Fújtató légzés (Kapalabháti pránájáma) A Kapalabháti tisztító légzőgyakorlatot teljes kilégzés után két teljes jógalégzéssel kezdjük. A második kilégzésnél a hasfalat megfeszítve és mélyen behúzva kilégzünk – kipréselve minden levegőt, majd ezt követően a hasizmokat elengedve hagyjuk, hogy az elernyedő és kitáguló hasfal szívó hatásának köszönhetően passzívan belélegezzünk. Ez egy automatikus folyamat, amely a hasizmok elernyedésekor önmagától megtörténik. Újabb kilégzéskor ismét kipréseljük a levegőt, majd megint egy passzív belégzés következik. Ismételjük ezt meg hússzor ritmusosan, mindig az erőteljes kilégzést hangsúlyozva. Az idő múlásával 20-ról 60-ra emelhetjük az egy körben lévő légzések számát. A gyakorlat végén két-három teljes jógalégzést végzünk, majd egy mély, de nem túl erős belégzés után benntartjuk a levegőt addig, ameddig kényelmes. Végezetül lassan lélegezzünk ki. Hosszabb gyakorlás után próbáljunk meg egy másodperc alatt két ki- és belégzést elvégezni. Így a 60 légzés fejlettebb szinten mindössze 30 másodpercet vesz igénybe. A Kapalabháti egyike a hat krijának, avagy tisztító gyakorlatnak. Hatására a tüdő mélyebb részei is megtisztulnak az elhasznált levegőtől, az elme kitisztul, s a koncentrációs készség is megnövekedik. A rekeszizom folyamatos fel-le mozgatása erősíti a gyomrot, a szívet s a májat, a lépet és a hasnyálmirigyet. Ezáltal javul az emésztés, kitisztulnak az orr-melléküregek. Látásunk élesedik, és általános felfrissülést tapasztalunk. E légzőgyakorlattal kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy gyenge testalkatú és csekély tüdőkapacitású személyeknek nem szabad e gyakorlatot végezniük. Ellenjavalt továbbá fül- és szempanaszokkal küzdő, magas vagy alacsony vérnyomásban szenvedő emberek számára. A prána áramlása A prána az asztráltest (a finom fizikai test) vitális csatornáiban, az ún. „nádijaikban” áramlik. Ezek a csatornák a vérkeringés rendszeréhez vagy akár az idegrendszerhez hasonlóan hálózatot alkotnak, s erre a hálózatra épül rá a látható, durva anyagi test (13. kép). A kb. 72 000 nádi közül a legfontosabbak a központi Szusumná, amely a gerincoszlop mentén helyezkedik el, valamint az Ida nádi és a Pingala nádi, amelyek a gerincoszlop jobb és bal oldalán találhatók a durva test szimpatikus idegdúcainak vonalában.[4] Az Ida és Pingala nádik spirálisan körbeveszik a Szusumnát (5. ábra). E három energiavezeték összesen hét helyen találkozik egymással, s ezeken a helyeken mintegy huszonegy nádi keresztezi egymást. Ezekben a csomópontokban egy-egy energiaörvény, illetve -központ alakul ki, amelyeket csakráknak neveznek (6. ábra). Ezek az energiatölcsérek alkalmasak a prána környezetből való felvételére és annak leadására is. A hét fő csakrán kívül számos mellékcsakra is található az energiatestben. A hét fő csakra közvetlenül kapcsolódik a Szusumnához azokon a pontokon, ahol a huszonegy nádi találkozik. Ezeket egészíti ki a huszonegy mellékcsakra, amelyek tizennégy nádi találkozásának pontjain vannak. Elhelyezkedésük szerint kettő a fül előtt a halántékon (2), a két mellbimbó felett (4), a kulcscsontok találkozásánál (6), a két tenyérben (8), a két talpon (10), a két szem mögött (12), a két ivarmirigynél (14), egy a májnál (15), a gyomornál (16), kettő a lépnél (18), a két térdnél (20), egy a csecsemőmirigynél (21) és egy a napfonat és a keresztcsonti csakra között található. A test különböző részeit számtalan alcsakra és más apró csakra borítja. Ilyen alcsakrák találhatók ott, ahol például hét nádi találkozik. A legfontosabbak közülük például a gégecsakra, a hónalj-, a könyök-, máj-, epe-, stb. alcsakrák. Ezek a csakrák, mellékcsakrák és alcsakrák a kínai gyógyászatban is ismert akupunktúrás pontoknak, a nádik pedig a meridiánoknak felelnek meg.
Posted on: Sat, 06 Jul 2013 14:59:06 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015