szervezetek neve alatt létrehozottnak állított DEMISZ-t hazudták és hazudják továbbra is a KISZ jogutódjának a jogerős ítéletből fennálló tudomás ellenére, az ellopott állami vagyonok (konc) védelmét törvénysértően biztosítva, hanem a politikai életben magas közjogi tisztségeket betöltő MSZP-képviselő nevére 1989. júniusban gründolt Baloldali Ifjúsági Társulást (BIT) is. Nyilvánvaló, hogy az 1989. áprilisban megszűnt, bírósági nyilvántartásba nem vett szervezetnek és annak egyetl en önálló jogi személyiséggel (még a KISZ létezése idejében sem) nem rendelkezett tagszervezetének sem lehet egyetlen személy sem a jogutódja, így a BIT sem. - Ugyanakkor okiratokkal bizonyított tény - csak 23 éve az ügyészség által hivatalból ismerten -, hogy a BIT-et szintén KISZ-jogutódnak hazudták és hazudják, amely máig tartó hazugságspirál alapján értékes Balaton-parti, Nógrád megyei, stb. ingatlanokat loptak el és hagyták ellopni akként, hogy az érintett földhivatalok ipso iure állami vagyon (1989. évi II. tv.) terhére hamis adatokat közokiratba foglalva jegyezték be az 1989.04.22-én jogutód nélkül megszűnt KISZ tulajdonjoga, kezelői joga helyett névváltozásra történt valótlan hivatkozás alapján BIT-jogot. Az ügyészség által 23 éve eltussolt, hivatalból üldözendő bűncselekmény az, hogy az ügyészségnél foglalkoztatott dr. Kandikó Gyula ügyész úrral egy XIII. kerületi ingatlanra tulajdonostársként bejegyzett dr. Almásy Mária - pár éve már kúriai - bíró törvénysértő és hamis közokiratokat eredményező eljárása vezetett a nyilvánvalóan állami vagyonok jogellenes megszerzése érdekében alkalmatlan okiratokra létrehozni szándékozott BIT 1989-es alapításához. Miközben Almásy Mária bíró az 1989.06.15-én kérelmezőként fellépett BIT kérelme kapcsán 1989.06.21-én a benyújtott okiratok nyilvántartásba vételre való alkalmatlanságát foglalta közokiratba az elutasítás terhével kiadott hiánypótlási felhívásban, addig ezzel ütközően dr. Almásy Mária bíró a BIT nevében sem teljesített hiánypótlásból következő törvényi kötelezettséget megszegve, a 30 napos határidőt meg sem várva, már 1989.06.30-án a hiánypótlással azonos végzésszámon az alkalmatlan okiratokkal gründolt BIT nyilvántartásba vételéről állított ki hamis tartalmú közokiratot. Ezzel a kúriai bíró nemcsak az ipso iure állami vagyonok ellopásának látszólagosan jogszerű alapját teremtette meg, de azt is lehetővé tette, hogy egy be nem jegyezhető társadalmi szervezet csak azért válhasson jogi személlyé, mert a hivatalos személy bíró megsértve az esküvel betartani vállalt törvényi kötelezettségét a közhiteles nyilvántartásba bejegyezni rendelte június 30-án azt, akir ől saját maga foglalta 6 nappal korábban közokiratba, hogy a bíró előtt elfekvő okiratok (kérelem) alapján nyilvántartásba nem vehető, így jogi személyiséggel fel nem ruházható személy. Dr. Almásy Mária bírót az 1989. évi II. tv. alapján felügyeletet gyakorló ügyészség részéről senki nem számoltatta el 23 éve arról, hogy ha 1989.06.21-én nem volt részére ismert a BIT székhelye, és a bíró által kiadott hiánypótlás teljesítésére a BIT részéről nem került sor (a mai napig sem), akkor az 1989.06.30-i törvénysértő BIT-bejegyzéskor Almásy bírónő honnét, kitől szerzett joghatályos és az előtte folyt eljárásban figyelembe vehető tényismeretet arról, hogy a BIT székhelyeként az