Fiatalok kérdezik: Hogyan állhatok ellen, ha dohányzásra akarnak rávenni? „Nyugtatólag hat rám. Boldoggá tesz és megnyugtat.”, „Kellemes időtöltés.”, „Növeli a biztonságérzetet.”, ’Olyasmi, amivel lefoglalom a kezem.’ - EZEKET a válaszokat adta néhány tizenéves arra a kérdésre, hogy miért cigarettázik (Teens Speak Out). Igen, azon figyelmeztetés ellenére, hogy a dohányzásnak tüdőrák, tüdőtágulás és szívbetegség lehet a következménye, a cigarettázás mégis ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol a fiatalokra. Talán már te is kísértést éreztél arra, hogy kipróbáld. A hírközlési eszközök szüntelenül olyan képeket sugároznak, amelyeken vonzó, jól öltözött férfiak és nők láthatók, akik mindig dohányoznak. És egyikük sem néz ki úgy, mint a rákos betegek. Talán a veled egykorúak részéről jövő nyomás hatására úgy érzed, neked is ki kellene próbálnod. Az iskolában ilyen kihívó megjegyzések hangozhatnak el: ’Csak nem vagy anyámasszony katonája?’ ’Mindenki, aki menőnek számít, cigizik.’ És ha cigarettázók társaságában vagy, esetleg úgy érezheted, hogy kilógsz a sorból, ha nincs cigaretta a kezedben. De otthon is erős lehet a kísértés, hogy rászokj a dohányzásra. Ha az egyik szülőd tartózkodik tőle, a másik viszont a dohányzás mellett dönt, ez is roppant zavarba ejtő lehet. De ha mindkét szülő dohányzik, a kísértés még erősebb lehet. ’A szüleim napi két csomaggal szívnak el, tehát mindig ott van körülöttünk a cigaretta’ — mondja a 14 éves Rebecca. És ha éppen az ilyen szülők próbálják tiltani a cigarettázást, az a legnagyobb képmutatásnak tűnhet! Az ifjú Allison így panaszkodik: „Ha azt mondjuk a szüleinknek, hogy aggódunk az egészségükért, oda se figyelnek ránk. Hogyan várhatják el akkor, hogy mi szót fogadjunk nekik?” (The Private Life of the American Teenager). Sok fiatal, teljesen mindegy, milyen okból, elhatározza, hogy kipróbálja a cigarettázást, és gyakran egy életre a dohányzás rabjává lesz. Remélhetőleg te jobb sorsot szánsz magadnak. Tudod, milyen káros következményei vannak a dohányzásnak és belátod, nincs értelme , hogy személyesen is megismerd ezeket. Mindezek ellenére, talán érdekel, hogyan sikerül ellenállni, ha dohányzásra akarnak rávenni. Feszélyezettség társas együttlétek során Először vessünk egy pillantást arra, milyen okokra szoktak hivatkozni a fiatalok a cigarettázást illetően. Miként a cikk elején idézett fiatalok, sokan úgy érvelnek, hogy kiegyensúlyozott és „felnőttes” külsőt kölcsönöz nekik az, ha cigarettát tartanak a kezükben. Legalábbis a fiatal Oren ezt gondolta saját magáról. Rendkívüli feszélyezettségére így emlékezik vissza: „Nagyon kellemetlenül éreztem magam főleg társaságban. Sohasem tudtam, hogyan kell viselkednem, és mit kell mondanom. A dohányzás jó megoldásként kínálkozott e problémámra.” Azonban az ártalmas füst beszívása, illetve kieresztése nagyon is az ostoba, a magabiztosságot nélkülöző és másokkal nem törődő ember benyomását. Most már egyre több fiatal kezdi így látni a dolgokat. Jane Rinzler kutatónő felmérése szerint a megkérdezett lányok 63 százaléka és a megkérdezett fiúk 73 százaléka helytelenítette a dohányzást! Egy 16 éves lány ezt mondta: „Az emberek azt gondolják, hogy [a dohányzás] menő külsőt kölcsönöz nekik, holott csak az látszik, hogy erőteljesen törekednek erre.” Még ha a dohányzás „menő külsőt” kölcsönözne is, vajon feljogosít-e ez arra, hogy önpusztító és függőséget kialakító