Legyünk rájuk nagyon büszkék ! Eredeti cikk: hir6.hu/cikk/90830/bolygo_es_mako_is_tudjak_hol_van_az_iskola_almaskamarason Bolygó és Makó is tudják, hol van az iskola Almáskamaráson! Reggel van, háromnegyed nyolc. Bolygó a szürke és Makó a fekete ló szinte kérés nélkül állt meg az iskola előtt. Tudták, hogy most itt meg kell állniuk, mert leszállnak az apróságok. Előbb a bakról kerülnek le a gyerekek, Józsi bácsi (Tóth József) óvatosan segíti le őket, a földön alkalmi segítők nyújtják a kezüket. Ezután következtek a platón ülők, onnan is lekászálódott három hátizsákos emberpalánta. A kocsi Almáskamarás újfalusi részéről hozta a gyerekeket ezen a reggel is, ugyanúgy, mint máskor. Az a rész messzebb van az iskolától, a nagyapa lovas kocsijával hordja rendszeresen unokáját, meg a többieket is, akik arra laknak. Miután Józsi bácsi meggyőződött arról, hogy a lurkók bementek az iskolába, kiadta az indulási parancsot lovainak, akik komótosan elindultak. Az almáskamarási Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola ma már újra nyolc osztályos, pedig az elmúlt öt évben csak alsó tagozat működött a településen. - Nagyon rosszul érintett mindenkit a döntés, amikor 2007-ben a 7-8. osztályt megszüntették az iskolában, és a gyerekeket átirányították Kunágotára – emlékezett a közelmúlt rossz eseményeire Balogh Éva, az iskola intézményvezető helyettese. – A következő évben, 2008-ban pedig az 5-6. osztályosok is átkerültek Kunágotára. - Csak az alsó tagozatosok maradtak Almáskamaráson? - Igen, az 1-4 osztályosok. Át is költöztünk ebből az épületből egy másik, kisebb épületbe. - Hány gyermek járt akkor az iskolába? - Összesen negyvenkét tanuló maradt, és öt pedagógus. Nagyon szomorúak voltunk, hiszen éreztük, hogy a falubelieket mennyire elbizonytalanította ez a helyzet. A fiatal családok szinte szétszakadtak, hiszen az egyik gyermekük Kunágotára, a másik hozzánk járt iskolába. Voltak, aki úgy döntöttek, olyan helyre költöznek, ahol nyolc osztályos iskola van. A nagyobbak már biciklivel járnak iskolába. Háttérben a hatalmas udvar, füves, grund jellegű focipályával (Galéria) - Miért kellett megszűntetni a felső tagozatot? - Több oka is volt, de a legfontosabb, hogy az önkormányzatnak egyszerűen nem volt annyi pénze, hogy a normatív támogatás feletti költségeket kigazdálkodja. Alapvetően anyagi okai voltak tehát a történéseknek, de közrejátszott ebben az akkori oktatáspolitika is. - Mikor változott meg ez a helyzet? - Tavaly, szeptember elsejétől újra nyolc osztályos iskola lettünk, és ennek nagyon örülünk. - Ez a fordulat akár csodaszámba is mehetne. Hogyan tudták ezt elérni? - Ennek még több összetevője van, mint az szétválásnak. Miután az önkormányzat átadta az iskolát az államnak, megszűntek az anyagi jellegű problémák. Persze, ez nem lett volna elég, szükség volt ehhez egy nagyon erős akaratú összefogásra is az önkormányzat, a szülők és a Német Nemzetiségi Önkormányzat között, amit tovább erősített Simonka György, a térség országgyűlési képviselőjének hatékony lobbi tevékenysége is, valamint Mazán Attila polgármester, és Pintér Edit intézményvezető asszony áldozatos, kitartó munkája is. A közös munka eredménye lett, hogy visszakerült a felső tagozat Almáskamarásra. Újra itthon! Komoly matekfeladattal birkózik ez a felsőtagozatos fiú a táblánál. Két évvel ezelőtt ezt a képet nem készíthettük volna el Almáskamaráson (Galéria) - Mit jelent az iskola nevében az a kifejezés, hogy nyelvoktató? - Ugyanazt, amit a szó is jelent, azaz nálunk a gyerekek nyolc éven keresztül heti öt órában tanulják a német nyelvet. Almáskamaráson sok, eredetileg német nemzetiségű család él. Természetes tehát, hogy a gyerekek németül is tanulnak. Igaz, a játékos nyelvórák már