MSZMP Köztársaság téri székházának postai címét kell bejegyeznie. - A fentebb felsorolt csalássorozatot () a csatolt okirattal bizonyítottan akként is leplezik, hogy a már 1989.04.22-én ipso iure megszűnt, de az ügyészség elsőszámú vezetője által ugyan jogilag védhetetlen módon 1989.06.23-áig létezőnek állított, de ekkor már Györgyi Kálmán szerint is ténylegesen megszűnt KISZ nevében, annak fejléces iratán az Almásy Mária bíró által megállapítottan törvénysértően BIT elnöknek "megválasztott" Kiss Péter még 1989.08.25-én is KISZ-fejléces papírra gépelt kérelmet nyújtott be, azt a BIT kérelmének beállítva. Kiss Pétert és a BIT későbbi képviselőit az elmúlt 23 évben senki nem kérdezte meg az 1989. évi II. tv. alapján felügyeletet gyakorló ügyészség részéről arról, hogy ha 1989.08.25-i beadványban a KISZ-jogutódnak állított BIT bírósági bejegyzését már tényként rögzítette, akkor miért kellett az ipso iure állami vagyonok ellopásához felhasznált BIT-kérelmet a BIT állított létrejöttét megelőzően jogutód nélkül megszűnt KISZ fejléces papírján a bír ósághoz benyújtania. Arról sem kérdezték meg Kiss Pétert sem, hogy milyen jogosultság alapján járt el a BIT KISZ-fejléces iraton. - A folyamatos korrupciót és a bűn üldözésére kötelezett, arra hivatali esküt tett hivatalos személyek törvényi kötelezettséggel való konok és makacs szembeszegülését bizonyítja az is, hogy az Állami Számvevőszék már 1991-ben tényként rögzítette a korábbi legfőbb ügyész által törvénysértően védelembe vett, állami vagyon ellopását és annak törvénysértéseit feltáró ÁSZ-megkeresésre adott "minden szép és mindennel meg vagyok elégedve" típusú Györgyi-választ követően, hogy amennyiben az ügyészség megsemmisíti a megszűnt KISZ tekintetében nem jogutód - egyébként pedig fiktív és eleve fantom szervezet - DEMISZ nevében 1989.06.22-én kötött ún. KISZ-székház szerződést, akkor az a teljes DEMISZ vagyonelszámolás valóságát megdönti. Az ügyészség előtt - ha máshonnan nem - a sajtóból hivatalból ismert az a tény, hogy az ipso iure állami vagyont képező csillebérci úttörőtábor átjátszására a valójában fiktív DEMISZ nevében kötött szerződést a bíróság jogerős ítéletével megsemmisítette. Túll épve azon, hogy milyen korrupciót és hivatalból üldözendő jogellenes állapot fennállását is eredményező mutyi vezetett oda, hogy a Fővárosi Főügyészség az ügyészségi szervezetet lejáratva eleve egy alkalmatlan keresetet nyújtott be 1990-ben a kisebbik csillebérci területi hányadra (hogy a nagyobbra miért nem, azt ma sem értjük, de talán sejtjük) a MÚSZ és - a Tocsik-ügyes érdi székhelyű - Vector Kft., valamint társa ellen, de arra végképp nem lehet sem jogszerű, sem elfogadható magyarázat, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtti másodfokú eljárásban feltett bírósági kérdésre miként adhatta a törvényesség őre a "nem" választ, hogy nem kívánja-e az ügyészség megtámadni a szerződéskötés előtt hónapokkal korábban megszűnt KISZ nevében megkötött szerződést. Ugyanis nyilvánvaló, hogy az 1990-ben indult bírósági eljárásban és a 2000-ben indult bírósági eljárásban rendelkezésre állt korabeli okiratok jogi értékelése nem történhetett volna ellentétes tartalommal, tehát nemcsak a nagyobb területi há nyadú csillebérci szerződés lenne érvénytelen bíróság által kimondottan (ahogy az az elsőfokú 2005-ös ítéletben