LOGIKAI BUKFENCEK SOROZATA, ÉS A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG KÉRDÉSEI Vizsgáljuk meg, hogyan lehetett volna esetleg tisztességes feltételek mellett kölcsönt folyósítani devizában, ill. devizához rendelt forint összegben. Tételezzük fel, hogy elismerem azt, hogy a bank devizát, vagyis annak megfelelő forint összeget bocsátott a rendelkezésemre. Ez egy tiszta ügyletként is megvalósítható lett volna, az alábbi feltételekkel: 1./ A bank odaadja számomra a kölcsönnek szánt devizát, és ezzel létrejött a kölcsönszerződés. A visszafizetése devizában történik. Ez egyértelműen devizakölcsön. /Konklúzió: Ehhez az ügylethez valóban szüksége volt a banknak devizása, melyet átadott, így jogosan követeli azt az adóstól./ 2./ A bank az adósnak biztosít egy bizonyos devizakeretet, melyet az adós kérésének megfelelően adott pénznemben és adott időben a rendelkezésére bocsátja. A kölcsön a tényleges folyósításkor keletkezik, és abban a pénznemben, amelyen azt az adós igényli. Ez lehet deviza, de lehet forint is. Az utóbbi esetben a bank átváltja a devizát forintra. Ha devizában adja a tényleges kölcsönt, akkor az 1./ pontban leírtak vonatkoznak a kölcsönre. /Konklúzió: Ehhez az ügylethez a hitelkeret fenntartásáig, és az arról történő kölcsönfolyósítást követően a futamidő végéig valóban szüksége van a banknak a devizára./ Ha viszont a bank a devizát átváltja, akkor azt csakis az eladási árnak megfelelő összegben teheti meg, hiszen nem devizát vett az adóstól, hanem devizát adott el neki, és ekkor jogosult a konverziós díjat felszámítani, de ez a díj nem azonos a vételi és eladási árfolyam közötti árréssel. Ha valóban kölcsön adta a bank a deviza forint ellenértékét, miután a devizát forintra konvertálta, akkor a visszajáró összeget is csak forintban kérheti, hiszen az adós forintban kifizette a banknak a teljes deviza összeget. /Konklúzió: A bank hitelkeret céljára fenntartott devizája a konvertálás következtében felszabadul, azaz a kölcsön forintban történő folyósítását követően nincs szükség a devizakeret fenntartására, tehát a továbbiakban a bank ezzel a devizával szabadon rendelkezhet. Eladhatja bárkinek, befektetheti, vagy megtarthatja./ Ha viszont nem követelheti devizában, akkor értelemszerűen a visszafizetendő forintösszegre semmilyen hatást nem gyakorolhat a deviza árfolyamváltozása. Ez egy nagyon lényeges kérdés, mert ennek logikáját teljes mértékben nélkülözik a devizahitelnek nevezett szerződések! Mindkét fenti esetben valóban szüksége volt a banknak a devizaforrásra. Míg az első esetben az adós a kölcsönszerződés teljes időtartama alatt használta a bank devizáját, addig a második esetben, pusztán a hitelkeret biztosításához volt szüksége a banknak a devizára. A konvertálás által, a tényleges kölcsönnyújtás pillanatában ez a devizaigény automatikusan megszűnt. Az adós a továbbiakban nem a bank devizakeretét használta fel, hanem a számára kölcsönként nyújtott forintösszegért megvásárolta azt, és az konverzió következtében, egyúttal erről a devizaigényéről lemondott. Ez logikailag teljesen magyarázható, míg a bankok által kötött devizakölcsön szerződések semmilyen logika mentén nem állják meg a helyüket, ill. azt bizonyítják, hogy a szerződéseknek a tényleges devizához semmi közük sem volt. ------------------- /// ---------------------- A bankok a devizafedezet mellett nyújtott kölcsönöket teljesen más konstrukcióban folyósították, azonban ezeknek semmiféle alapjuk nincs. A fenti példákban