óvodában elkezdődnek. - Már ott is tanítják őket? - Igen, felkészítő jelleggel. - Ma hány gyermek jár, és hány pedagógus dolgozik az iskolában? - A tanulólétszám 91 fő, és 14 állandó tanár dolgozik nálunk, plusz az áttanítók, akik más települések iskoláiból járnak hozzánk tanítani. Büszkék vagyunk arra, hogy 98 százalékos a szaktanári ellátottságunk, egyedül a rajzot nem tanítja szakos tanár. - Ön például mit tanít? - Én magyar irodalmat és nyelvtant tanítok a 7-8. osztályokban. - Nehéz volt tanárokat találni, amikor a létszámot újra fel kellett tölteni? Hiszen előtte csak öten voltak, kilenc új embert kellett felvenniük. - Nem volt nehéz. Olyan kollégákat kerestünk, akikben éreztük azt, ha ide jönnek tanítani, akkor át tudják venni az iskola szellemiségét. Megkönnyítette a válogatást az is, hogy az önkormányzat azoknak, akik igényelték, tudott szolgálati lakást is biztosítani. Egy teljes évet már ledolgoztunk együtt két kolléganővel, idén szeptemberben 7 új kollégával gyarapodtunk. Azt tapasztaltuk, hogy jól döntöttünk a kollégák kiválasztásakor. - Vagyis az új tanárok átvették az iskola szellemiségét? Mit jelent ez? - Több dolgot is jelent. Jelenti például azt, hogy nálunk szeretet alapú nevelés folyik. Azt jelenti, hogy mindig figyelünk a gyerekekre, a hivatalos órákon kívül is. Érzik, hogy bízhatnak bennünk, számíthatnak ránk. A tanárok nálunk egyébként is nagyon sok iskolán kívüli munkát is végeznek a falu érdekében. Iskolai, falusi ünnepségeket mi szervezzük, dolgozunk a falu civil szervezeteiben, nagyon sok közösségi munkát is csinálunk. Ez itt mindig így volt, akár nyolc osztályos volt az iskola, akár négy osztályos. - Tehát nincs Önöknél vége a munkaidőnek, amikor kicsengettek az utolsó óráról is? - Egyáltalán nincs vége. Akkor jön a délutáni műszak. Az iskola délután fél ötig van nyitva, hogy azok a szülők is el tudjanak jönni a gyerekért, akik vidéken dolgoznak. És délután tartjuk a tanórán kívüli foglalkozásokat, a napközit, a szakköröket. Ilyenkor is foglalkozunk a nehezebben tanuló gyerekekkel. - Akkor Önöket nem nagyon lepte meg az új oktatási törvényben előírt 32 órás iskolában tartózkodási kötelezettség? - Nem, mert mi eddig is így dolgoztunk, sőt még ennél is több időt töltöttünk el az iskolában. - Milyen foglalkozások vannak délutánonként? - Társastánc, aerobic, furulya- és zongora szakkörök, futball, atlétika, tömegsport, kézműves szakkör, német szakkör, a nyolcadikosoknak pedig német nyelvvizsga előkészítő foglalkozásokat tartunk. - Azt gondolom, hogy Önöknél optimálisak az osztálylétszámok a tanítás szempontjából. Jól gondolom? - Abszolút így van. A pedagógusnak lehetősége van differenciáltan kiadni a feladatokat, jobban oda tud figyelni a nehezebb esetekre is. A kis osztálylétszámok lehetővé teszik, hogy a frontális oktatás helyett egyéb módszereket is alkalmazzunk, és alkalmazunk is. - Mit jelent a frontális oktatás? - A hagyományos tanítást jelenti. A tanár kiáll az osztály elé, és leadja az óra anyagát. - Milyen más módszereket alkalmaznak? - Például a kooperatív vagy csoportmunka módszerét. Feladatokat adunk ki 3-5 fős csoportoknak, amit együtt kell megoldaniuk. Az együttműködés, mint tanítási módszer kiválóan fejleszti a gyerekek értelmi és érzelmi intelligenciáját. Hiszen itt a jobbak húzzák magukkal a gyengébbeket, de mindannyian megtanulnak például segítséget is kérni egymástól. Megtanulják a feladatokat úgy elosztani, hogy mindenki azt csinálja, amit a legjobban tud, és így mindegyikük tudása hozzáadódik a feladat megoldásához. Közös és egyéni sikerélményei lesznek. - Vannak más módszereik is? - Igen, vannak. A projektmódszer. Ez szervesen kapcsolódik az almáskamarási léthez. - Hogyan? - Mint mondtam, mi tanárok nagyon