Halljad Izrael: A zsidó vallási felekezet félórája More Sharing Services Breuer Péter Halljad Izrael - 2013.10.11. 09:58 Fotó: MR/Mátyus Attila Ilán Mor izraeli nagykövet a kihívásokról, L. Simon László a 70 éves évfordulóról nyilatkozik. A pénteki adás tartalmából. Péntek, 13:30 Hallgassa meg az adást! Az Ilan Mor izraeli nagykövettel folytatott beszélgetés szöveges leirata: A legaktívabb nagykövet – beszélgetés Ilan Morral Breuer Péter Az elmúlt hetekben nagyon elfoglalt volt; több kongresszuson vett részt, tartottak Jom Kippur-i megemlékezést, voltak gondok Iránnal. Merre tart most Izrael? Az én elfoglaltságomnak csak jó okai voltak, az szokott a baj forrása lenni, ha nem vagyok leterhelve. Nagykövetségi csapatommal együtt azon vagyunk, hogy Izraelt másképpen mutassuk be. Sok az erre irányuló projektünk, mint például amilyen az Innovációs Nap volt, október 3-án, a Graphisoft Parkban. Remek esemény ez, sok magyar résztvevővel, fiatalokkal, újítókkal, akik izraeliektől jöttek tanulni. Most kezdődik majd az igazi munka, hogy hogyan lehet együttműködni. Részt vettünk a zsidó életről és a közép-európai antiszemitizmusról szóló konferencián, vendégül láttuk Lapid miniszter urat, aki Navracsics miniszterelnök-helyetteshez hasonlóan fontos beszédet tartott a Parlamentben, melynek jelentősége önmagáért beszél. Az egyik konferencián azt mondta, hogy 1973-ben kipukkadt az a bizonyos buborék, vagy jobban mondva az önámítás buboréka, az az izraeli téveszme, hogy Izraelnél nincsen erősebb, hogy azt meghódítani, vagy leigázni sehogy sem lehet. Ennek ellenére, pár nap erejéig, a Jom Kippur-i háború idején, ugy tünik, az ellenségnek mégis sikerült. Nagy árat fizettünk akkor önelégültségünkért, arroganciánkért az arab világgal szemben. Biztos vagyok benne, hogy azóta megtanultuk a leckét, az ellenséget nem becsüljük már alá, másrészről pedig még mindig erősek vagyunk. Mind katonai, mind más szempontból is, a Közel-kelet legerősebb állama a miénk. Ha csak körülnézünk, abból is kiderül, hogy a környéken mi vagyunk a stabilitás szigete, akik akkor is fel vannak készülve a háborúra, amikor a békét kutatják. Nagyon remélem, hogy megtanultuk a leckét, és az izraeli társadalom is sokat változott 1973 óta, ma már a lakosság több, mint 50%-a úgy gondolja, hogy a Két Állam Megoldás az egyetlen járható út, azaz a kompromisszum. Ma már próbálunk jobban az izraeli társadalom belső problémáira összpontosítani, hiszen azok nálunk is vannak. Nem megoldhatatlanok ezek a gondok, de kezelni kell azokat. Ne feledjük, hogy Izrael nagyon fiatal állam, hiszen történelmi szempontból 65 év alig jelent valamit. És bár ez lenne az általános nyugdíjkorhatár, ünnepélyesen bejelentem, hogy nem megyünk mi sehová, sok még a munka. 1973 óta nagy utat tettünk meg. Erőseknek kell lennünk katonai, társadalmi és gazdasági szempontból is, a kihívások ugyanis nagyok. Irán, Szíria, terroristák, rakéták… Ha már felhozta a témát, mi is történik most Iránnal? Irán egy probléma. Bevezettek most egy „kedveskedési stratégiát”, amit sajnos sok jó ember elhinni látszik. Nem tudom hallott-e már róla, hogy több ország az Európai Unióban, közöttük az Egyesült Királyság megújítja a kapcsolatait Teheránnal. Nézze, minden szuverén országnak joga van eldönteni, hogy mit szeretne. Mi még mindig a régi véleményen vagyunk, és sajnálom, hogy Izraelként pont mi vagyunk azok, akik mindenkinek itt