leírtakkal szemben ezekhez az ügyletekhez egyáltalán nem volt szükségük devizára. Vizsgáljuk meg, hogy miért nem! Ha a fenti két tisztességes devizahitel konstrukcióból indulunk ki, akkor egyértelmű a devizakeret meglétének szükségessége. A bankok azonban az általuk alkalmazott devizahitel konstrukcióhoz nem kellett, hogy ténylegesen rendelkezzenek a devizakerettel. Az alábbi írásomban bemutatom, hogy az ún. deviza SWAP ügyleteknek sincs semmi közük a hitel folyósításához szükséges devizafedezet megteremtéséhez. Ezek pusztán az ügyfelek megtévesztését, és a bankok devizapiaci befektetési lehetőségét szolgálták. Miért vélem igaznak ezt az állítást? Azért, mert a bankoknak a kölcsön folyósításakor semmiféle devizakerettel nem kellet, hogy rendelkezzenek, hiszen devizát nem adtak el, ellenkezőleg, devizát vettek. Mégpedig forintkölcsön fejében. Az adósnak adtak egy bizonyos forint keretet kölcsönbe, melyet az általuk a szerződés napján nyilvántartott deviza vételi árfolyamon számítottak ki. Tehát ennek az értelmezése nem lehet más, mint az, hogy a bank azon az adott napon az általa a szerződésbe foglalt devizaösszeget megvette az adóstól. Mivel az adós nem rendelkezett ezzel a deviza összeggel, ezért annak kiegyenlítésére a bank adott egy hosszabb időtartamot (a szerződésben rögzített futamidőt), azzal a kikötéssel, hogy az adós a mindenkori visszafizetés pillanatában érvényes devizaárfolyamon fogja ezt a devizát ténylegesen a bank rendelkezésére bocsátani. A szerződésben még annak lehetőségétől is megfosztotta az adóst, hogy az tényleges devizában fizesse meg a tartozását, hanem rákényszerítette, hogy a saját maga által alkalmazott devizaárfolyamon számolja el a deviza forint ellenértékét. Vagyis a bank kikötötte, hogy az adós a fizetendő törlesztő részlethez kénytelen legyen kizárólagosan tőle megvásárolni azt a devizát, melynek megfizetésére a szerződéskötéskor egy ígérvényt írt alá. Ugyanakkor a tényleges törlesztés napján alkalmazott vételi árat sem érvényesíthette, hiszen a bank semmiféle korrekciót nem hajtott végre a forintkölcsön folyósításakor alkalmazott vételi árfolyam és a törlesztés napján érvényes vételi árfolyam különbözetének kompenzálására. Ezzel a trükkel, amit nyugodtan nevezhetünk csalásnak, a bank nemcsak hogy a vételi és eladási árfolyam közötti különbséget realizálta, hanem az időközben bekövetkezett vételár különbözetet is. Ebből egyértelműen kiderül a csalás ténye, hiszen amikor a bank a szerződéskötéskor, saját deviza eladáshoz kötötte a visszafizetést, akkor a szerződés pillanatában mindössze egy „devizavásárlási előleget” adott az adósnak azzal, hogy a tényleges adás-vételi ügyletet részletekben fogják megvalósítani a kölcsönszerződésben meghatározott időtartamon belül. Tehát a tényleges eladás meg sem történt, pusztán csak egy szerződéskötéskor érvényes vételárelőleget adott kölcsön forintban. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy semmiféle jogalapja nincs annak, hogy ezt a vételárelőleget, melyet a szerződéskötés napján, mint kölcsöntőke tartozást vette nyilvántartásba, bármire is hivatkozva megváltoztathassa. Magyarul, a nyilvántartott töke összege, mely nem más, mint egy deviza vételár előleg, forintban nem változtathatja meg, kivéve akkor, ha az időközben bekövetkezett árfolyamváltozásból erdő vételár különbözetet az adós forintszámlájára helyezi, vagy jóváírja azt, és ezzel a tőke forintban nyilvántartott értékét csökkenti. A tőkeként nyilvántartott deviza