Ki ne hallotta volna már milliószor ezt a mondatot, vagy a saját családjától, vagy éppen önmagától: Mindjárt megyek, csak gyorsan bekapok valamit. Sajnos a rohanó életmód, arra ösztönöz minket, hogy mindent gyorsan csináljunk. Hiszen bérrabszolgaként ledolgozunk 10-15 órát , 5 ember munkáját végezve, természetesen gyorsan, sietünk haza, természetesen gyorsan, főzni kell, természetesen gyorsan, utána, mosogatás, fürdés, gyermek lefektetése, pár szó a családhoz (a beszélgetés már kiment a divatból, mert nincs idő rá) természetesen gyorsan. És egyszer csak felébredünk az ágyban, felkelünk, belenézünk a tükörbe, és rájövünk, hogy elment felettünk az idő, természetesen gyorsan, és megöregedtünk, meghalunk, aztán majd kapunk egy új testet, és ha abban nem hibázzuk el, akkor szerencsésnek mondhatjuk magunkat. Van valami amit az "élet" nevű játék és folyamat mellett nem szabad gyorsan csinálni. AZ EVÉS! Az étkezésnek minden kultúrában meg volt, van, lesz a rituáléja. Ez nem véletlen. A hívők (velem együtt imádkoznak, és megáldják az ételt,) és az asztalnál csak is és pusztán spirituálisan is az étkezésre koncentrálnak. Szép lassan esznek, élvezve az ízeket, és megadva a szervezetnek amit az megkíván. Mit is kíván meg a szervezet? A táplálkozás első kapuja a száj. Amikor az ételt a szánkba vesszük, elkezdjük rágni. Rendesen megrágjuk, hiszen a fogak feladata a tápanyagok felaprítása. Közben a nyálmirigyek által termelt nyállal összekeveredik a táplálék. A nyál elősegíti a rágást, a nyelést és a szájüreget is tisztán tartja. A nyelvnek az ízlelésben, a falat kialakításában, valamint a beszédben is szerepe van. Természetesen mindehhez időre van szükség. Hiszen, a gyorsan bekapok valamit azt jelenti szinte egészben nyelem le a táplálékot, nem rágok, nem hagyok időt, a nyálmirigyek termelődésére, ezáltal a szinte száraz tápcsatornában tuszkolom le a táplálékot. A nyállal összekevert falatot a nyelv továbbítja a garat és a nyelőcső felé. Természetesen ha a nyáltermelődésre idő sincs, azt érzem, hogy megfulladok a falattól, száraz és alig tudom lenyelni. A garat a száj- és az orrüreg találkozásában lévő üreg. A nyeléskor a lágy szájpad elzárja az orrüreget, a gégefedő pedig a légcsövet, így a falat a nyelőcsőbe kerül. A nyelésnél előfordulhat félrenyelés is, ilyenkor a falat a légcsőbe kerül, onnan főleg köhögéssel távolítható el. A falat irányítása a garatig karatlagos, azután akaratunktól független. A nyelőcső izmos falú tápcsatornaszakasz, benne emésztés nem történik, feladata a falatok továbbítása a gyomorba. Nyilván valóan nem kell elmondanom, hogy a rendesen összerágott és nyállal kevert táplálék könnyebben továbbításra kerül, mint a pusztán gyorsan bekaptam címszó alatt kezelt táplálék. A garat és a nyelőcső után a gyomorba kerül a táplálék. A gyomor izmos falú szerv, a falában lévő nyálkahártyamirigyek termelik a gyomornedvet. A keletkező gyomornedv mennyisége - az elfogyasztott táplálék minősége és mennyisége szerint - napi kb. 1-3 dm3. A gyomornedvben lévő sósav a fehérjebontó enzimeket aktiválja, nagyrészt elpusztítja a táplálékkal bejutott mikroorganizmusokat, denaturálja a fehérjéket. A gyomorban a táplálékok - az összetételüktől függően - 2-5 órát töltenek el. A táplálékok a gyomor falának összehúzódásával jutnak a vékonybélbe. Ugye nem kell mondani, hogy a gyorsan bekapott, nem megfelelően összerágott, nyálszegény, letuszkolt táplálék nem 5 órát fog a gyomorban tölteni, "hiszen nem történt meg az előkezelése" hanem sokkal több időre lesz szüksége a gyomorsavnak, hogy "feldolgozza" a táplálékot. A táplálék ezáltal hosszú időn át áll a gyomorban, nem kellemes teltség és fájdalom érzést okozva. A gyomor az elvégzett feladat után a vékonyvélbe továbbitja a tápanyagokat. A vékonybél a bélcsatorna leghosszabb szakasza, melybe három emésztőnedv (hasnyál, bélnedv, epe) kerül. Ezen emésztőnedvek enzimjei mindhárom alaptápanyag bontására képesek. Az epét a máj termeli, emésztőenzimet nem tartalmaz, epesavai a zsírokat apró részekre bontják, emulgeálják. Ily módon a felületüket megnövelve a zsírbontás eredményesebb lesz. Az egész emésztési folyamat alatt a bélmozgások biztosítják a béltartalom emésztőnedvekkel való keveredését, valamint továbbítását. A vékonybélben befejeződik az alaptápanyagok lebontása, sőt a felszívódásuk is megtörténik a bélbolyhok segítéségével. A béltartalom kb. 2-5 órát tölt el a vékonybélben. Vastagbél, végbél Emésztőnedv a vastagbélben nem termelődik, így tápanyagbontás sincs itt. A vastagbélben számos baktériumfaj található, többek között a béllakó baktériumok is, melyek vitaminokat (pl. B2-, B6-, B12-, K-vitamin) termelnek. Az itt történő víz- és ásványi anyag felszívódás után marad vissza a bélsár, mely a végbél záró gyűrűjének akaratlagos elernyesztésével kerül ki a tápcsatornából. A tápanyagok hasznosulásáról más cikkben ejtünk szót. Ugye nem kell elmondanom, hogy meg kell adni a szervezetnek, ami a számára kijár, ha egészségesek akarunk lenni! Az emberi szervezet egyik leglényegesebb, ha nem a leglényegesebb funkciója az evés, a táplálékbevitel és feldolgozás. Hiszen ugyebár étel nélkül pár nap alatt elpusztul az ember. Ne siessünk! Ha nem hajtjuk az időt, akkor is hamar elszalad az élet. Legalább élvezzük ki ennek a kis időnek azokat a pillanatait is, amikor étkezünk. Szervezetünk meg fogja hálálni!
Posted on: Tue, 20 Aug 2013 07:03:00 +0000