kimondásra is került!), hanem a kisebb területi hányadú ingatlanra kötött szerződés is. Ugyanakkor az is tény, hogy az ügyészség törvényes eljárása esetén nemcsak egy 2000-ben indult perben mondták volna ki másodfokon részlegesen az érvénytelenséget, hanem már 1991-1992-ben és teljes egészében. Ehhez azonban legalább egy szakmailag kompetens olyan független ügyész kellett volna, aki nem vette volna be a mai napig változatlan formában rendelkezésre álló, közokiratok alapját képező okiratok tisztességes vizsgálata alapján azt a jogilag nem védhető és jogerős ítélettel is megdöntött Györgyi-állítást, hogy az 1989-ben indult bírósági nyilvántartásba soha be nem jegyzett, 1989.04.22-én megszűnt KISZ-nek, a bíróságon kérelmezőként csak 1989.05.24-én fellépett 44 fantom szervezet neve alatt létesítettnek állított, durva bírói törvénysértéssel 1989.06.23-án nyilvántartásba venni rendelt DEMISZ, a KISZ új elnevezése mellett tovább működő szervezet. - A folyamatos korrupciót és hivatalból üldözendő bűncselekményeket bizonyítja az is, hogy az 1989. évi II. tv. alapján felügyeletet gyakorolni köteles ügyészség a tételes tényfeltárás ellenére 23 év óta "nem vette észre", illetve nem hajlandó jogilag releváns jelét adni azon észlelésének, hogy a DEMISZ nevében 1989.05.24-én bírósághoz benyújtott beadvány nem egy újonnan létrehozott társadalmi szervezet bejegyzésére irányuló kérelem. Az ügyészség és a bíróság is hivatalból tudta és tudja, hogy a bíróság a kérelemhez kötve volt és van. Márpedig ha a DEMISZ-fejlécen 1989.05.24-én benyújtott dokumentum nem egy DEMISZ nevű - a mellékletként csatolt okirat tanúsága szerint 44 szervezet által létesített - új szervezet bejegyzésére irányuló kérelem, hanem a kérelmező által bejegyzettnek állított, azonban 1989.04.22-én bizonyítottan megszűnt és bizonyítottan a bíróság által nyilvántartásba soha nem vett KISZ adatain történő átvezetést kérő kérelem, akkor ezen tények összessége végképp dönti romba a Legfőbb Ügyészség elsőszámú képviselőjének ÁSZ elnökének adott válasza minden pontját. Ugyanis a kérelemhez kötöttség elve alapján az egyébként hamis adatokat közokiratba foglalt Perge Lajos bírónak nem a soha be nem jegyzett KISZ-t kellett volna 1989.06.23-án törölnie, és a szintén hamis, törvényileg eleve kizárt adatot kellett volna közokiratba foglalnia a DEMISZ jogutódi bejegyzésével, hanem az azóta már többször elítélt Nagy Imre által a fiktív szervezet DEMISZ nevében előterjesztett kérelemnek megfelelően a KISZ adatváltozásait kellett volna a kérelmezett módon módosítani. Ebben azonban volt egy kis bökkenő, mégpedig az, hogy a nagyrabecsült Györgyi Kálmán vezető ügyész ÁSZ-nak küldött megnyugtató állításával ütközően sem 1989.04.22-én, sem 1989.05.24-én, sem pedig 1989.06.23-án - és egészen 2012.03.09. napjáig - nem szerepelt olyan, KISZ nevű jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet a bírósági nyilvántartásban, akinek az adatain a Nagy Imre által képvi selt DEMISZ kérelmében előterjesztett adatváltozásokat át lehetett volna vezetni. Az 1989. évi II. tv. alapján felügyeletet gyakorló ügyészség részéről senki nem fogalmazott meg és tett fel olyan kérdést 23 év óta akár a törvénysértő bejegyzést hamis adatok közokiratba foglalásával elvégzett dr. Perge Lajos bírónak, hogy ha a bíróság a DEMISZ kérelméhez