Ezt a nem rövid levelet kaptam az általam nagyra becsült Léhmann György ügyvéd úrtól! Sajnos nem tudom megállni, hogy a saját véleményemmel ne növeljem az amúgy sem rövid levelet. 1 megjegyzésem, nem tudom eldönteni, hogy most hazudnak, avagy akkor, amikor kitömték az országot ezzel a gyalázatos dvh-val. A levél olvasása közben erősödött a gyanúm, hogy nem lehet véletlen a bankszövetség kioktató stílusa, melyet még mindig alkalmaz a miniszterhez címzett levelében! Annak ellenére, hogy az elmúlt 23 évben is az ő javaslataik alapján hozta meg a parlament törvényeket, most újból ők akarják megmondani mi, kerüljön bele a törvény szövegébe. Szeretnék elérni a kormánynál, hogy olyan formán írják át az idevonatkozó törvényeket, amelyek mentesíti őket az idáig elkövetett jogsértések alól! (A forintosítás bankrendszert terhelő költségeinek és az értelmetlen, a bankrendszer számára rengeteg költséget jelentő devizahitel-perek számának folyamatos növekedésére tekintettel méltányosnak gondoljuk, hogy a bank által nyújtott kedvezmények igénybevételének az is a feltétele lehessen, hogy az ügyfél a korábbi, a forintosítást megelőző jogviszonyt megerősítse, és lemondjon a korábbi szerződéses jogviszony, vagy annak egyes elemei megtámadásának jogáról.) Néhány perccel ezelőtt kaptam meg az alábbi, augusztus 27-én Patai Mihály és Gyuris Dániel által írt levelet Varga Mihály miniszter felé címzetten. Engem pereimnél fogva elsősorban az irat utolsó, általam kivastagított része érint, természetesen felhasználom a jövőben. Azt, hogy rajtam kívül még ki kapta meg a levelet nem tudom, de mindenesetre azt sem tudom már, hogy kitől kaptam ezt. Véletlenül törlődött teljes egészében a számítógépemről. Siófokon 2013. szeptember 2. napján. Léhmann György Varga Mihály miniszter úr Nemzetgazdasági Minisztérium Lakáscélú deviza jelzáloghitelek konverziója Tisztelt Miniszter Úr! A lakossági lakáscélú deviza jelzáloghitelek forintra történő átváltása súlyos tehertétel a pénzügyi közvetítőrendszernek és széles körű mérlegelést igényel. Az átváltás alapvetően érinti a bankrendszer mérlegszerkezetét, jövedelmezőségét, illetve a tőkeveszteség és a rendkívül megnövekvő operációs terhek miatt a bankrendszer képességét, hogy a gazdaság finanszírozásában betöltött szerepét a közeljövőben ellássa. Az intézkedés bankrendszert érintő kockázatai kapcsán megkerülhetetlen tehát a mikroprudenciális felügyeletet ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint a forint árfolyamát, a valutatartalékot érintő hatások, valamint a likviditás szektorszintű kezelése miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonása az egyeztetésbe. Mivel sem az MNB, sem a PSZÁF álláspontját nem ismerjük az elérni kívánt célt illető mikro- és makroprudenciális kockázatokkal kapcsolatban, illetve nem kaptunk jelzést az MNB-től arra vonatkozóan, hogy az azonnali leváltásához szükséges devizát – amelyet nyilvánvalóan nem lehet a devizapiacon megszerezni – kész-e a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások rendelkezésére bocsátani, az alább vázolt modellek nem tekinthetők a Magyar Bankszövetség végleges javaslatainak, hanem inkább csak olyan értékeléseknek, amelyek az egyes lehetséges szcenáriók hatását vizsgálják. A Magyar Bankszövetség ennek megfelelően egyik lehetséges megoldást sem preferálja a többivel szemben. Arra is szeretnénk felhívni miniszter úr figyelmét, hogy a lakáscélú deviza jelzáloghitelek egyetlen szabályozói aktussal történő forintra váltása még nagyobb kockázatokat hordoz, és még körültekintőbb mérlegelést igényel, mintha ugyanerre egy előre meghatározott időintervallumon belül, folyamatosan kerülne sor. A javaslatok kidolgozása során figyelembe vett szempontok A közgazdasági racionalitás alapján és a társadalompolitikai elvárások figyelembe vételével a modellek kidolgozása során az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt1: 1 A modellszámításokhoz használt paramétereket a levél mellékletét képező számítások kapcsán megjelöltük. Budapest, 2013. augusztus 27. 