Hogyan manipulálnak bennünket a boltok? 2013.11.15.- penzcentrum.hu - Borítékolható, hogy sok család veszi a hipermarketek, szupermarketek, diszkontok, plázák, bevásárlóközpontok felé az irányt az előttünk álló hétvégén is. A vásárlók közül sokan nem is gondolják, milyen apró trükkökkel próbálják irányítani, befolyásolni őket az áruházak: a Pénzcentrum.hu most mutatja, hogyan segítenek minket az üzletek, hogy többet költsünk, vagy hogy azt is megvegyük, amire nincs is szükségünk. 1. A hatalmas bevásárlókocsi Sok boltban egyszerűen túlméretezettek a bevásárlókocsik: ez egyszerűen arra ösztönöz minket, hogy minél jobban töltsük meg, minél többet vásároljunk. Érdemes megfigyelni, hogy a kosarak is egyre nagyobbak lettek az elmúlt években, a görgős, húzható kosár használatával nehezebben érzékeljük, mennyit is vásároltunk valójában. 2. Ami fontos, az messze van A nagyobb hipermarketekben látszik a legjobban, hogy a bejárattól viszonylag messze, sok esetben a legtávolabbi sarokba helyezik el az igazán szükséges termékeket, például az alapvető élelmiszereket, húsokat, tejtermékeket, pékárukat. Ezzel azt érik el, hogy a vásárlónak a lehető legtöbb termék mellett el kell haladnia, míg odáig eljut - útközben pedig nagy a csábítás arra, hogy fölösleges termékeket is betegyen a kosárba. 3. Időtlen időkig A boltnak az a célja, hogy a vásárló minél több időt töltsön el ott, ezalatt pedig a lehető legtöbbet vásároljon. Részben ez az oka annak, hogy sok boltban szinte egyáltalán nincsenek ablakok, sőt, órák sem - így a vevő 2-3 órát is el tud tölteni anélkül, hogy figyelne az idő múlására. 4. Egyre kevesebb van benne A százas papírzsebkendő igazából már csak kilencvenes, mert az évek során eltűnt néhány darab a csomagolásból. A cigarettásdobozban az évtizedeken át megszokott 20 helyett csak 19 szál füstölnivaló bújik meg. A korábban két decis tejfölös pohárból elpárolgott fél deci. Persze van példa a növekedésre is, igaz, nem pozitív példáról van szó. A WC-papír kartongurigájának átmérője megnőtt ugyan, csakhogy emiatt kevesebb lapot tekernek rá, mert a tekercs átmérője nem nőtt. A tartalom csökkenésével azonban a legtöbb esetben nem jár együtt az árak csökkenése, vagyis kevesebbet kapunk ugyanannyi pénzért - persze ez nem elsősorban a boltok, sokkal inkább a gyártók trükkje. 5. Mekkora is a leértékelés? Ha elindul egy leértékelési hullám - például a ruházati üzletekben - több olyan boltot is láthatunk, amely nem fokozatosan növeli az árcsökkentés arányát, hanem már egyből 50-70 százalékos kedvezményekkel nyit. Nem egy ilyen boltnál előfordul, hogy az akciók előtti napokban kissé felpumpálják az árakat, így kozmetikázták a leértékeléseket. 6. Akció = jutalom A leértékelések, árengedmények egyfajta biológiai folyamatot indítanak el a vásárlók fejében. Az árengedményt ugyanis egyfajta jutalomként értelmezzük, erre az impulzusra pedig vásárlással, fogyasztással reagálunk. Ez pedig azzal jár, hogy sok szükségtelen, felesleges terméket is megvásárolunk: nem véletlen, hogy a boltok polcain oly sok akciós címkét találunk, némelyek a leértékelés arányát mutatják százalékban, míg mások azt jelzik, hogy (elvileg) ez a legolcsóbb ár a választékban. Rendszeresen előfordul, hogy a termék egyáltalán nem leértékelt, csak úgy hirdetik, gyakori trükk, hogy a leértékeléseknél kommunikált eredeti árat csak nagyon rövid ideig használják 7. Biztos, hogy megéri? Tipikus lehúzás, hogy drágább a termék, ha többet vásárolnunk egyszerre - pedig az áruházláncoknak elvileg ilyenkor kellene a legnagyobb kedvezményeket adniuk. Előfordult olyan eset, ahol megduplázták egy joghurt darabonkénti árát arra az időszakra, amikor tízesével (elvileg) olcsóbban lehetett volna megvenni. Az akció végeztével érdekes módon a joghurt ára is visszaesett a felére. Az is gyakori, hogy a kilogrammonkénti-darabonkénti árak különbségére játszanak, attól függően, mikor melyik éri meg jobban az boltnak. 8. 8. 99, vagy egy híján 100? Évtizedek óta bevett gyakorlat a magyar boltokban is, hogy 9-re, vagy 99-re végződnek a termékek árai. A pszichológia itt is fontos szerepet játszik: csak nagyon nehezen kerekítjük fel fejünkben ezeket az összegeket, inkább a kisebb összegre gondolunk, így olcsóbbnak tűnik minden. 9. A polcok sem véletlenül vannak úgy, ahogy Érdemes megfigyelni, hogy a legtöbb esetben a drágább, márkásabb, reklámozott termék van a polcokon szemmagasságba helyezve, sokszor lábujjhegyre kell állnunk, vagy le kell guggolnunk ahhoz, hogy megtaláljuk az akciós, saját márkás árucikkeket. 10. Pont a gyerek szeme előtt Sok helyen a pénztárak előtt a cukorkák, édességek úgy vannak elhelyezve, hogy a gyerekeknek szemmagasságba essenek, leginkább akkor, ha a bevásárlókocsi speciálisan kialakított ülőkéjén ülnek. Dietetikusok is felhívták a figyelmet arra, hogy a csokoládékat és nassolnivalókat tartalmazó pultok valóban alacsonyan helyezkednek el, a felnőttek esetében kézmagasságban, a gyermekek esetében szemmagasságban. Érdekes, hogy szinte sehol nincsenek egészséges élelmiszerek a pénztárak közelében kihelyezve, sőt, akciós termékeket, olcsóbb édességeket sem gyakran találunk a kasszáknál.
Posted on: Sat, 16 Nov 2013 13:03:42 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015