kötve van, és azt nem megnevezése, hanem tartalma szerint kellett figyelembe venni, akkor miként dönthetett a KISZ törléséről Perge bíró úr ahelyett, hogy az irat- és tényellenesen állítottan nyilvántartásban 1989.04.21-től 1989.06.23-ig állítólag szerepelt KISZ adatait módosította volna a DEMISZ-fejléces iraton 1989.05.24-én előterjesztett kérelemnek megfelelően. Arra sem akart kérdés születni, hogy ha a DEMISZ kérelme szerint a nyilvántartásban 1989.05.24-én is szerepelt KISZ megjelölt adatainak az átvezetését kérelmezték, miként módosulhatott törvényesen a KISZ 60093 lajstromszáma 60193-ra, hiszen nem új jogalany létrejöttét jelen tették be, és nem annak a nyilvántartásba vételét kérelmezték, hanem az 1957. novemberben alapított, folyamatosan működő, 1989. áprilisban a bírósági nyilvántartásba vételét kérelmezett, bíróság által állítólag be is jegyzett KISZ adatainak módosítása volt a kérelem tárgya, amely esetben a bejegyzettnek állított KISZ lajstromszáma semmilyen körülmények közt nem módosulhatott volna. További bizonyíték az ügyészség és képviselőinek törvénysértő eljárására: - dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr 1992.11.25-i keltezéssel kezdeményezte dr. Szűrös Mátyás Országgyűlés alelnökének mentelmi joga felfüggesztését a házelnöknél azért, mert nevezett éveken át közreműködött 650-650 ezer USD évenként való jogellenes külföldre juttatásában. Az MNB-ből forrásmegjelölés nélküli kötegeléssel hol az MSZMP, hol Fekete János nevének megadása mellett aktatáskában az MSZMP székházába kihordott összeg rendkívüli nagyságrendjét jól érzékelteti az, hogy volt olyan év, amikor az országtól ellopott mennyiségű devizával maga az MNB sem rendelkezett, és annak rendelkezésre bocsátásához külön kellett az MNB-nek pénzt berendelnie. Az MNB-ben jelöletlenül, illegális módon összeállított pénzcsomagot a vonatkozó szabályok sorozatos megsértésével aktatáskában vitték át az MSZMP székházába, ahonnét a költségvetési pénzek törvénysértően kerültek külföldre. Szűrös Mátyás hivatalos személy és társai ügyészség által részletesen feltárt, hivatalból üldözendő, el nem évü lt bűncselekményei szintén a törvényi következmények nélkül maradtak még azt követően is, hogy Szűrös Mátyás képviselői védettsége megszűnt. - A folyamatos korrupciót és a törvényileg tilalmazott, esetenként hivatalból üldözendő politikai egyezségek megtörténtét aggálytalanul bizonyítja az a tény, hogy azon érintett országgyűlési képviselők, akik Szűrös Mátyás mentelmi jogának felfüggesztése körében aktív résztvevői voltak az Országgyűlésben megszületett mentelmi jog felfüggesztését elutasító döntésnek, azok a hivatalos személy képviselők (de társaik is) a Be. 171. § (2) bek. alapján saját maguk is feljelentési kötelezettséggel voltak terhelve azáltal, hogy a független ügyészség által a mellékletként csatolt 11 oldalas okiratban tételesen összefoglalt és részletesen kidolgozott, a Magyar Állam kárára folytatólagosan és bűnszövetségben elkövetett, évülési időn belüli, nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény-sorozat felderített tettesét bűnpártolást megvalósítva vették védelembe azáltal, hogy a társadalom által elítélt, súlyos bűncselekmény elkövetőjét jogellenesen mentesítették a törvényi következmények alól. - A folyamatos korrupciót és a törvénysértést, a bűnt