2 szűnjön meg az érintett háztartások árfolyamkitettsége, a forint gyengülése miatt a folyósítás óta jelentős tehernövekedést elszenvedő háztartások törlesztőrészletei csökkenjenek, olyan programra van szükség, amely csak a közgazdaságilag indokolt mértékben avatkozik bele a válsággal terhelt piaci folyamatokba. El kell kerülni, hogy a különböző devizákban, illetve forintban, különböző fedezetek bevonása mellett (vagy fedezet nélkül) eladósodott adósok csoportjai között feszültség keletkezzen, a megoldási javaslatban a felmerülő terhek olyan megosztását tartottuk szem előtt, mely az elvárt társadalmi, rendszerstabilitási és fiskális feltételeknek egyaránt megfelel, az intézkedés hatása legyen kiszámítható, és az intézkedés ne legyen összeegyeztethetetlen az eddigi – konszenzuson alapuló – intézkedésekkel, az állományromlás üteme csökkenjen, lehetőség szerint az intézkedés segítse a nemteljesítő hitelek teljesítővé válását, olyan programra és azzal kapcsolatos kommunikációra van szükség kormányzati és banki oldalról egyaránt, amely az adósok számára nyilvánvalóvá teszi, hogy hogy ez a program egyszeri és végső megoldást jelent, nem egészül ki később újabb elemekkel, és nem is kerülhet sor újabb intézkedésekre, közel hét év alatt felépült állományok konverzióját kell végrehajtani, ami operációs szempontból hatalmas kihívás, olyan jogszabályra vagy jogszabályokra van szükség, amely az Alaptörvény keretei között és a jogbiztonság fenntartásával képesek beavatkozni magánjogi jogviszonyokba, a teljesítő (a problémamentes és a legfeljebb 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő) devizaalapú lakossági jelzáloghitelek közül a lakáscélú hitelek prioritást élvezzenek, de a javasolt eszköztár adjon megoldási lehetőséget a szabadfelhasználású jelzáloghitel adósoknak is, a nemteljesítő hitelállomány állomány problémáira a teljesítő állomány kezelésével együtt és egyszerre kell olyan megoldást találni, ami a konverzió módjának rögzítésén kívül biztosítja a fedezetek értékesíthetőségét, és a fedezett követelések értékállóságátnak biztosítását is. 3 I. A teljesítő (90 napot nem meghaladó késedelemmel rendelkező) devizaalapú jelzáloghitelek forintosítására vonatkozó javaslatok A jogosulti kör meghatározása A javasolt megoldási lehetőségek mindegyike lefedi a lakáscélú deviza jelzáloghitelek teljes körét, vagyis azt javasoljuk, hogy ne legyenek szűkítő feltételek se a hitelösszeg, se a fedezeti ingatlan nagysága, sem másmilyen szempont szerint. Ez biztosíthatja az érintett kör számára az átfogó megoldás lehetőségét, illetve a lakáscél kiemelt kezelését. A szabadfelhasználású hitelek esetén a hatályos modellnél alkalmazott eszköztár szerinti korlátozó feltételeket – vagyis az árfolyamgát jelenlegi szabályrendszerét – javasoljuk szem előtt tartani. A javasolt megoldások ismertetése 1/A. Az MNB által biztosított kedvezményes árfolyamon történő forintosítás, kamatkedvezmény biztosítása, árfolyamgát a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében Az 1/A javaslatunk szerint a teljesítő, vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, fel nem mondott CHF- és EUR lakáscélú hitellel rendelkező adósok hitelének forintosítására egyetlen aktussal, jogszabály erejénél fogva kerül sor, a forintosításhoz az MNB azon az árfolyamon biztosít devizaforrást, amilyen árfolyamon a leváltáshoz szükséges euró-forrás az MNB könyveibe került (bekerülési érték). A forintosítást követően a hitelező állapítja meg a forinthitel kamatát, de a kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke nem lehet magasabb, mint az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott kamatmaximum. Az ügyleti kamatból a költségvetés 1 százalékpontot átvállal, ezáltal a nominális ügyfélkamatok 1 százalékponttal mérséklődnek. A CHF- és EUR lakáscélú hitellel rendelkező adósok meghatározott időn belül kérhetik, hogy a forintosításra ne kerüljön sor, ebben az esetben természetesen a kamattámogatásra sem válnak jogosulttá (kijelentkezési opció). A JPY lakáscélú-hitellel rendelkező adósoknak a forintosítást igényelnie kell (bejelentkezési opció). A