szokást vegyél fel? Érdekes módon, Maurice Falk, a gyermekpszichiátria egyik professzora megjegyzi: „Azok a fiatalok, akik tudják, hogyan kell forgolódniuk a társaságban, kevésbé érzik magukat esetlennek. . . Kisebb a valószínűsége, hogy [az ilyenek] rágyújtanak.” Ez Jehova Tanúi között számos fiatal esetében igaznak bizonyult. Higgadtságot és magabiztosságot fejlesztenek ki magukban, amikor a nyilvános prédikálómunkájuk során minden korosztálybeli embernek beszélnek. A Királyság-teremben a keresztény összejöveteleken kapott oktatási programot a javukra fordítják és megtanulnak ügyesen, de szerényen beszélni a hallgatóság előtt. Ez szükségtelenné teszi, hogy társaságban mankó gyanánt ilyesmihez folyamodjanak. Ha nem vagy megelégedve magaddal, félszegnek és esetlennek érzed magad társaságban, akkor próbálj szoros kapcsolatot ápolni az igaz keresztényekből álló gyülekezet tagjaival. Ha tevékenyen érdeklődsz mások iránt, akkor aligha maradsz sokáig félszeg. Persze megbeszélheted gondjaidat a szüleiddel is. Ne feledd, nem azzal nyered el mások megbecsülését, ha cigaretta lóg a szádban, hanem ha — ahogy a Biblia biztat is erre — „példa” leszel „beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben és erkölcsi tisztaságban” (1Timótheus 4:12). „Nyugtatólag hat rám” Mi az igazság abban az állításban, hogy a cigarettázás jóleső érzést ad? „Egyes dohányzók azt mondják, hogy cigaretta nélkül nem tudnak feloldódni a feszültség alól — mondja Alvin Rosenbaum író —, és a cigarettázás oldja bennük a feszültséget és a szorongásérzést és csillapítja a haragot.” Csakhogy nyugtató hatás helyett „a nikotin éppen stimuláló hatású” — jegyzi meg Rosenbaum. Mi a magyarázata annak, hogy a dohányos a feszültség érzésének megszűnését tapasztalja, ha rágyújt? Amit voltaképpen a dohányos érez, az a szenvedély kielégítéséből származó megkönnyebbülés! Igen, az emberek a dohányban lévő nikotinnak a rabjaivá válnak. Ez a szenvedély nagyon is hasonlít a heroin- vagy a kokainszenvedélyhez, és egyesek azt mondják, erről még nehezebb leszokni. Amikor a dohányos szervezetéből kezd kiürülni a nikotin, a szervezetben nikotinéhség jelentkezik. Ettől válik idegessé, feszültté és ingerlékennyé a dohányos és csak akkor nyugszik meg, ha megkapta az újabb nikotin „adagját”. Ekkor átmenetileg megkönnyebbülést érez, de ez csak addig tart, amíg nem jelentkezik ismét a szervezet nikotinéhsége. A dohányzás tehát a feszültség oldásának igen ostoba módja. Sokkal biztonságosabb mód erre valamilyen kellemes zene hallgatása, olvasás vagy egy felfrissítő jó nagy séta. Állj ellen a veled egykorúak részéről jövő nyomásnak! A 14 éves George ezt mondja: „Oly sok srác kínál cigarettával, hogy most már tudomásul sem veszem őket.” A társak részéről jövő nyomás szokott az egyik legfőbb oka lenni annak, amiért a fiatalok rászoknak a cigarettázásra. A tizenévesekről készített egyik felmérés szerint ’ha a barátaik közül egyik sem dohányzott, akkor nem egészen 1 százalékuk cigarettázott, ha viszont minden barátjuk cigarettázott, akkor [a fiatalok] 73 százaléka dohányzott.” Ha téged is megpróbálnak a társaid rávenni a dohányzásra, talán ezt kérdezed: ’Miért olyan helytelen az, ha szívok egy slukkot, hogy lerázzam magamról a többieket?’ Keresztény családokban nevelkedett fiatalok közül egyesek úgy érveltek, hogy ez nem annyira helytelen, és így megalkudtak a hitükben. Néhányan még azt is vállalták, hogy cigarettát tartanak a kezükben, sőt, hogy a szájukba vegyék — mindezt csak azért, mert ’olyanoknak szerettek volna látszani, mint a többiek’. A Biblia azonban így figyelmeztet: „Fiam, ha bűnösök próbálnak elcsábítani, ne engedj nekik” (Példabeszédek 1:10). És dicséretükre legyen mondva, a keresztény családokban nevelkedett fiatalok zöme megszívleli ezeket a szavakat. A 14 éves Maribel például kereken elutasította a cigarettát, amikor társai megkínálták vele. „Kezdtek tőlem elhúzódni — emlékezik vissza — és kigúnyoltak.” De emlékezetében tartotta, hogy ’jobb Isten helyeslését élvezni, mint a világét’, és nem engedett a nyomásnak! De igazában milyen barátok azok, akik halálos méreg belélegzésére késztetnek? „Aki az ostobákkal foglalkozik, rosszul jár” — figyelmeztet a Példabeszédek 13:20. verse. Ha szükséges, keress magadnak új barátokat. Végtére is az egészségedet veszélyezteted, ha olyanok társaságában vagy, akik dohányoznak! A 15 éves Brenda ezt mondja: „Egyetlen barátnőm sem cigarettázik. Nem is vagyok kitéve semmiféle nyomásnak a társaim részéről.” Talán nem tudod teljesen kerülni a nem keresztény fiatalok társaságát. Így hát ki kell állnod meggyőződésed mellett és egyértelműen vissza kell utasítanod a cigarettát! Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül erkölcsi prédikációt kell tartanod nekik a dohányzás ártalmairól. Sharon Scott írónő szerint gyakran elegendő csak annyit mondani: „Köszönöm, nem kérek!” Ha ez mégsem elég, azt ajánlja, mondd határozottabban: „Azt mondtam, NEM kérek!” Akadnak egyéb megoldások is: például elhagyni a helyszínt, figyelmen kívül hagyni a kínálást, vagy egyszerűen témát változtatni. Esetleg előre begyakorolhatod, mit fogsz mondani, ha dohányzásra akarnak rávenni. És ha részletes magyarázat szükséges, készülj fel erre is. Ahogy a Bibla is mondja: „Mindig legyetek készen arra, hogy megvédelmezzétek a bennetek lévő reménység okát mindenki előtt, aki ezt megköveteli tőletek” (1Péter 3:15). A Jehova Tanúi Királyság-termében folyó bibliai nevelés segítségével sok ember le tudott már szokni a dohányzásról. Oren így emlékezik vissza: „Nekem a leszokásra az adott nagy ösztönzést, hogy beszélni szerettem volna az embereknek arról, hogy a megtisztított paradicsomi földön lehetséges lesz tökéletes egészségben, örökké élni.” Az igazán bölcs eljárás az, ha soha meg sem próbálod, milyen is a cigarettázás (Kolossé 4:5). Az Egyesült Államokban a dohányzók háromnegyed része 21 éves kora előtt kezdett el cigarettázni. Az egyik felmérés szerint a tizenéves dohányzók csoportjának a fele először az általános iskola befejezése előtt gyújtott rá. Ha titokban megpróbáltál már cigarettázni, kérünk, fordulj segítségért a szüleidhez és tudasd velük ezt a gondodat (Példabeszédek 28:13). Lehet, hogy először fel lesznek háborodva, amikor tudomást szereznek a problémádról. De ha keresztények, a kezdeti felháborodás után igyekeznek majd segítségedre lenni, hogy ez a probléma ne ismétlődjék meg. Jehova Tanúi helybeli gyülekezetének felvigyázói is jelentős segítséget és bátorítást nyújthatnak neked ezen a téren (Jakab 5:14, 15). A dohányzás veszélyeiről bővebb információt találhatsz az Ébredjetek! 1991. augusztus 8-i számában. A cigarettázás ahelyett, hogy felnőttnek tüntetné fel az embert, inkább az illető magabiztosságának hiányát tükrözi
Posted on: Sun, 07 Jul 2013 10:05:07 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015