hivatalból üldözni köteles hivatalos személyek saját felróható magatartáson nyugvó jogon kívüli eljárását bizonyítja az is, hogy a fejlécben megjelölt hivatkozási számú ügyekben, de az egész rendszerváltással kapcsolatos bűnszövetségben és folytatólagosan elkövetett törvénysértések dokumentált és részletekbe menő feltárására indult eljárásokban hozott határozatok, tájékoztatások egyike sem rögzíti azt, hogy az adott korban hivatalos forrásból megismerhető hatályos hazai jogrend felfüggesztésre került volna bármikor is. Ennek ellenére ugyanakkor - az esetek nagy száma és a megdönthetetlenül bizonyított láncolatos törvénysértések súlya, azok felmérhetetlen vagyoni kárt okozó volta miatt már nem kizárhatóan kifejezetten provokatív céllal - a 2012-ben és 2013-ban közérdekű bejelentők által részletesen feltárt és jogellenes állapot fennállását is eredményező állapot-bűncselekményekről és azok kapcsán annak ellenére közli az ügyés zség azt, hogy nem volt és nincs bűncselekmény és nincs olyan körülmény, amely vádemelést eredményezhetne, hogy közel 200 oldalnyi, egyetlen állításában meg nem cáfolt közokirattal és a korban hatályos releváns jogszabály megjelölésével minden állítást bizonyítottunk. - Bizonyítottuk, hogy dr. Perge Lajos bíró szakmailag sem védhető módon és az ügyészség által is 2012-ben elismerten hamis adatokat foglalt közokiratba a DEMISZ bejegyzésekor azzal, hogy az a KISZ jogutódja, illetve azzal, hogy a 44 fantom szervezet által joghatályosan létesítve DEMISZ néven jogalany jöhetett létre. Továbbá azzal, hogy a bejegyzettnek állított KISZ adatait módosította volna a kérelemnek megfelelően a törvényileg kizárt jogutódi bejegyzés helyett. - Bizonyítottuk, hogy a DEMISZ az ipso iure állami vagyonokat folyamatos hamis adatszolgáltatással jogellenesen tulajdonította el és játszotta át a csak bírósági törvénysértés miatt jogi személlyé válhatott, valójában azonban fiktív szervezetek nevében előzőekről bizonyított módon tudó DEMISZ-álképviselők egyéb érdekeltségeibe. Az ügyészség szemhunyása mellett bírósági törvénysértésekkel jogi személlyé vált, nyilvánvaló módon szerviz-szervezetekként létrehozott, az állami vagyon jogellenes eltulajdonításában szerepüket betöltött, teljesen kiürített és a rajtuk átfolyatott vagyonokkal törvényesen elszámolni nem tudó szervezetek (DEMISZ, BIT, stb.) jogi sorsa az ügyészség, az APEH = NAV, a bíróság által minimum 5 éve van jogon kívül kezelve. Ugyanis a fiktív szerviz-szervezetek süllyedő hajójáról újabb és újabb strómanok beiktatásával menekülni próbáló (Kiss Péterek, Gyurcsány Ferencek, stb.) képviselők eredménytelenül kísérleteznek megszüntetni az állami vagyonokat ellopott "tár sadalmi" szervezeteket. - Tételesen bizonyítottuk, hogy az MSZP létrejötte az MSZMP 800 ezres tagságának csalást is megvalósító tévedésbe ejtésével és tévedésben tartásával történt meg. Ennek eszközcselekménye volt az, hogy az 1989. évi II. tv. kötelező rendelkezésével ütközően a meghamisított tartalmú kongresszusi határozat csatolásával benyújtott nyilvántartásba vételi kérelmet nem a törvény szerint feljogosított elsőszámú képviselő Nyers Rezső, hanem az arra nem jogosult Vastagh Pál írta alá. Ebből okszerűen következik, hogy a BIT-et 1989.06.30-án közokirat-hamisítással bejegyző dr. Almásy Mária bírónak hivatalból kellett volna