teljesítő, vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező adósok számára a jogalkotó a jogalkotás eszközeivel kötelezővé automatikussá teszi a hatályos árfolyamgát-konstrukció igénybevételt, szintén a kijelentkezési opció biztosításával. A jogalkotónak biztosítania kell, hogy formális, közokiratba foglalt szerződésmódosítás hiányában is az eredeti zálogjog és az esetlegesen kapcsolódó állami kezességvállalás fennmaradjon, és a privilegizált végrehajtási út biztosított legyen. Ez az összes többi modell esetében is megkerülhetetlen. Az intézkedés gazdasági hatásait az 1/A. melléklet mutatja be. 4 1/B. Az MNB által biztosított kedvezményes árfolyamon történő forintosítás, 5 évig kamattámogatás biztosítása a forintosított hitelekhez, árfolyamgát a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében Az 1/B javaslat csak annyiban különbözik az 1/A modelltől, hogy ebben az esetben a költségvetés nem az ügyleti kamatból vállal át 1 százalékpontot, hanem elérhetővé teszi a forinthitelek visszafizetéséhez az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott kamattámogatást a konverziót követő 5 éven keresztül. Ennek megfelelően természetesen a kormányrendelet személyi feltételeit a speciális konstrukciónak megfelelően módosítani szükséges. Az intézkedés gazdasági hatásait az 1/B. melléklet mutatja be. 2. Devizahitelek halasztott kivezetése („gyorsított” árfolyamgát) Az azonnali, negatív pénzpiaci hatások elkerülésére, illetve az MNB devizakészletének érintetlenül hagyására ad módot a 2. számmal jelölt modell. Eszerint a devizahitelek halasztott kivezetésére egy „gyorsított” árfolyamgát-program keretében kerül sor. A modell arra is módot ad, hogy a jogalkotó a piaci szereplőkkel történt egyeztetés alapján idővel szükség szerint finomhangolja, vagy módosítsa a programot. Az adósoknak módjuk lenne arra, hogy az árfolyamgát időszakában tapasztalható forinterősödés kedvező hatásaiból részesüljenek. A devizahitel futamidejének lerövidítése azért nem okozza a törlesztőrészlet emelkedését, mert az adós továbbra is az eredeti futamidejű kölcsön törlesztőrészletét fizetné, a futamidő lerövidítéséből eredő különbözet pedig a gyűjtőszámla terhére halmozódik. A gyűjtőszámla kamata BUBOR + 2%, azzal, hogy a jelenlegi szabályok szerint a kamatok tőkésítésére kerül sor. Egy svájci frank (CHF) hitelt véve alapul példa a törlesztőrészlet számítására: Adóst terhelő rész: eredeti futamidejű kölcsön törlesztőrészlete 180 HUF/CHF árfolyamon átszámítva, Hitelező és állam (50-50%-ban): kamatrész 180 HUF/CHF árfolyam feletti hányada (270 HUF/CHF feletti részt – a jelenlegi szabályoknak megfelelően – az állam vállalja), A rövidebb futamidő miatt fennmaradó összeg: a gyűjtőszámla terhére halmozódik, és BUBOR + 2%-on kamatozik, a kamatok tőkésítése mellett. A modell szerint a lakáscélú lakossági deviza jelzáloghitel hátralévő futamideje jogszabály erejénél fogva 60 hónapra rövidül, ezáltal a programmal érintett devizahitel állományok az 5. év végére kifutnak. A lakáscélú deviza jelzáloghitelek automatikusan átkerülnek az új konstrukció hatálya alá: így a jelenlegi gyűjtőszámla-hitelek, valamint a jelenleg gyűjtőszámlával nem érintett lakáscélú hitelek is (természetesen a kijelentkezés, JPY-hitelek esetében pedig a bejelentkezés lehetőségével.). A deviza jelzáloghitel kifutásával a gyűjtőszámla egyenlege piaci forint lakáshitelként fizetendő vissza. A gyűjtőszámla egyenlegének visszafizetésére az adós 5, 10, 15 és 20 éves futamidő közül 5 választhat. Amennyiben az ügyfél nem nyilatkozik, úgy az megegyezik az eredeti hitel futamidejével, de maximum 20 évvel. A teljesítő, vagy 90 napot meg nem haladó késedelemben lévő, szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkező adósok számára a jogalkotó a jogalkotás eszközeivel kötelezővé automatikussá teszi a hatályos árfolyamgát-konstrukció igénybevételét, szintén kijelentkezési opció biztosításával. Ebben a konstrukcióban a bankszektornak jelentős vesztesége keletkezne, a költségvetés terhei a most hatályos árfolyamgát költségeivel összemérhető szinten maradnának. Az intézkedés