KÜZDJ A FÉLELEM ELLEN! A félelemről azért nagyon fontos beszélni napjainkban, mert egyrészt a félelem az ember általános problémája, másrészt Magyarországon – most úgy tapasztalom –, akár Budapest utcáin is, a félelem erőteljesebben kitapintható, mint az elmúlt években, vagy a kilencvenes években. Ezért is nagyon fontosnak tartom, hogy a félelemtől való szabadulással, a szabadulás igazságaival tisztában legyenek a hívők és a nem hívők is. Hiszen nagy érték, amikor az emberek politikai megfélemlítés nélkül élhetnek. Egyébként is vannak az embernek olyan élettapasztalatai, akár gyógyíthatatlan betegségekkel kapcsolatosan, akár szegénységgel, nyomorúsággal, a természet erőivel kapcsolatban, amelyekből az elmúlt években több tapasztalatot nyert a magyar társadalom, és amely félelmet hoz létre az emberben. A félelem rossz tanácsadó. Maga a félelem is kelepcébe viheti az ember sorsát. Számos bibliai példa ezt igazolja, ezért is nagyon fontosnak tartom, hogy fölismerjék az emberek a félelemben az ellenségüket, és pszichikai, szellemi szinten, és a hit, a kegyelem szintjén is ellenálljanak neki, mert a félelem folyamatos kihívást jelent mindegyikünk számára. A hit nemes harcát gyakran a félelemmel szemben kell megvívni, mert a hit és a félelem egymást korlátozó valóságok, egymással szembenállók. A hit csak akkor tud fejlődni, ha a félelem folyamatosan kiszorul az ember belsejéből, szellemi, lelki szférájából. Mivel azonban újra ravasz módon be akar lopózkodni, ezért szembe kell nézni a félelem működésének a mechanizmusával, különösen olyan időszakban, amikor látjuk, hogy szociális, politikai területen, de a természetben is, és sok más területen (betegség, egészség területén pl.) az embereknek egyre több – sajnálatos módon – negatív élettapasztalatban van részük. A FÉLELEM GYÖKEREI Milyen mélyen gyökerezik bennünk a félelem? A legalapvetőbb félelem a haláltól való félelem. A Zsidókhoz írt levél a halálfélelem rabságáról beszél, és Pál feltételezi azt, hogy az ember születésétől fogva a halálfélelem rabja, bár ez nem mindig nyilvánul meg az emberben, de a tudatalattijában, a szellemében ez mindig jelen van egészen a megváltottság állapotába való jutásig, amelyből az ember csak a Megváltón keresztül tud részesülni. Normális körülmények között a halálfélelem az ember szellemében a szorongás vagy az aggódás szintjén jelenik meg, de mindaddig, amíg az ember nem szembesül, vagy nem ütközik olyan pusztító erőkkel, amelyekkel szemben elveszíti a teljesítő képességét, és nem érzi, hogy a probléma a megoldó képességét felülhaladja, addig ez a szorongás nem nyilvánul meg fóbiában, rettegésben, vagy remegésben. Amikor azonban ilyen konfliktushelyzetbe kerül az ember, tehát olyan helyzetben találja magát, amelyekben a problémák, a gondok, vagy a romboló pusztító erők akár betegség formájában, akár a természeti erők pusztító megnyilvánulásában megnyilvánulnak vele szemben, akkor tud ez a szorongás fokozódni és megnyilvánulni félelemben, vagy ennél még intenzívebb, negatív érzésekben. Rengeteg példa van ezekről az élettapasztalatokról a Szentírásban, és ezért is nagyon fontos a félelemről beszélni, megérteni a félelem mechanizmusát, és a félelem legyőzésének az igazságait is. Ahogy egy évben 365 nap van, úgy – egyszer valaki megszámolta –legalább 365 alkalommal szerepel a Bibliában, hogy „Ne félj!”