hiánypótlást kiadva arra vonatkozóan, hogy a benyújtott iratokba foglaltakkal ütközően milyen alapon felel meg a kérelmet aláíró Vastagh Pál a törvény szerint feljogosított képviselő személyének. A BIT-et közokirat-hamisítással bejegyző Almásy bírónak hiánypótlás keretében kellett volna feloldatni azt a kérelemben azonos oldalon szereplő nyilvánavló ellentmondást, hogy milye n jogi alapon jogutódja az MSZMP-nek a kérelmező MSZP, ha egyidejűleg azt állítják, hogy az MSZP-t magyar állampolgárok létesítették. Mind az ügyészség, mind a bíróság a ma is fellelhető 1989-es okiratokból azt tudja, hogy az MSZMP 1989. októberi kongresszusára a tagság által delegált képviselők kizárólag az MSZMP-tagszervezet nevében szavazhattak, amely szavazatok összessége az egy jogi személynek számító MSZMP nevében meghozott kongresszusi határozatnak minősül. Előző tényekből okszerűen következik, hogy az 1989. októberi kongresszuson az MSZP 1989.11.16-án benyújtott kérelmében állított magyar állampolgárok általi MSZP-alapítás nem történhetett meg, hiszen a kongresszusi küldöttek magyar állampolgárokként való szavazása esetén fogalmilag kizárt érvényes kongresszusi határozat megszületése. Az ügyészség több szervezeti egységét, és korábban már több ügyben megégett képviselőjét is érintő, és már az 1104/2012. (IV.6.) Korm. határozat rendelkezéseit is alapjaiban sértő, korrupciót is felvető törvénysértő eljárása láttán úgy ítéljük meg, hogy mindaddig teljességgel felesleges további bizonyítást folytatni, amíg az ördögöt az anyjánál panaszoljuk, azaz olyan ügyészek és bírók, esetenként családi kapcsolatban is álló hivatalos személyek 23 éve folyó törvénysértései kapcsán kellene verdiktet mondani, amely feltárt súlyos bűncselekmények azokat a személyeket is érintik, akik a Magyar Állam és állampolgárai kárára megvalósult hivatali bűncselekményeket egymás törvénysértő eljárásaira is figyelemmel jogon kívül kezelték és kezelik. Nem kerülhető meg sajnos annak rögzítése, hogy ugyan mitől is és miért is változna meg a törvénysértésekről bizonyítottan évek óta tudó ügyészek által megjelenített ügyészség hivatalos álláspontja egyes "csip-csup", vitán felül törvénysértő eset napvilágra kerülése nyomán, tekintettel arra, hogy az adóforintokból fizetett érintett ügyészek, bírák és más hivatalos személyek az egymás törvénysértéseire figyelemmel folytatott eljárásai során egy ország nemzeti vagyonát hagyják ellopni, amely ezzel párhuzamosan kiterjedt egyes személyek és kisebb csoportok vagyonára is. Világos, ha az állami vagyon szabad rablásában szocializálódott személyek ingerküszöbe az önkényesen alakított és a tételes joggal is szembehaladó napi gyakorlat alapján erre hangolódott, akkor ezen személyeknek, illetve az általuk kinevelt hivatali utódoknak beszélhet az állampolgár holmi Alkotmányról, Alaptörvényről, törvények kötelező érvényű rendelkezéséről, a törvények betartására tett hivatali esküről, a fehéren -feketén bizonyított, hivatalos személyek által elkövetett bűncselekményekről, az állami szervek által vezetett közokiratok tartalmáról és annak bizonyító erejéről, mivel ezen releváns hivatkozások minduntalan "süket" fülekre találnak. Úgy is mondhatnánk, hogy felesleges magyarázni a színvaknak, hogy a zöld nyugtat, de legalább a színvaknak alapos hivatkozása van a magyarázat meg nem