gazdasági hatásait a 2. melléklet mutatja be. Devizamegfelelési mutató Amennyiben nem csökken jelentősen a DMM (Devizamegfelelési Mutató) jelenlegi, 65%-os limitje, akkor a forintosítással szerzett devizát a bankok nem tudják a hosszú devizaforrások visszafizetésére fordítani, az eszköz oldali változások ellenére ezen forrásaikat továbbra is fenn kell tartani. Abban az esetben ugyanis, ha a hosszú deviza eszközeik forintosítása miatt megszerzett devizát teljes egészében éven túli hátralévő lejáratú források zárására fordítanák, illetve, ha ilyen volumenben hagynák éven túli forrásaikat éven belülre rövidülni, a portfolió összetételétől függően jelentősen, akár 5-10%-kal is csökkenhet a mutató értéke. A korábbi szerződéses jogviszonyok megerősítése A forintosítás bankrendszert terhelő költségeinek és az értelmetlen, a bankrendszer számára rengeteg költséget jelentő devizahitel-perek számának folyamatos növekedésére tekintettel méltányosnak gondoljuk, hogy a bank által nyújtott kedvezmények igénybevételének az is a feltétele lehessen, hogy az ügyfél a korábbi, a forintosítást megelőző jogviszonyt megerősítse, és lemondjon a korábbi szerződéses jogviszony, vagy annak egyes elemei megtámadásának jogáról. Javaslataink csak bankjaink erre felhatalmazott döntéshozó szervének jóváhagyása esetén tekinthetőek véglegesnek A fentebb leírt javaslatok a Magyar Bankszövetség magas szintű szakértőinek bevonásával és az Elnökség jóváhagyásával készültek. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy a bankszektor jelentős terhet vállal valamennyi javaslat esetén, hangsúlyoznunk kell, hogy a véglegesnek tekinthető megoldás, vagy megoldások bankjaink erre felhatalmazott döntéshozó szervének is jóvá kell hagynia, addig ezen javaslatokat kérjük eszerint kezelni. . 6 II. Nemteljesítő hitelek Fontos, hogy a teljesítő adósok számára nyitva álló forintosítási lehetőséggel párhuzamosan a nem-teljesítő jelzáloghitelek adósai számára is szülessen egy kormányzati-banki mentőcsomag. Ennek főbb elemei lehetnek: 1. A legreménytelenebb helyzetben lévő deviza- vagy forint jelzáloghitellel rendelkező ügyfélkör számára egy átfogó adósságrendezési programot hirdetünk meg, a tartozások célzott elengedésével. A program a 2013. március 31-ig 90/120 napos lejárt tartozást felhalmozó ügyfelek számára elérhető. A program keretében a hitelezők a 90/120 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását, – amennyiben a deviza jelzáloghitel átváltására korábban nem került sor – forintra váltják, és a tartozás 25%-át elengedik, az elengedett követelés 50%-át a bankadóból visszaigényelhetik. Amennyiben az ingatlan értékesítésére az adóssal történő megegyezés – és nem végrehajtás – útján kerül sor, illetve ennek érdekében a 25%-on felül további 15%-os követelés-elengedésre is sor kerül, ehhez ugyancsak legyen igénybe vehető az 50%-os bankadókedvezmény. Amennyiben az adós nyilatkozatával igazolja, hogy a hiteljogviszony lezárására és a fedezet értékesítésére közös megállapodás alapján, a tartozás legalább 40%-ának elengedésével egyidejűleg került sor, a bankadó-visszaigénylésre egy összegben is legyen lehetőség. Fontos, hogy a jogalkotó rendelkezzen arról, hogy a hitelezők által elengedett követelés kapcsán közteher-fizetési kötelezettsége se a hitelezőnek, se az adósnak ne keletkezzen. A hitelezők oldaláról a hiteljogviszony visszaállítását és az adós újból fizetővé tételét célzó megállapodások kerülnek majd előtérbe, ha az adósnak a programba történő belépéséig felhalmozott tartozásai (közművek, magánjogi tartozások, stb.) a mindenkori jegybanki alapkamaton „befagyasztásra” kerülnek 2016. június 30-ig. Ezzel a megoldással biztosítható, hogy ha 2016. július 1-től lép hatályba egy megfelelő felkészülési időt biztosító, most csak a fedezetlen hitellel vagy hitelekkel rendelkező adósok számára elérhető magáncsőd, annak megjelenéséig a felek kölcsönös közreműködésével érdemileg, érzelmileg és tartalmilag rendeződjön az adósok nagy részének problémája jelentős költségvetési tehervállalás nélkül. Az intézményrendszer ennek köszönhetően