Kiemelés az írásból:Felemelni valamit, ami lent van, ez önmagában is felemelő, különösen, ha az maga az édes otthon. Nem is szólva a szeretett környezetről, mely leginkább viacolorral körberakott faluszéli libaúsztatókban manifesztálódik. Ami az édes otthont illeti, erről különösen a devizahitelesek aljanépe tudna mesélni, akiknek feje fölül majd csak a választások után tolhatják el a bankok a tetőt, de az kétségtelen, hogy akik a Lázár-skála tetején tanyáztak, azoknak már nincs miért aggódniuk, ők már biztonságban vannak, mint ahogy hat-nyolc, spekulációs céllal vásárolt lakásuk is. Ami meg a környezetet illeti, hát az már kicsivel rendezettebb a maszáj falvaknál, de nem sokkal – viszont muskátli lóg a villanyoszlopokon, büszkén hirdetve az önkormányzatban helyet foglaló kertész-lobbi érdekérvényesítő erejét. Még szebb ez az egész ügy, ha az is eszünkbe jut, hogy ki ejtette le az országot oda, ahonnan most fel kell emelni. És itt jött el az a perc, mikoron is szememből igaz könnyek kezdtek peregni, hiszen olyan szép, olyan emberi ez a Bizonyságtétel, mint amikor az ember lehajol véletlen elejtett papírzsebkendője után, vagy mint amikor hasmenéses kutyája piszkát kezdi el felszedni a földről a Bizonyságle – nem… - kis lapátkájával és seprűcskéjével, pedig nem esik neki jól. De hát jön a választás, valamit ígérni kell, és hát ez a legjobb megoldás. Egy álpergamen oklevél - ez briliáns ötlet, szép is, biztosan Kövér Szilárd nyomtatta. Alá lehet tenni az Országzászlónak, vagy minek is hítták az első Orbán-kormány idején a családi varroda üzletét, vagy mehet az Alaptörvény Asztalára! Kivágni az asztalra az állami bugyellárist, hogy na, te kódis, fizesd ki belőle a tartozásod, az nem lett volna túl látványos, mert az üres bugyelláris - bármekkora vehemenciával is csapjuk az asztalhoz - nemigen hallat egészséges hangokat. Másészt meg bizonyára akadt volna szemtelen jobbágy, aki felemlegette volna, hogy nem eztet ígérted nekünk, Felséges Urunk, mikor arra bíztattál bennünket, hogy dobjuk el a nyaklót és vegyünk fel hiteleket a falu főterének kicsinosítására, mondván, ez a legegyszerűbb módja eltakarítani ezt a Gyurcsántot, mert tuggyuk meg, hogy minél rosszabb, annál jobb! Hát, a bölcs tanács első fele, a minél rosszabb be is jött, most akkor jöhetne a tanács második felének realizálása is, de ez az annál jobb nem akar ideérni soha. Merthogy az igaz, hogy ezentúl a település önkormányzata boldogan vonogathatja a vállát, ha az adóssága szóbakerül, de a lelke mélyén mindenki tudja, hogy Nagyurunk csak olyan ajándékot adott, mint az okos lány Mátyás királynak, - hozott is meg nem is, adott is meg nem is. Az adósság ugyanis nem enyészett el, mindössze a kormány a nevére vette, de ettől még az – ha nem is az adott település közösségének tartozása - de az egész ország tartozása maradt. Mindenki fizeti, a csecsemőtől az aggastyánig, és az is lehet, hogy sokkal több jut a település lakosaira fejenként, mint jutott volna, ha az eredeti tartozást kell kifizetni. Polgármester ismerősünk dühöng, mert nem csinált adósságot, felelősséggel gazdálkodott és most azért neki is viselni kell a felelőtlenek tevékenységének árát – erkölcstelennek tartja a dolgot, pedig jobboldali, mint ahogy szinte az összes település önkormányzata jobboldali ma is az országban.
Posted on: Mon, 25 Nov 2013 20:49:13 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015