Drámai méretű a devizaadósság NGM: a devizahitel kockázatos termék, amelyet szabályokkal célszerű korlátozni A kormány fenntartja azon álláspontját, hogy a devizahitel továbbra is kockázatos termék, amit prudenciális és fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazásával célszerű korlátozni. 2013.06.27 13:25MTI +-hirdetés Ezért kész minden érdemi vitára a meghozott intézkedéseivel kapcsolatban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel arra reagálva, hogy az Európai Bizottság (EB) hivatalos felszólÃtás megküldésével kötelezettségszegési eljárást indÃtott Magyarország ellen a devizahitel-nyújtás korlátozása miatt. A magyar lakosság lakáshitel-állományának mértéke, azon belül is a devizaadósság drámai mértéke, és ebbÅ‘l adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvÅ‘ száma a szocialista kormányok egyik legsúlyosabb öröksége, ezért 2010 nyarán az Országgyűlés egyik elsÅ‘ döntése volt, hogy megtiltotta az ingatlan jelzáloghoz kötött devizahitelezést. Erre azért volt szükség, hogy megálljon a lakosság további eladósodása, amely az otthon elvesztésének kockázatát hordozza magában - fejti ki a tárca a közleményében. Hozzáteszi: ugyanakkor az EU szabályaival összhangban nem zárható el a deviza alapú lakáshitel lehetÅ‘sége az emberek elÅ‘l, ezért szigorú feltételekkel, de a kormány visszaállÃtotta a deviza alapú lakáshitelezést. A közlemény szerint a Bizottság is elismeri, hogy a természetes személyeknek nyújtott deviza jelzáloghitelek kockázatosak, de érvelése szerint a vitatott rendelkezésnél léteznek kevésbé korlátozó alternatÃv intézkedések is. A NGM emlékeztet, hogy az Európai Bizottság még 2011 decemberében egy EU pilot-eljárás megindÃtásának keretében jelezte Magyarország felé, hogy a jelzáloghitelt igénylÅ‘ jövedelmének el kell érnie a minimálbér tizenötszörösét, illetve annak a hitel devizanemében kell fennállnia. A kötelezettségszegési eljárás megindÃtásának tényét a honlapján közölte a brüsszeli testület, de ott részletek nem szerepelnek. Az MTI úgy tudja, hogy az EB hivatalos felszólÃtó levelet küldött Magyarországnak, mert úgy Ãtéli meg, hogy sérti a tÅ‘ke szabad áramlásának uniós elvét az a 2011 júliusában született kormányrendelet, amely azt Ãrja elÅ‘, hogy csak az kaphat devizahitelt, akinek a kérdéses devizában akkora bruttó havi jövedelme van, amely forintra átszámÃtva meghaladja a minimálbér tizenötszörösét. A bizottság szerint ez olyan jelentÅ‘s mértékben leszűkÃti a lehetséges hitelfelvevÅ‘k körét, hogy a szabályozás de facto olyan korlátozás bevezetését jelenti, amely a devizahitelezés teljes betiltására hasonlÃt, amely egyébként pár nappal a kormányrendelet megszületését megelÅ‘zÅ‘en, 2011. július 1-jén szűnt meg. Az unió működésérÅ‘l szóló szerzÅ‘dés általánosságban tiltja a tÅ‘ke szabad mozgásának bármiféle korlátozását, és ez alól csak ritkán enged kivételt tenni, a szerzÅ‘désben lefektetett indokok alapján, vagy a közjó érdekében, kényszerÃtÅ‘ okok miatt. A korlátozásnak arányosnak és megfelelÅ‘nek kell lennie a kitűzött cél elérésére, de az uniós szabályok szerint nem mehet tovább az ehhez szükségesnél. Az MTI értesülése szerint a bizottság úgy gondolja, hogy a magyar szabályozás az arányosság elvét sérti, mert az elérni kÃvánt célt más módon, kevésbé restriktÃv, de hatékony intézkedésekkel is el lehetne érni. A bizottság tisztában van a magyarországi helyzettel és a devizában való túlzott eladósodás következményeivel, ezért az intézkedések célját egyáltalán nem is vitatja. Brüsszel ennek a "legitim" célnak az elérésére ugyanakkor például a fogyasztóvédelmi szabályok szigorÃtását, más körültekintÅ‘ hitelbÃrálati szempontok megállapÃtását vagy jogilag nem kötelezÅ‘ eszközök alkalmazását is elfogadhatónak tartaná, amelyekrÅ‘l Magyarország az uniós jog engedte kereteken belül szabadon határozhat. gazdasag.ma.hu/tart/cikk/c/0/177807/1/uzlet/NGM_a_devizahitel_kockazatos_termek_amelyet_szabalyokkal_celszeru_korlatozni
Posted on: Thu, 27 Jun 2013 12:55:57 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015