vételárelőleg esetében a bank nemcsak, hogy nem utalta az adós számlájára az árfolyam különbözetet, vagy csökkentette volna vele a tőketartozását ezzel az összeggel, ellenkezőleg. Megnövelte az adós forintban nyilvántartott, és itt szándékosan írtam a forintban nyilvántartott összeget, és nem a devizában nyilvántartottat, majd ezt, az adós számára hozzáférhetetlen összeget is kamatoztatta a futamidő további részében. Ez egyértelmű csalás, hiszen olyan összegre számított fel kamatot, melyet soha sem bocsátott az adós rendelkezésére. És ami a „legszebb” az egészben? Épp az ellenkezője igaz annak, amit a bankok állítanak. Nem a deviza fedezet létezett először, melyre a devizahiteleket alapították, hanem pont fordítva. A devizahitelek alapozták meg a devizafedezetet, az adós által aláírt szerződés létrejöttének pillanatában. A bank, ezzel a manipulált szerződéssel teremtett magának devizaalapot a pénzpiaci SWAP ügyleteihez, hiszen, mint azt tudjuk, a devizapiaci SWAP műveletek nem valós devizacserén alapulnak, pusztán csak ígérvények. A banknak épp elég volt ehhez az adóssal aláíratott devizaígérvény. Ezzel máris kimehetett a devizapiacra és kedve szerint kereskedhetett a nem létező devizájával. Tehát ez valóban az évszázad átverése! Mégpedig azért, mivel nemcsak hogy a bankok által hivatkozott tényleges devizaháttérre nem volt szüksége a banknak az ügylethez, hanem még a szorongatott helyzetükben hivatkozott „de hát deviza SAWAP-okkal volt biztosítva a szerződéshez a devizafedezet” érvelés is megbukott. Nem csak hogy nem volt sem valós, sem virtuális devizafedezet, hanem épp az adós ígérvénye teremtette meg a devizát az ügylethez. Remélem, hogy a logikai levezetésemet legalább a szakemberek megértik, és osztják a véleményemet. Érzésem az, hogy ebből a logikai megközelítésből kell minden vizsgálatot elindítani, és akkor végre fény derülhet az évszázad csalására. S, ha bebizonyosodik, hogy ez az érvelés igaz, akkor egyértelművé válhat a csalás ténye, melynek következtében az ebben résztvevő bankok vezetői, vagy a konstrukció kifundálói, végre a vádlottak padjára kerülhetnek. Próbáltam a fenti levezetést a legtisztább logika mentén összeállítani, ennek ellenére előfordulhat, hogy valahol hibát vétettem. Kérek minden kedves olvasót, hogy az esetleg felfedezett logikai bukfencekre hívják fel a figyelmemet, hogy azt kijavíthassam, mielőtt továbbítom az általam nagyra tartott szakembereknek. Fenti írásomat a következő címekre kívánom eljuttatni: A Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ vezetőjének, Doubravszky Györgynek Varga István közgazdásznak Boros Imre közgazdásznak Róna Péter közgazdásznak Bízom benne, hogy a kellő szakmai ismeretekkel bíró, elismert szakemberek a véleményükkel alátámasztják a fenti érvelés helytállóságát. 2013. október 24. Gábor Horti Ui. Hálám és köszönetem mindenkinek, aki a Hiteltársulás oldalon az elmúlt félévben értékes információkkal látott el ahhoz, hogy képes legyek ezt a fenti logikai összefüggést levezetni. További hála azoknak is, akik a jogi vonatkozású érvelésekkel ugyancsak alátámasztották ennek a banki „terméknek” az álságos, hazug mivoltát, és segítettek a csalás felfedésében. Remélem, hogy a „két fronton indított támadás” teljesen tisztázni fogja a felelősség kérdését, és végleges megoldást fog hozni a súlyos százezreket, milliókat érintő probléma megnyugtató lezárására.
Posted on: Thu, 24 Oct 2013 12:28:21 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015