Kedves Olvasóim! Többször megnéztem a Butaságom története című magyar filmet, mely nagyon sokat mondó az mellett, hogy áldott emlékű briliáns színészek játszották a főszerepet: Rutkai Éva, Básti Lajos, Mensáros László Várkonyi Zoltán stb. Nos most én is szeretném itt megosztani az én butaságom történetét. Postosabban azt, hogy olyan naiv vagyok ma is, hogy a naivitásomért Nobel-díjat érdemelnék. Én mint keresztény-konzervatív életvitelű ember, nem nőttem még fel a XXI. század képmutató, leiskolázó világához. 1990 óta elkötelezett keresztény-demokrata vagyok. A mai szóhasználat szerint jobb oldali, vagyis lojális a FIDESZ-KDNP Kormányhoz. Itt kezdődik az én butaságom története. Egy igen magas beosztású Kormánypárti politikushoz írtam egy levelet, melyben úgymond egy csekélységet kértem, ami határidőhöz volt kötve a releváns törvény szerint. A törvényes határidő, tehát a jogvesztés után négy hónappal később kaptam írásbeli választ, hogy forduljak ... minisztériumhoz. Megpróbáltam. Megbeszéltünk egy találkozót .. időpontra. Én Kecskemétről felutaztam. 20 perc várakozás után kiderült, hogy nem is tudnak rólam. majd bebocsátást nyertem és kb 20 percet kolintyóztam, mire az illetékes titkárságot megtaláltam. Közölték velem, hogy az illetékes Úr aki fogadott volna előzetes egyeztetés alpján házon kívül van, ezért kijelöltek valakit, egy beosztott ügyintézőt. Én megköszöntem a szívességet és távoztam. Időközben megtudtam, hogy egy hivatal budapesti területi szervévétől egy kollegát kiemeltek és felhelyezték az egyik frekventált minisztériumba. Úgy gondoltam, hogy én aki több mint 16 évet dolgoztam ugyanannak a hivatalnak egy vidéki területi szervénél és közmegbecsüléssel onnan nyugdíjba vonultam és e hivatal nyugdíjasa vagyok hát személyes találkozót kérek a budapesti kollegától és esetlegesen hasznósítható tapasztalataim megosztom vele. Fel hívtam telefonon a titkárságát. A titkárnő kimért hangon kérdezte, ki vagyok, melyik szervén dolgoztam, miért keresem, mit akarok stb. Miután minden szükséges adatom bediktáltam neki, de a mit akarok kérdésre azt válaszoltam, hogy ezt a Főosztályvezető Úrral szeretném megbeszélni, akkor azt modta, adjak elérhetőséget, majd visszajeleznek. Ezt több hete történt. A budapsti ... területi szervtől az ... minisztériumba felemelt kollega a visszapillantó tükrét otthon felejtette és úgy vélem úgy gondolta,,,ccc,,, egy nyugdíjas kollega, mit akarhat? nem érdekel tartsa meg magának. Akik engem ismernek azok tudják, hogy én nem adom fel. Nem is adtam fel. Részt kell vennem egy két napos szaktovábbképzésen, ami kb 46.000,- Ft-ba fog kerülni és ráadásul Budapesten és ott majd találkozhatok vele és a szünetben megbeszélhetem vele azt a javaslatom, amit az ingyenes személyes találkozón szerettem volna vele megbeszélni. Kezembe került a szakmai továbbképzésen az előóadók fényképe, így beazonosítottam Őt és elszégyeltem magam. Egy ilyen szemtelenül fiatal vajon miért akarna egy ilyen vén emberrel (69) találkozni. Hát ez az én butaságom és naivitásom története. Más! Szombaton délelőtt az Operaházban megnéztük a Pillangókisasszonyt. Csodálatos élmény volt. Minden elismerésem az Igazgatóé, mert olyan márkás gyémánttorkú énekeseket szerződtetett, hogy világviszonylatban is megállnák a helyüket. Igaz, hogy a II. felvonástól végig bőgtem az egészet, pontosabban a könnyeimmel méregtelenítettem. Jó szívvel ajánlom minden opera kedvelőnek. Gyönyörű darab, briliáns a szereplő gárda,a rendező, a karmester a zenekar. stb. feledhetetlen az élmény. Köszönöm a türelmet! Szép vasárnapot kívánok mindenkinek és erőben, egészségben és eredményekben gazdag jövő hetet!
Posted on: Sun, 03 Nov 2013 11:00:36 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015