értésére. Ezzel szemben a bejelentéseinkre eljárt, kifogásolt magatartást tanúsító ügyészek nem hivatkozhatnak ilyesmire, hiszen iskolába járt, művelt emberekként jogi szakvizsgát tettek a jog ismeretéből, sőt annak tűzön-vízen keresztüli betartását hivatali esküvel erősítették meg. Összegzésképpen mindaddig, amíg az ügyészség nem adja jelét, hogy hajlandó és képes a korban hatályos törvényeknek megfelelően értékelni a rendelkezésre álló, több száz oldallal bizonyított tényeket, és arra a többször megégett Nagy Zsolt ügyész eljárási gyakorlatának megfelelően csak hamis adat okiratba foglalásával tud reagálni sommás elutasítás mellett a fel- és bejelentés alapját képező jogellenes állapot fenntartását eredményezően, addig nemcsak a papírért kár, hanem a még ki sem nyomtatott elektronikus szöveg bármely betűjének leütéséért is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a több hónapi kitartó munkával feldolgozott és ügyészség elé tárt példátlan bűncselekmény-sorozat sértettjeit, közérdekű bejelentőként díjazandó feltáróit pársoros, ügyészségi fejléces papírra nyomtatott - sok minden másra alkalmas - megalázó dokumentummal hatástalanítani lehet, mivel a napnál világosabban bizonyított folyó törvénysértések korábbiakkal azonos kezelése a jelen beadványt az ügyészségi törvény alapján elbírálni köteles hivatalos személyek újabb hivatalból üldözendő törvénysértését jelentené. Végezetül nyomatékkal hívjuk fel figyelmüket arra, hogy birtokunkban van olyan dokumentum, amely az 1993. évi IV. tv. után készült, és amelyben mai napon is kiemelt szerepet betöltő személy részére jelzi illetékes személy azt, hogy a törvény szerint elszámolási körbe tartozó vagyonokkal az elszámolások nem történtek meg. Utalunk még az 1993. évi IV. tv. 2. számú mellékletére, ahol 20 éve rögzítve van, hogy a DEMISZ nem számolt el a vagyonával. A törvény azt is rögzíti, hogy további lépések megtétele szükséges. Erre sem került sor. Őszintén bízunk abban ez utóbbi két tényadat alapján a Tisztelt Ügyészség nem arra a következtetésre jut, hogy "na erről is a bejelentők tehetnek", tehát semmi nem történt, csak egy-két grafomániás és hivatalos ügyintézési kórságban szenvedő személy feleslegesen teszi próbára a magyar közigazgatási szerveket és képviselőiket. Kérjük a fentieket tartamuk szerint is értékelni, és a nem jogosult által előterjesztett panasz kivizsgálásáról irányadó törvényi szabályozásnak megfelelően elbírálni. Ez utóbbi hivatkozás alapján rögzítjük, hogy dr. Bertényi Imre ügyész törvénysértő adatot foglalt közokiratba, mert a 2011. évi CLXIII. tv. 20. § (1) és (2) bek. értelmében a nem jogosulttól származó panaszt is érdemben kellett volna elbírálnia. Jól látható, hogy az ügyész úr eljárása körében mellőzte az 1104/2012-es Kormányhatározat, a 2009. évi CLXIII. tv. és más vonatkozó törvények szerinti eljárási kötelezettsége teljesítését. Az egységes pertársaság szabályai szerint együtt fellépő bejelentőkre tekintettel az érdemi tájékoztatásukat a fent megadott címen túl a 1201 Bp., Irma u. 2. sz. alatti budapesti címre Minda Zoltánnak címezve is szíveskedjenek postázni. Tisztelettel: Konföderáció Nagy Lajos Dr. Kazincki Tibor Minda Zoltán 06-30-954-3180 Balázs István Keller István
Posted on: Sat, 17 Aug 2013 10:22:17 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015