Egyiptom: pénteken jön a "harag napja" Iszlamisták százai megrohamoztak és felgyújtottak egy kormányépületet Kairóban. A belügy azt közölte: mostantól éles lőszert is használhatnak a rendvédelmi erők. Közben a Muzulmán Testvériség péntekre meghirdette "a harag napját." Az újabb erőszakos megmozdulást azt sem tudta megakadályozni, hogy a biztonsági erők minden eszközt bevetnek a tüntetők városon belüli mozgásának ellehetetlenítése érdekében. Beszámolók szerint az iszlamisták Molotov-koktélokkal dobálták az épületet és lövéseket adtak le rá. Az egyiptomi állami hírügynökség jelentése szerint a támadást visszaverték, a helyszínen több embert letartóztattak. A Muzulmán Testvériség szóvivője csütörtök délután közölte, hogy a "népharag fékezhetetlenné vált" Egyiptomban. A szervezetet "súlyos csapás érte" a rendőrség akciói miatt, és "képtelenné vált tevékenysége központi koordinációjára". A szervezet péntekre meghirdette "a harag napját", és milliós tüntetésekre szólította fel a népet. A szóvivő azt is elmondta, hogy a szerdai összecsapások során a csoport két vezetőjét meglőtték, de az illetők életben vannak. A Muzulmán Testvériség azt állította, hogy a rendőri erőszaknak a hivatalos adatoknál nyolcszor-kilencszer több áldozata van. Egy, a szerdai összecsapások közelében lévő kairói mecset arról számolt be csütörtökön, hogy a hatóságok nem vesznek tudomást arról a több mint 200 holttestről, amelyeket az előző nap szállítottak az imahelyre, s azóta ott tárolnak. A szerdai volt a legvéresebb nap Egyiptomban azóta, hogy 2011 elején megdöntötték Hoszni Mubarak volt elnök hatalmát. A legújabb csütörtöki hivatalos összesítés szerint országszerte legalább 525 ember vesztette életét előző nap Egyiptomban a rendőrség és Mohamed Murszi elnök elmozdítása ellen tiltakozó iszlamisták közötti véres összecsapásokban, csütörtökre újabb tüntetéseket jelentett be a Muzulmán Testvériség. Az egyiptomi egészségügyi minisztérium pontosított adata szerint a sebesültek száma megközelíti a 3600-at. Az 525 halálos áldozat nagy többsége - 482 - civil. A kormány eltökélten harcol a "terrorista akciók" ellen Az egyiptomi kormány eltökélten harcol a Muzulmán Testvériség "terrorista akciói" ellen - közölték csütörtök délután Kairóban egy kormánynyilatkozatban, miközben a belügyminisztérium bejelentette, hogy "mostantól fogva" a rendőrség felhatalmazást kap éles lőszer használatára. A nyilatkozat szerint "bűnös terv van az egyiptomi állam támasztékainak lerombolására", amely ellen eltökélten felveszik a küzdelmet. A testvériség bujkáló szóvivője kormányzati propagandának minősítette a nyilatkozatot, és közölte: továbbra is békés ellenállást fognak tanúsítani a Mohamed Murszi elnök hatalmát megdöntő katonaságnak. A belügyi közlemény szerint a rendőrök akkor használhatnak fegyvert, ha tüntetők középületeket támadnak meg vagy a biztonsági erők ellen fordulnak. A bejelentés röviddel követte azt a hírt, hogy Kairó egyik külvárosában iszlamista fegyveresek megtámadták és felgyújtották a gízai kormányzóság központját. "A belügyminisztérium utasította összes erőit, hogy használjanak éles lőszert mindenki ellen, aki rájuk vagy kormányzati épületekre támad" - hangzik a közlemény. Csütörtökön Kairóban két, a Sínai-félszigeten hét rendőr és katona vesztette életét fegyveres rajtaütésekben. London és Párizs is kérte a BT sürgős összehívását Nagy-Britannia és Franciaország közösen kérte csütörtökön, hogy hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését az egyiptomi helyzet miatt - közölték diplomáciai források New Yorkban. Az ülést még helyi idő szerint csütörtök délután megtarthatják konzultáció formájában, zárt ajtók mögött - tették hozzá. Így kezdődtek az összecsapások Az összecsapásokat az váltotta ki, hogy a rendőrség erőszakkal felszámolta az iszlamisták két táborát a főváros két forgalmas terén, ahol a Muzulmán Testvériség hívei Mohamed Murszi kormányfő hadsereg általi elmozdítása miatt tartottak ülő tiltakozást. Az akció hírére országszerte véres összecsapások robbantak ki. Az események miatt szerdán délután egy hónapos szükségállapodott hirdettek ki az országban, Mohamed el-Baradei Nobel-békedíjas alelnök pedig benyújtotta lemondását. Csütörtökön a hatóságok bejelentették, hogy 30 nappal meghosszabbítják Murszi fogva tartását. A hivatalából elmozdított elnököt egy titkos helyen tartja fogva a hadsereg. Gyilkossággal és kémkedéssel vádolják, továbbá azzal is, hogy kapcsolatban állt a Hamász palesztin radikális szervezettel, amely 2011-ben segített neki megszökni a börtönből. A Muzulmán Testvériség továbbra is kitart amellett, hogy a válságot csak Murszi hatalomba való visszahelyezésével lehet békésen rendezni. Murszit a hadsereg július 3-án távolította el, miután a Mubarak elleni tüntetések során híressé vált Tahrír-téren ezúttal a tavaly demokratikusan megválasztott, de azóta bírálói szerint egy iszlamista kisebbség érdekeit képviselő