aktívan veszünk részt a település életében. Például a jeles napok falusi ünnepségeit is mi szervezzük. Márton napkor, karácsonykor, húsvétkor és még sorolhatnám. Amikor ilyen napok jönnek, a gyerekeket is bevonjuk ezeknek a napoknak a megismerésébe. Ilyenkor egy vagy több hétig úgy állítjuk össze a tananyagot, hogy valamilyen módon kapcsolódjon a közelgő ünnephez. Mindet megtanítunk nekik arról, amit tudniuk kell, és még ezekhez kapcsolódó feladatokat is meg kell oldaniuk. Gyakorlatilag rész vesznek az aktuális projekt megvalósításában. - Ha kinézünk falatnyi irodájának ablakán, azt látjuk, hogy az egyik osztály éppen nyíllal tanul lőni az udvaron. Milyen órájuk van? - Történelem órájuk van, most éppen a vándorló magyarokról tanulnak, ezért nyilaznak. - Milyen volt az újrakezdés éve? Arra gondolok, hogy milyen volt az első, újra nyolcosztályos iskolai év? - Izgultunk mi is, ezért szeptemberben, mielőtt elkezdődött volna a tanítás, a felsősökkel egész napos kirándulást tettünk Gyomaendrődre, az alsósok Gyulán voltak. Azért, hogy jobban megismerjük az új kollégákat, meg természetesen a gyerekeket is. - Mit csináltak Gyomaendrődön? - A gyomaendrődi tájházat néztük meg, és utána sárkányhajóztunk. Fantasztikus élmény volt mindenkinek. Tanárnak, diáknak egyaránt. Nem egyszerű dolog ám egy sárkányhajót mozgásba hozni, mindenkinek nagyon kell figyelnie ahhoz, hogy jó legyen a siklás. Versenyt is hirdettünk, úgy, hogy nagyon akart mindenki bizonyítani. Ezalatt az egy nap alatt közelebb kerültünk egymáshoz, mint egy egész hónap alatt. Itthon már gördülékenyen ment minden. - Vannak adataik az itt végzett gyerekek továbbtanulási lehetőségeiről, eredményeiről? - Igen vannak. Mindenki továbbtanul. Gyulán, Békéscsabán vagy Mezőkovácsházán. Volt egy kiváló évfolyamunk, ahol a 15 végzős diákból hatan diplomások lettek. De a többi almaskamarási diák is mindig megállta a helyét az új iskolájában. - Hogyan állnak felszerelésekkel? Milyen az iskola eszközellátottsága? - Jónak mondhatom. Mindenünk van, ami az oktatáshoz szükséges. Komoly számítástechnikai termünk és két számítástechnika tanár is dolgozik nálunk. A tornatermünk picinyke, de sok mindent meg tudunk valósítani benne. Szeretném, ha több digitális eszközünk lenne, például digitális tábla, projektor . Kényelmes és jól felszerelt az ebédlőnk is. - Ha már szóba került a számítógép, hadd kérdezzem meg, könyvet szeretnek olvasni a gyerekek? - Igen, akár hiszi, akár nem, de tényleg szeretnek olvasni. - Hogyan veszik rá őket erre? - Nálunk rendszeresek az író-olvasó találkozók. Megfordult már nálunk Sohonyai Edit, aki kifejezetten tiniknek ír, Varró Dániel költő, és Nógrádi Gábor író is. Nógrádi a Segítség, ember! című könyvéből olvasott fel részleteket. Ez a könyv arról szól, hogyan látják a különböző állatok az embereket. Nagyon élvezték a gyerekek. Egy-egy ilyen találkozó után szinte olvasási láz tör ki az iskolában, nagyon sokan olvasnak. A Varró Dániel találkozót követő napon az egyik tanuló azzal jött oda hozzám, hogy ő írt egy verset, szeretné megmutatni. Balogh Éva azt még nem érte meg, hogy egy almáskamarási felnőtt a színházlátogatás másnapján azzal kereste volna meg, hogy írt egy színikritikát. Pedig akár ez is előfordulhatott volna az elmúlt 14 évben. Ugyanis már ennyi ideje van az almáskamarásiaknak színházbérletük a Békéscsabai Jókai Színházba. Ennek szervezése Balogh Éva tanárnő önként vállalt kötelezettsége. Egyébként a tanítóképző főiskolát 1991-ben végezte el Debrecenben, de már 19 éves korában is tanított képesítés nélkül. Ma az intézmény helyettes vezetője, idén szeptember elsejétől él a kinevezése.
Posted on: Thu, 28 Nov 2013 16:45:38 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015