Ha ezt nem tudod végigolvasni, ne csinálj gyereket. Civilizációs ártalmak Védekezhetünk a globális felmelegedés ellen Közzétéve: 2012. március 19. Írta: Császi Erzsébet b_200_0_16777215_00___images_kepek_civilizacios_artalmak_fold.jpgMindannyian érezzük, hogy megváltozott Földünk klímája, a négy évszak helyett mintha csak kettő lenne. Évről-évre melegebb a nyár s enyhe a tél. A változás nyáron viseli meg legjobban szervezetünket, egyre kevésbé bírjuk a szokatlanul nagy hőséget. Az egész Földet érintő klímaváltozásnak mi, emberek is okai vagyunk – hangzik a tudományos indoklás. Hogyan? – kérdeztük az ökológust? b_200_0_16777215_00___images_kepek_civilizacios_artalmak_nap.jpgA természetes üvegházhatás gondoskodik Földünk átlaghőmérsékletének megtartásáról. A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A beérkező energia 30 százaléka visszaverődik a világűrbe, míg a fennmaradó rész elnyelődik, melegítve a felszínt és a légkört. Az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett szénhidrogének, alsólégköri ózon) egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr közt, visszaverve a világűr felé kisugárzódó energiát, ezzel melegedést okozva. Ezek a gázok „lefelé” átengedik a napsugárzást, de nem engedik át a földfelszínről „felfelé” haladó hősugárzást. Így a hő nem jut ki a világűrbe és állandó marad a Föld átlaghőmérséklete. Az üvegházhatás miatt Földünk átlaghőmérséklete +15 Celsius-fok, nélküle –20 Celsius-fok lenne. Az üvegházhatás egyensúlya függ a Nap Földtől lévő távolságától, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjától, az atmoszféra (az égitestet körülvevő gázburok) sűrűségétől. Ha ezek egyensúlya megbomlik, könnyen átalakulhat a Föld felszíne és élővilágának jelenlegi összetétele. Az utóbbi évtizedekben az emberi tevékenységek egyre inkább módosítják az üvegházhatás egyensúlyát. Az üvegházhatású gázok közül a szén-dioxid koncentrációja a legnagyobb a levegőben, így legfőképpen ettől függ a légkör üvegházhatásának erőssége. Például a fosszilis tüzelőanyagok (nem megújuló energiahordozók: szén, lignit, kőolaj, földgáz) elégetése miatt több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amit a természetes kivonó mechanizmusok (növények fotoszintézise, karbonátos üledékképződés) eltávolítani tudnak, ami hosszabb távon jelentős változásokat idézhet elő környezetünkben – ismertette dr. Árnyas Ervin, a Megelőző Orvostani Intézet egyetemi tanársegéde, ökológus. – Mi várható ha ez a tendencia folytatódik? b_200_0_16777215_00___images_kepek_civilizacios_artalmak_szaraz_fold.jpg– A Föld átlaghőmérséklete várhatóan 1,5-4,5 Celsius-fokkal fog emelkedni a XXI. század közepére. Következményeként elolvadhatnak a sarki jégsapkák, melyek 1-2 m-rel emelhetik meg a világtengerek szintjét, így az alacsonyabb tengerszinten fekvő területek, mint pl. India, a Karib térség, Hollandia víz alá kerülhetnek. A gyors felmelegedés miatt a vizes élőhelyek kiszáradnak, a száraz élőhelyek elsivatagosodnak, növény és állatfajok tűnnek el. Már napjainkban is tapasztalható, az éghajlati zónák fokozatos északabbra tolódása, aminek következtében a mezőgazdasági termelés csökkenése és fokozatos átalakulása várható régiónkban. – Mit érzünk ebből a saját bőrünkön? b_200_0_16777215_00___images_kepek_civilizacios_artalmak_eso.jpg– 2000 óta a klímaváltozás miatt megnövekedett a hőhullámos (25 Celsius-foknál melegebb átlaghőmérsékletű) napok száma. 