. Át van itatva az emberi lélek, szellem a félelemmel, de legyőzhető a félelem! A FÉLELEM LEGYŐZÉSE Négy nélkülözhetetlen elemét találtam a Szentírásban a félelem legyőzésének. Először is a Názáreti Jézus Krisztussal való közösségből. Mert Jézus Krisztus megváltói munkájának egyik nagyon fontos része, hogy az embert megszabadítja a félelemtől. A félelemtől való megszabadulás lényege annyit jelent, hogy amikor egy ember befogadja a Názáreti Jézus Krisztust a szívébe, akkor Jézus élete fölszámolja az ember szellemében, szívében a félelem szellemét, amely kapcsolatban áll a halál szellemével, és e helyére az életet helyezi. Az élet pedig ezután békességben és az Istenbe és az emberekbe vetett bizalomban nyilvánul meg az emberben. A második fontos dolog, hogy be kell töltekezni – többek között emiatt is – Szentlélekkel, mert a Szentlélek belső természetéből teljes mértékben hiányzik a félelem. Ezért, ha az ember betöltekezik Szentlélekkel, akkor az ember szelleme, lelke állandón erőt kap a Szentlélektől: az erőnek és a szeretetnek, a józanságnak, a bölcsességnek, a tudománynak, az ismeretnek olyan kiáradását, amely által az ember szelleme, lelke megerősödik, és egyre nagyobb erő jön létre a félelemmel szemben. Ő nemcsak belülről javítja az ember szellemét a félelemmel szemben, hanem meg is őrzi a félelemtől. Nem tudnak behatolni a negatív tapasztalat által létrejött félelemérzetek és képzetek az ember szívébe, ha a Szentlélek betölti a hívő ember szívét. A harmadik nagyon fontos elem a hit. A hit mindig a láthatatlan dolgokra és nem a láthatókra néz. A félelmet gyakran a látható dolgok negatív állása robbantja be az ember lelke, soha nem a láthatatlan dolgok, különösen nem a mennyei dolgok. Épp ezért, ha az ember az orientációját megváltoztatja, és a látható helyett a láthatatlanra helyezi a figyelme középpontját, akkor állandóan meg tudja őrizni erőben a szívét, és így a látható dolgok nem tudnak olyan mély benyomást gyakorolni a szívére, hogy ez által kiépüljön benne a rettegés és a félelem. A negyedik fontos dolog pedig: a szeretet. A szeretet belső természetében nincs félelem. A szeretetből teljesen hiányzik a félelem, ezért ha valaki szereti az Istent teljes szívéből, lelkéből, minden erejéből, valamint szereti a felebarátait, mint önmagát, akkor a szeretet is megőrzi a szívet a félelemtől. Tehát a szeretet pozitív magatartásra, Isten követésére is ösztönzi az embert, plusz védelmet ad a félelemmel szemben. KÜZDELMEIM A FÉLELEM ELLEN A félelmet nekem is sokszor le kellett győznöm az életemben. 1976-ban tértem meg. 1989-ig underground közösségekben gyűltünk össze, nagyrészt illegálisak, törvénysértők voltak az összejöveteleink, folyamatosan az államhatalom fenyegetettsége alatt tevékenykedtünk. Nyilvánvalóan ennek megvoltak a pszichikai, mentális következményei, amelyeket folyamatosan meg kellett harcolni. Volt, amikor intenzívebb volt, volt, amikor nem volt olyan intenzív, de folyamatosan kísért bennünket 1989-ig. A rendszerváltás után új típusú félelmek jelentkeztek, mert az első szabad választás után a jobboldal került hatalomba, és ők szinte azonnal szekta kampányokat indítottak el. Ezeknek a hecckampányoknak gyakran én, személyesen, illetve a Hit Gyülekezete voltunk a célpontjai, és természetesen a kampányoknak az egyik célja a megfélemlítés volt. Ugyanis, ha megfélemlítik az embert, akkor vagy abbahagyja azt a tevékenységet, amit folytat, vagy pedig többet hibázik abban a tevékenységben, és olyanokat is elkövet, amellyel tulajdonképpen a vádlóinak, a megfélemlítőinek a várakozását igazolja. Ezért az életem jelentős részében nagyon feszült pszichikai atmoszférában kellett tevékenykednem. Ugyanez volt 1998 és 2001 között is, de természetesen a baloldali kormány idején is szembe kellett nézni, csak más típusú félelmekkel. A megváltás, valamint a Názáreti Jézus Krisztussal és a Szentlélekkel való közösség ad esélyt arra, hogy a félelemmel szemben a győzelembe vetett reménységünkkel vegyük fel a küzdelmet, hogy a hit nemes harca győzelembe torkoljon.
Posted on: Sat, 14 Sep 2013 08:05:57 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015