elrontják a jó kedvét. Viszont ezt tapasztalatainkra alapozzuk, hiszen a régióban élünk. Emellett óva intenék mindenkit attól, hogy Iránnal szemben bármi megértést tanúsítson, mielőtt egyértelmű módon leállítják atom-programjukat. Ez egy légyfogó csapda. Csak arra tudunk mindenkit figyelmeztetni, hogy ne ragadjon bele. Sokan azt hiszik, hogy a szankciók azonnal megszűnnek, és már azonnal lehet üzletelni is. Egyrészről ez nem történik olyan gyorsan, másfelől pedig az irániak nagyon okosak, a piac, az alkudozás és a kereskedői hozzáértés hazája ez. Mindent meg kell tenni azért, hogy a szankciókat fenntartsák, míg Irán nem bizonyítja, hogy nem katonai célokra használja atomprogramját. Azt olvastam, hogy a Budapesten lévő nagykövetek közül az izraeli a legaktívabb. Ha jól értem, akkor ma este két zsinagógába is ellátogat. Korábban egy interjuban az egyik rabbi azt mondta, hogy Ön zsinagógából zsinagógába megy, és valami másfajta Izraelről beszél. Először is, arról hogy én vagyok a legaktívabb. Ha ez bók, akkor köszönöm, ha megrovás, akkor nem tudom elfogadni. Igen, ma este valóban zsinagógába megyek. Rengeteg zsinagóga van Budapesten, és sajnos nem tudom megígérni, hogy mindegyikbe ellátogatok, de szerintem fontos, hogy időnként megjelenjek a péntek esti imán, beszélgessek a közösséggel, főleg, hogy ha fiatalok is jelen vannak. Arról az Izraelről beszélek, amelyet ma látunk, amely a békét kutatja. Kapott egy díszdoktorit, és a beszéde alatt mindenki azt várta, hogy Izrael harcairól beszél. Ehhez képest a mezőgazdaságról, nanotechnológiáról beszélt… Igen, ez az a másik Izrael. Megpróbálok nem a konfliktusról beszélni, attól függetlenül, hogy persze a konfliktus ettől még létezik, és kezelni kell. A magyar közönségnek, és nem feltétlenül a zsidóknak, szeretném megmutatni Izrael más aspektusait. Ilyenek a mezőgazdaság, a nanotechnológia, az öntözés, a tudomány, a kultúra és még sok-sok más. Azt hallottam, hogy a nagykövetség 3 települést szeretne meglepni. Pontosan kiket és milyen ajándékkal? Ez titok. A települések nevét nem árulom el, de az izraeli Netafim befektetői céggel együtt a nagykövetség októberben különböző településekre látogat majd, ahol családi öntözési rendszereket adományozunk, azaz kis öntözési-rendszer csomagokat, amik 2-3 családnak elegendőek. Célja: a jobb vízgazdálkodás. Cseppenként Több Termés, ez az új mottónk. Nem szívességről, vagy adakozásról van szó. Csak bizonyítani szeretnénk, hogy Izrael egyszerre képes és hajlandó a segítségnyújtásra. Ha a segítségünket elfogadják, annál jobb. Ha nem, akkor nem. Köszönöm, hogy rendelkezésünkre állt. Shabat Shalom. Shabat Shalom. A 2013. október 11-i adás teljes tartalmának szöveges leirata: Üdvözlöm a kedves hallgatókat október 11-én- Péntek, délután fél kettőkor határon innen és a diaszpórában. 5774 – Hesván 7 napja heti szakaszunk a leh leha A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter Műsorunk Magyar Rádió 19 –s stúdiójából jelentkezik. És akkor nézzük a mai tartalmat. Radnóti Zoltán rabbi a heti szakaszról és a jövő nemzedékéről beszél Ilán Mor izraeli nagykövet a kihívásokról, L. Simon László a parlament oktatási es sajtó bizottságának elnöke a 70 –éves évfordulóról nyilatkozik, Dr Frőlich Robert Ovádja Joszef szefáed főrabbira emlékezik, Hesván hónapról Benedek István Gábor irt jegyzetet, Horovtz Tamás a debreceni elnök a beruházásokról beszél. Vendégeink