Figyelem a híreket, nyilatkozatokat egyik-másik oldalon. Hallom az emberek véleményeit. Hallom a sok dogmatikusan beléjük tuszkolt mű véleményt, amit mindkét oldal és az összes magának a politikai életben helyet akaró kitalál. Figyelem mik történnek és érzem a bőrömön. Látom a meggyötört arcokat, a törtető elit viselkedését, gyerekeket akiknek az agyát mossák és a szüleiket, akiknek nincs ideje, türelme és sajnos maradék energiája sem rendesen nevelni őket. Létrejött egy generáció, akikben nincs felelősség tudat, akiket csak a pénzhajszolás és a törtetés vagy éppen a bulizás hajt. Látom a nyugdíjas vagy éppen nyugdíj előtt álló emberek szenvedését, a 40+-os korosztály munkahelyzetét... És akkor még ki sem tekintettem a világba, vagy éppen csak vidékre. Mi lett ezzel a világgal? Hova torzultak az emberi értékek és viselkedési normák? Mikor maradt el a lényeg? Élni és élni hagyni! Mi fog ezután történni még? ... Már rég nem érzek gyűlöletet csak néha iszonyat haragot. A felhőtlen öröm nem tudom mikor környékezett meg utoljára, csak az elkeseredés tör rám néha. Nem magam miatt. Egyszerűen az érzés, a tudat, hogy ebből nagyon nagy baj lesz! Kimegyek a kertbe megnézni a kiscicákat. :) Játszanak, kergetőznek, odafutnak hozzám és láthatóan jól érzik magukat. Velük van az anyjuk, kapnak enni, van hol aludniuk és tudják, érzik van aki törődik velük! Ilyenkor rám tör a megnyugvás és jól érzem magam. Hirtelen elfelejtek mindent és erre a pár pillanatra ténylegesen úgy érzem magam ahogy nagyrészt kéne. Elindul bennem egy gondolat... Milyen hely lehetne ez az ember nélkül?
Posted on: Tue, 27 Aug 2013 06:12:10 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015