Hívő ember vágya! Dicsőséges új hazámat, régtől vágyom látni, fényben úszó fővárosát, az új földre szállni! Most még gyenge testi szemem, nem tekinthet abba, mint ahogyan nem tekinthet, Föld felett a Napba. Ezt a csodás fővárost: csak lelki szemmel látom, megváltottak fővárosát, túl az éghatáron. Már a város mérete is, lenyűgöző nékem, égbe nyúló falaival, az új szép földrészen. Főváros minden kapuja, állandóan tárva, mert abból a bűn s gonoszság, végleg kivan, zárva. Képzeletben elindulok, egyik szép utcáján, s ami szemem elé tárul, lenyűgöz a látvány. Mint valami gyémántszemek, a házak, a kertek, mindegyikben boldogan él, egy – egy hívő gyermek. Ott már nincsenek családok, hanem csak egyének, mindenkinek van otthona, nincsenek szegények. Ott nincs földihez hasonló tülekedés, lárma, az utakon nincsen zebra, sem zöld, piros lámpa. Utcasarkon nincsen rendőr, de miért is lenne? Nincs betörő, aki lopna, máséban kárt tenne. Boldog lelkek, kart karöltve, úton együtt mennek, énekelve adnak hálát létükért, Istennek! Nincs napkelte, nincs napnyugta, mivel idő nincsen, csak nappal van, fényben úszó, forrása az Isten! Az új földön, csak egy nap van, így egy nap az élet, és az: - csodálatos módon – nem ér soha véget! Ember milliók, angyal milliók, fővárosát látni, bár kiváltság: Jézus által, megláthatja bárki! Most hit által, lelki szemmel tekinthetek abba, de Megváltóm, jöhet értem, bármely pillanatba! Így ha tudok türelmesen, Megváltómra várni, úgy nemsoká az új földön, Vele fogok járni! Pecznyík Pál Celldömölk 2013. VIII. 5.
Posted on: Thu, 08 Aug 2013 05:43:44 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015