2007-ben abszolút hőmérsékleti rekord volt, kiemelkedő éghajlati szélsőségekkel pl. Kiskunhalason, ahol 41,9 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Ilyen magas hőmérsékletet a mérések kezdete óta nem detektáltak hazánkban. Négy éve kezdődött meg ez a periódus, amikortól a téli középhőmérséklet 2,8 Celsius-fokkal, a nyári 2 Celsius-fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. 2007-ben 611 mm csapadék hullott az átlagos 570 mm-rel szemben s az is egyenetlenül oszlott el. Nyáron alig volt csapadék, de az őszi esőzés a sokéves átlag fölé emelkedett. A hőhullámos napok számának emelkedésével együtt növekedett a halálozások kockázata. Abban az évben tíz napig tartott a kánikula, mely 500-zal több halálesetet követelt az átlagos hőmérsékletű napokhoz képest. – Milyen betegségekben szenvedőknek jelentenek veszélyt a hőhullámos napok? b_200_0_16777215_00___images_kepek_civilizacios_artalmak_barka.jpg.jpg– A legnagyobb kockázatnak a 75 év feletti, szív-érrendszeri betegségben szenvedő népesség van kitéve. Emellett egyre több a rosszindulatú bőrdaganatos és szürkehályogtól szenvedő ember, ugyanis a felhőmentes napok számának növekedésével erősödik az ultraibolya sugárzás. Ez a jelenség 2001-2005 között 40 százalékkal emelte meg a rosszindulatú bőrdaganatos betegek számát. Az allergiások is szenvednek a klímaváltozástól. A hőmérséklet emelkedése kedvez a kora tavaszi szélbeporzású allergén fajoknak (barkás fák, gyomok). 2007-ben a mogyoró és az éger már január közepén virágzott, más növényeknek pedig növekedett a pollen mennyisége, tehát tovább tart az allergiás időszak. Emellett délről északra húzódnak a nem őshonos (mediterrán) allergének, mint pl. az olajfűz, a ciprusfélék. A klímaváltozással jár az is, hogy kitolódik a vírusfertőzések ideje, pl. az őszi meleg miatt már szeptembertől terjednek a vírusos megbetegedések. Mivel a csapadék nem egyenletesen oszlik el, bizonyos időszakokban alig esik, máskor pedig nagy mennyiségben hullik, ezért gyakoribbak az áradások és velejárói, pl. az ivóvizek szennyeződése, a fertőző betegségek terjedése. A hőmérséklet növekedésével együtt nő a meleget kedvelő rovarok száma, mint a szúnyogé, kullancsé, intenzívebben terjed a Lyme kór, többen kapnak fertőző agyhártyagyulladást. – Mi a megoldás a felmelegedés ellen? b_200_0_16777215_00___images_kepek_civilizacios_artalmak_zold_varos.jpg– Védekezni kell ellene. Például a városok tervezésekor növelni kell a zöld-és a párologtató felületeket, pl. szökőkutakat kell építeni. Ezek mellett rehabilitálni kell a paneleket, pl. szigetelni és zöld tetőket kialakítani. Megújuló energiát kell használni a fosszilis energiaforrások helyett, mert ezek kifogyhatatlanok és környezetbarátok, mint pl. nap-, víz- és szélenergia. Régiónkban a geotermikus energia, a föld alatti termálvizek hasznosíthatók igen jó hatásfokkal, mint pl. Hajdúszoboszlón, Nyíregyházán. De - tegyük hozzá - a víz felszínre hozatala szivattyúzással történik, aminek jelentős az áramigénye. A zöld energiaforrások gyengesége a hagyományos energiahordozókkal szemben a kisebb hatékonyság, s nem mindig vehetők igénybe, mint pl. a napenergia, azonban jövőnk energia ellátásának megvalósítása elképzelhetetlen nélkülük.
Posted on: Sat, 13 Jul 2013 12:09:19 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015