elnök megdöntése érdekében gyűltek össze tízezrek. A kormányzati épület elleni támadástól eltekintve Kairó szokatlanul csöndes volt csütörtökön helyi beszámolók szerint, a forgalom a szokásosnak töredéke volt, sok bolt és iroda zárva maradt. A rendőrség a tüntetések ellehetetlenítése érdekében számos ellenőrzőpontot létesített a városban, éjszakára pedig kijárási tilalom van érvényben. A történtek miatt több nyugati cég, köztük a General Motors és az Electrolux is felfüggesztette a termelést Egyiptomban. Obama lemondta a Kairóval közös hadgyakorlatot A rendőri erőszakot számos nyugati és arab ország elítélte. Barack Obama amerikai elnök az egyiptomi vérontásra reagálva csütörtökön bejelentette, hogy idén elmarad a kétévente megrendezett amerikai-egyiptomi közös hadgyakorlat. Az elnök hangsúlyozta, hogy Washington további intézkedések meghozatalát is mérlegeli, és az Egyesült Államok határozottan elítéli az egyiptomi ideiglenes kormány és a hadsereg fellépését. Obama a szükségállapot feloldására és az egyetemes jogok tiszteletben tartására szólította fel az egyiptomi hatóságokat, az ellenzéket pedig arra, hogy békés formában tiltakozzon. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter csütörtökön telefonon megbeszélést folytatott Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi vezérkari főnökkel. A tárgyalás nyomán a Pentagon vezetője közleményben szögezte le, hogy az Egyesült Államok a kétoldalú hadgyakorlat lemondása után is fenn fogja tartani az Egyiptomhoz fűződő katonai kapcsolatokat, ám az arab ország hadserege által alkalmazott erőszak veszélyezteti ennek a viszonyrendszernek a kulcselemeit. Egyiptomi kormánytényezők és más arab vezetők azonban úgy vélik, hogy Washington félreértelmezi a helyzetet, és nem látja be, hogy a Muzulmán Testvériség egy "terrorszervezet", amelynek szerepe volt az erőszak felszításában. Ezt az érintett szervezet – amellyel Washington közvetlenül is felvette a kapcsolatot – tagadja. Berlin az uniós külügyminiszterek összehívását szorgalmazza Az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülésére tett javaslatot csütörtökön a német külügyminiszter az egyiptomi helyzet miatt, miközben norvég kollégája kimondta: "a katonai államcsíny minden jellegzetességét magán viseli" az, ami a közel-keleti országban történt. Ésszerű lenne, ha most összeülnének az európai országok, lehetőleg miniszteri szinten. A találkozón a közös fellépésről lehetne határozni - mondta a Tuniszban tartózkodó Guido Westerwelle. Hasonló javaslatot tett Rómában Emma Bonino olasz külügyminiszter is a "drámai fejleményekre" hivatkozva. Norvégia a szóhasználatban csütörtökön tovább lépett, mint ameddig a nyugati országok eljutottak az egyiptomi hatalomátvétel minősítésében. "Gyakorlatilag megvan egy katonai puccs minden jellegzetessége. Egy választott elnököt elmozdítottak, az alelnök lemondott, és most egy katona az erős ember... A katonák azt állítják, hogy tervük van a polgári kormányzat gyors visszaállítására. Jól hangzó dolgokat mondanak, de mindeközben rossz irányba haladnak a dolgok a hatalomátvétel óta" - mondta Espen Barth Eide az NTB norvég sajtóügynökségnek, de a történteket ő sem minősítette nyíltan puccsnak, ahogyan azt Törökország tette. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az egyiptomi biztonsági erők tetteinek "független és hatékony" kivizsgálását és a felelősök megbüntetését követelte egy Genfben kiadott nyilatkozatában. "A biztonsági erőknek be kell tartaniuk a törvényt, tisztelniük kell az emberi jogokat, beleértve a szólásszabadság és a békés tüntetés jogát" - hangoztatta, de azt is nyugtalanítónak minősítette, hogy a kormány ellenfelei középületeket és vallási létesítményeket támadtak meg. Francois Hollande francia elnök a polgárháború megelőzése érdekében első lépésként "a foglyok szabadon engedését" javasolta, utalva ezzel a hatalmától megfosztott és letartóztatott Mohamed Murszi elnökre. Erdogan összehívná a BT-t Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását követelte csütörtökön az előző napi véres egyiptomi összecsapások miatt. "A Biztonsági Tanácsnak sürgősen össze kell ülnie, hogy megvitassa az egyiptomi eseményeket" - mondta Erdogan a török fővárosban, Ankarában a sajtó képviselői előtt. Szavai szerint a BT tagállamainak kötelességük hozzájárulni a soron kívüli tanácskozáshoz. Ferenc pápa a békéért imádkozott Fájdalmasnak nevezte az Egyiptomból érkező híreket a pápa. A csütörtök déli úrangyala imádság (angelus) előtt mondott beszédében az egyházfő Egyiptomról is beszélt és imájában együttérzéséről biztosította az áldozatokat, hozzátartozóikat, a sebesülteket és mindazokat, akik szenvednek. „Imádkozzunk együtt a békéért, a párbeszédért és a megbékélésért ...!” - mondta Ferenc pápa a Castel Gandolfo főterén összegyűlt 12 ezer hívő előtt. (MTI)
Posted on: Thu, 15 Aug 2013 20:40:19 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015