Lovas István: Hátbaszúrás Amikor a hét végén a szocialista, liberális, zöld és kommunista frakcióvezetők tükör előtt próbálgatták nyaki ütőereik kellő lüktetését, valamint „Möszjő Ohbán” sokadik ominózus hanglejtésű elítélését az Európai Parlament (EP) hétfői, strasbourgi ülésén a magyarországi fékek és ellensúlyok elégtelensége miatt, próbájukat félbeszakította egyik kedvencük, a Der Spiegel ünneprontó, show-tolvaj cikke egy olyan leleplezésről, amely Berlintől Brüsszelig és vissza rengette meg az Európai Uniót. A liberális hetilap Edward Snowden, a jelenleg valószínűleg még Moszkvában tartózkodó volt NSA- és CIA-alkalmazott egy 2010-es, „szigorúan titkos” felirattal ellátott dokumentumába nyert betekintést. Ez az amerikai kormány hírszerző szervezetének, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NSA) még — hála Snowdennek — az elmúlt napokban nyilvánossá vált spionakcióin (PRISM) túlmenő kémkedését bizonyítja, ezúttal Washington nagy barátja, az Európai Unió intézményei ellen. Kiderült, az NSA poloskákat helyezett el az Amerikában lévő uniós képviseleteken, valamint behatolt az EU számítógépes hálózatába. Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke a cikk megjelenése után szinte azonnal kiadott nyilatkozatában jelentette ki, hogy sokkolták az ott olvasottak. Hozzátette: „ha az állítások igaznak bizonyulnak, rendkívül súlyos ügyről lenne szó, amelynek súlyos hatása lesz az EU–Egyesült Államok-kapcsolatokra”, majd az EP részéről azonnali vizsgálatot követelt az ügy teljes tisztázására. Tegnap a nyugati sajtó Schulz mondatait habozás nélkül úgy értelmezte, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti új, több száz milliárd dollár értékű szabad kereskedelmi tárgyalások ezzel veszélybe kerültek. A Der Spiegel leleplezése szerint az amerikaiak nemcsak európai polgárokat figyeltek meg, de célba vették az EU intézményeinek brüsszeli épületeit. Mintegy öt éve az EU biztonsági szakértői észlelték, hogy több telefonhívást kaptak, amelyek az Európai Tanács és a Miniszterek Tanácsának Justus Lipsius nevű épületében lévő, távirányító-karbantartó rendszerét vették célba. Egyszerűbben kifejezve: az amerikaiak, ha akarták, azt is kielemezték, mi volt az aktuális EU-csúcson Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök álláspontja az EU által Moszkvával szemben előnyben részesített Nabucco földgázvezetékről, Amerika stratégiai szövetségeséről, a „terrorista” szaúdiakról vagy akár a korosodásuk miatt lecserélendő feleségekről. Az EU-s biztonságiak kiderítették, hogy a hívások a NATO brüsszeli központjának egyik elszigetelt épületéből indították, amelyben az NSA emberei foglaltak helyet. Berlinben Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter kijelentette, „minden képzeletünket felülmúlja, hogy amerikai barátaink az európaiakat ellenségeiknek tekintik”, és mindez azon akciókra emlékezteti őt, amelyeket az amerikaiak „hidegháborús ellenségeik ellen folytattak”. Hozzátette: ha az állítások igaznak bizonyulnak, azokat aligha lehet megmagyarázni a terrorizmus elleni harc érvelésével. Ezzel, azaz Amerika terrortámadás elleni megvédésével takaródzott ugyanis az amerikai kormány, amikor az azóta üldözött vaddá vált Snowden első leleplezése június 10-én nyilvánosságra került. Párizsban Jean-Luc Mélenchon, a Baloldali Párt elnöke az EU és az Egyesült Államok között megindult szabad kereskedelmi tárgyalások leállítását követelte. Az Európai Parlament zöldpárti frakciója pedig azzal reagált a Der Spiegel leleplezésére, hogy felszólította Brüsszelt, adjon menedéket Snowdennek. Ezek után különösen érdekes lesz figyelni, amint egyes képviselők „Möszjő Ohbánt” a kontinenset fenyegető antidemokratikus rémnek festik fel a cement helyett amerikai lehallgatókészülékekkel összetartott ülésteremben. (Lovas István, Magyar Nemzet)
Posted on: Mon, 01 Jul 2013 01:24:11 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015