fel is tud készülni a jelentősebb tartozást felhalmozó adósok problémáinak 2016-tól történő kezelésére is. A program sikerének feltétele az is, hogy a programba belépő, és a feltételeknek eleget tevő ügyfelek esetében az állam elengedi a követeléseit (közterhek, vagy pl. korábbi állami támogatásokból - szocpol., adó visszatérítési támogatás, fiatalok otthonteremtési támogatása - származó visszatérítési kötelezettség) az adóssal szemben. Egy kétlépcsős indulás – kezdetben a fedezetlen hitelekkel –, 2016. július 1-től pedig a fedezett hitelekkel esélyt ad arra, hogy a jelzálog-hitelezési piac újraélesztését a következő 3 évben ne lehetetlenítse el az újonnan felálló magáncsőd jogintézményének az ingatlanárakat lenyomó, a hitelezést, kockázatértékelést megnehezítő hatása. 2. Korábbi javaslatainknak megfelelően javasoljuk, hogy a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható fedezeti ingatlanok adósaira vonatkozó jelenlegi feltételrendszer változásával az Eszközkezelő 2014-re vonatkozó vásárlási kvótája kerüljön megemelésre. Az Eszközkezelő eddig javasolt, banki kezdeményezésű módosításai is figyelembe vették a 7 rendelkezésre álló forrásokat és a társadalmi szempontokat, ennek eredménye az, hogy a kezdeti nehézségek után az Eszközkezelő 2013-végére várhatóan 10 ezer ingatlanvásárlást zárhat le. Ahogy már a korábbi módosításokban is jeleztük, a jelenlegi feltételek további változtatása (szociális kritériumok mellett az egy főre eső jövedelem figyelembe vétele) további jelentős javulást eredményezne. A feltételrendszer változtatása mellett kérjük, hogy az Eszközkezelő 25.000 ingatlanban meghatározott vásárlási kvótáját 20.000 db ingatlannal 45.000-re emelje fel a jogalkotó. Ez azt jelentené, hogy 2014 folyamán a kvóta 25.000 db-ra nőne. III. Devizahitel-perek A Kúria jogerősen megállapította, hogy az árfolyam-különbözet költségként történő feltüntetésével kapcsolatban született másodfokú bírósági ítélet az alkalmazott jogkövetkezmény – a semmisség tekintetében – jogszabályellenes., illetve, hogy a Ptk. 237. §-a és az 1/2010 PK Vélemény alapján a bíróságnak a szerződést reparálnia kellett volna, és ezzel együtt érvényessé kellett volna nyilvánítani, hiszen az érvénytelenség oka kiküszöbölhető. A Kúria döntésére tekintettel – a jogbiztonság és a pergazdaságosság szempontjait is mérlegelve – jogszabályban szükséges rendezni, hogy a devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés olyan költség, amelyet a szerződés „tartalmaz”, amennyiben azt a THM-számítás bizonyíthatóan tartalmazza. Az ügyfelek jelenleg sok esetben visszaélésszerűen csak a szerződés semmisségének megállapítását kérik. Számos ügyfél – a reparációt, mint jogkövetkezményt nem tartalmazó -, a szerződés semmisségét azonban megállapító jogerős ítélet birtokában beszünteti a teljesítést és a továbbiakban a hitelintézettel minden kapcsolatot megszakít. A kialakuló helyzet mindkét fél számára jelentős jogbizonytalanságot eredményez. Nem zárható ki, hogy a későbbiekben az árfolyam-különbözet költségként történő megjelöléséhez, illetve meg nem jelöléséhez hasonló bármely – akár jelentéktelen, formális – okból bíróságok kimondják egyes szerződések semmisségét, anélkül, hogy alkalmaznák a reparációt, mint szükségszerű jogkövetkezményt, ha egyébként a szerződés teljesíthető. A jogviszony fenntartásához, és a szükségtelen, hosszan elhúzódó perek megakadályozásához tehát az is szükséges, hogy a jogalkotó általános érvénnyel mondja ki, hogy az ellenérdekű fél az eljárás során viszontkereset nélkül is kérheti az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – reményeinek szerint a szerződés reparálásának – alkalmazását. Ehhez a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása szükséges. Fenti javaslatainkkal kapcsolatban bármikor örömmel állunk miniszter úr és munkatársai rendelkezésére. Patai Mihály Elnök Gyuris Dániel Alelnök Magyar Bankszövetség Másolatban: Orbán Gábor adó - és pénzügyekért felelős államtitkár úr részére
Posted on: Tue, 03 Sep 2013 12:17:25 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015