voltak Sabbathsong együttes tagjai Masa Tamás és Masa Anita Tartsanak velünk: A HÉBER HÓNAPOK / BENEDEK ISTVÁN GÁBOR ROVATA A zsidóság mérték és viszonyítási arány A héber hónapok / Benedek István Gábor rovata CHESVÁN Az őszi ünnepek során a zsidó lélek akarva-akaratlanul közel kerül Istenhez. A hithez, a valláshoz, a tradícióhoz, a filozófiához, az etikához, a transzendes világhoz, a misztikumhoz, a történelemhez, az irodalomhoz, a zenéhez. Vagyis az emberi alkotás összességéhez. Ez az a teljesség, amely évezredek óta lenyűgözi a lelket, a szellemet, amely betölti világunkat, elvarázsolja gondolkodásunkat, befolyásolja érzelmeinket, s felemeli gyarló voltunkat a teremtés csodájához. A zsidó ember – olyan mértékben, amely megadatott a számára – részese ennek a megejtő emelkedettségnek. Bölcseink egyike egyszer azt mondta: a zsidóság az egyetlen olyan méreg, amely betölti egész valónkat csakhogy pozitív módon gyakorol hatást életünk minden vonatkozására. Eszmélő akaratunk sarkall a tanulásra, a minél több és többféle tudás megszerzésérére, pontos keretek között segíti időbeosztásunkat, fegyelmezi életvitelünket, megszabja morálunkat, irányítja családi kapcsolatainkat, elvezet bennünket a minőség feltétlen tiszteletéhez. Ez a méreg jótékony, általuk vonzódunk a közösséghez – gondoljunk csak a minján intézményére –, s válik fontossá az alkotás, a szorgalom, a tehetség. És ez az a dolog, amely az élet minden idejében keretek között tart bennünket és erőt ad számunkra a holnapi fáradhatatlan cselekvéshez, a derűlátó jövőhöz. A zsidóság mérték és viszonyítási arány a számunkra, a barátságos harmónia a tömegvonzás végtelen rendszerében. És a zsidóság szerelem is, vágy és beteljesülés és örök minta a minőségi magatartásra. Nem útmutató az egyéni életre, hanem egyenleg, átlag a sorsok összességében és szabad akaratunktól függ, hogy az életek, a minták hatalmas gombolyagából melyik szálat húzzuk ki magunknak, melyik fonalat választjuk, hogy melyik vezessen minket tovább, a végtelen felé. A Tóra legelső szidrája, a Börésit a „Kezdetben” szava adta meg, indította el az első a legfontosabb gondolatot a számunkra, s a második a Teremtés, Noé vízözön utáni története, a remény ígérete és a szivárvány jelképe jelzi a csodálatos folytatást. Hogy emberként, morális lényként fáradhatatlan alkotóként hasonlatosak kívánjunk lenni az Örökkévalóhoz. Vagy legalábbis tegyünk kísérletet erre, folytatva a zsidó ősök kincses hagyatékát. Műsorunk véget ért A mai adás munkatársai voltak: A nagykövet magyar hangja Varga János, Héberből fordította Breuer Ádám a Turisbable tolmácsa, Benedek István Gábor jegyzetét Kardos Zoltán olvasta fel. Munkatársaink: Poór István, a hangmester, És Hegyi Gyöngyi a gyártásvezető. Nevükben és a felelős szerkesztő Barlay Tamás nevében is búcsúzik Önöktől a szerkesztő-műsorvezető Breuer Péter. Műsorunk legközelebb novemberben 08-án jelentkezik itt az Kossuth Rádióban. Műsorunkat újra hallgathatják a rádió internetes oldalán. Észrevételeiket és építő jellegű véleményüket breuerpress@gmail elektronikus levél címére küldhetik telefonon a 06-30-9994863 számon várjuk hívásaikat a szombat beálltáig. Köszönjük, hogy minket választottak, Jó szombatot, Sábátsálom! Szerkesztő műsorvezető: Breuer Péter Utolsó frissítés: 2013-10-11 13:51:45
Posted on: Fri, 11 Oct 2013 12:20:10 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015