Igen. Ha az emberek nem beszélnek a valós problémákról, így a problémák megoldásairól sem, akkor ezzel valószínűleg azt is akarják nem csak érzékeltetni, de kifejezni, üzenni, megüzenni is a politika, a hatalom.. felé is egyúttal, hogy azt azért tartják fönt, azért választották meg annak képviselőit, politikusait, hogy azok dolgozzanak, oldják meg a problémákat. Ebben az olvasatban.. (is) igaza van a népnek, amelyik látszólag a homokba dugja a fejét, mintha tabunak tartaná a nyílt beszédet a mély és abszolút problémákat, az igazi válságokat, a helyzeteket illetően. Ugyanis politikai ráutaltság van erősen, ami azt jelenti, hogy ugyan a társadalom kommunikál, beszél, demonstrál, jelez, ellenkezik..., teszi a dolgát mindenhol a szinteken, de mégis csak tudja a nép azt, hogy tehetetlen, hogy be van zárva, mókuskerékben van régóta, de így küzd -korholja a politikát és annak politikusait, és tiltakozik folyamatosan, vár, kivár, elvár, no meg dolgozik is, fizet is mindig, de mindezeken túl még: úgy válik-vált politikailag el-, és lekötelezetté (potenciális politikai polgárrá, politikai rabbá, rabszolgává is), hogy apolitikus is egyszerre ebben az állapotában. Ez egy természetesen, normálisan (demokratikusan) kaotikus állapota, helyzete az embernek, a polgárnak ebben az állandó.. formájában (a demokrácia, mint káoszintézmény...), miközben politikailag el-, és lekötelezettként, de apolitikusként is látszólag nihilként hat a viselkedése. Az ilyen polgárok és azok tömegei.. gyakran legyintenek a politikára, mint tudjuk. Miért? Mert küzdöttek ellene (ahogyan érte is), ismerik, általában csalódtak-csalódnak benne -ez utóbbinak, a csalódásoknak az oka pedig általában az, hogy a politika rendszerint nem engedte magát megismertetni annyira, hogy a társadalom nagy része teljesen apolitikussá váljon, vagyis: a politika folyamatosan hazudott és becsapta a társadalom javát -ahogyan a politika a politikusait tekintve is ugyanezt tette; magát is átverte, ezen belül a politikusok egymást is, mint szintén a politika iránt elkötelezett statiszták, irányított, kézivezérelt bábuk... (Amilyen a politika, olyan a társadalom.... -ismerjük a mondást, amely oda-vissza működik..., de a politika és a társadalom egymáshoz viszonyított relációja, annak valós képe is kaotikus valójában -ami egy felől igazi politikai dilemma is ...) A társadalom pszichológiája, az egy nagyon mély kút, hogy ezzel a hasonlattal éljek. Talán a politika hiába is fürkészi, kutatja nem is akármilyen, nem is akármekkora erővel.. a nép bölcsességét.., mert meglátásom szerint az folyamatosan és mindig meglepődik a társadalmak reakcióin; sok esetben a társadalmak, a polgárok tömegeinek, végtelen, birka türelmén... -hiába az állandó gerjesztése, provokálása, szándékos megzavarása, manipulálása, sarokba szorítása.. a népeknek, olyan Ők, mint a víz, ennyi csak az egész... (Főleg Bogár László szavaira figyeltem ebben a műsorban, és talán ez a pár soros reflexió, ill, annak lényege, titka... a válasz a kérdésére...)
Posted on: Sat, 19 Oct 2013 22:47:16 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015