Egy a hazánk! Előhang: Atilla király országából nem kell már tovább hajtani a gulyát. Ott a legelők dúsak, a víz édes, és a fák odvából méz pereg. … A dal szövege: Hogy gondolhattad azt, hogy véletlen, Hogy éppen most, s hogy épp ide születtem Hogy azon a nyelven beszélek, amin Petőfi Sándor írt, S hogy úgy érzem, az én dolgom hozni most a hírt Túl vagyok már azon, hogy mindent elhiggyek, Amit a TV-ből vigyorgó alakok beszélnek Ahol az igazság, és az adott szó már nem érdekel senkit De engem az apám úgy tanított, hogy becsület nélkül az ember nem ér semmit Megoldást, sajnos mást, én se látok, ezután Nem számít, amit elvárnak Az, amit érzek, az vagyok én A kisfiamért, a szerelmemért A nagy szavakra, tudod, nem áll rá a tollam, talán sejted is, hogy miért Csak oda kell állnom, ahova kell, a barátomért, azért aki ért Nem tudni dolgokról, az nem érdem Nem válasz semmire, az, hogy nem értem Harminc éve bámulom, ahogy mellettem mennek a dolgok Nem figyel rám senki, és nem sok mindenkit érdekel, amit mondok Magyarnak lenni, egészen mást jelent A saját hazánkban látni a végtelent A dombtetőn állva érezni, és tudni, hogy ki is vagyok Mikor a sólymokat nézem, Ahogy az otthonunk fölött köröket írnak az égen
Posted on: Tue, 27 Aug 2013 07:42:34 +0000