Kedves Ilona! Katolikus politikusok egy csoportjával beszélgetve az volt a véleményünk, hogy az abortusz visszaszorítása érdekében folyamatos apró lépésekkel lehet és kell haladni. Egy ilyen apró, de magán messze túlmutató lépéshez érkeztünk el. Megindult egy európai polgári kezdeményezés, amely nem kér többet, de nem is kevesebbet annál, hogy az Európai Unió ne finanszírozzon olyan kutatásokat, amelyek magzatok elpusztításával járnak. A kutatók nagy reményeket fűznek az emberi un. őssejtekkel való kezelésekhez. Ezekhez a sejtekhez legkönnyebben magzatokból lehet hozzájutni, de ma már tudjuk, hogy jelen vannak a felnőtt szervezetben is. Nem mindegy, hogy a kutatás melyik utat választja. A kezdeményezők azt kérik, adjon az Unió ezzel a finanszírozási tilalommal világos jelzést arra, hogy a magzat elpusztítása nem járható út. Mondhatja valaki, hogy az anya döntése, hogy elveteti gyermekét, s ha már meghozta ezt a döntést, miért ne lehetne más emberek életének javítására ebből hasznot meríteni. Azért nem jó ez, mert ha kialakul egy őssejt ipar, akkor hatalmas érdekeltség jelenik meg, s félő, hogy nehéz anyagi helyzetben lévő nőket majd megpróbálnak rávenni: abortáljanak. Természetesen tudjuk: minden megfogant élet végtelen érték, elpusztításához senkinek nincs joga. Sokan tudják ezt, feltehetően az az egy millió európai polgár is, aki már aláírta ezt a kezdeményezést. Bér kicsi, de fontos jelzés ez: az abortuszt ki kell iktatni a lehetséges születésszabályozási eszközök közül, mert nem az. Remélem, eljutunk idáig. Magyarországon húsz év alatt kilencvenezerről negyvenezerre csökkent a terhességek művi megszakításának száma. De ha mindenegyes megfogant élet végtelen érték, akkor senki nem dűlhet hátra ebben az ügyben. Nehéz témát választottam, de ezzel a kérdéssel is szembe kell nézni. Barátsággal köszöntelek: Surján László
Posted on: Wed, 18 Sep 2013 08:15:45 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015