Magyarország legérdekesebb korszaka kezdődik el 1505-ben. Az elmúlt 507 év nem szűkölködik felkelésekben, szabadságharcokban, forradalmakban és háborúkban, de még bérgyilkosok is szerepet kapnak hazánk történelmében. Minél jobban elveszítette Magyarország az önállóságát, annál inkább nagyhatalmak kiszolgáltatott ellenfeleivé vált, ami nehéz helyzetekkel való szembenézésre kényszerítette a magyar társadalmat az idők folyamán... 1. Előzmények (1505-1526) 2. A szent korona megszerzés (1526-1551) 3. Háborúk, szabadságharcok és felkelések (1551-1849) 4. A szabadságharc következményei: a Kossuth-Deák vita, ( Kasszandra levél, Duna Szövetség) és a Kiegyezés (1867) 5. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburgok uralmának a vége Magyarországon (1918) 6. A Habsburg idők a kor szemével 7. 2012-ben 1. Előzmények (1505-1526) 1505-ben a rákosi országgyűlés kimondta:"....EZUTÁN SOHASEM FOGUNK IDEGEN NYELVŰ EMBERT KIRÁLYUNKKÁ VÁLASZTANI...(könyv) "Ennyi és ilyen súlyos bajoknak, mindnyájunk nagy kárának valahára véget óhajtunk vetni. Meg akarjuk akadályozni azt, hogy még nagyobb veszedelembe sűlyedjünk azon esetre, ha kegyelmes urunk, Ulászló király (ki nemcsak kegyelmesen, nagylelkűen kormányoz s föntart minket, hanem több szabadságunkat megujította) férfiörökös nélkül találna elhúnyni és idegen fejedelem hazánkat erőszakosan elfoglalván, minket örökös szolgaságra juttatna. Mivel nincs a föld kerekségén nemzet, mely nem önvéréből, önnemzetségéből választja királyát, urát: mi sem engedhetjük, hogy országunk, mely a kereszténységet, várfoka és vértje gyanánt, mindenkor a maga és övéi bő vérehullásával védelmezte, másoknál alábbvaló és boldogtalanabb legyen." (hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_v%C3%A9gz%C3%A9s) Szapolyai fegyvereseivel elfoglalta Budát, Esztergomot és Székesfehérvárt. 1526. november 10-én a székesfehérvári országgyűlésen felolvasták az 1505. évi rákosi országgyűlésen hozott határozatot, majd arra hivatkozva és azt újra megerősítve, Szapolyai Jánost választották magyar királlyá. „János vajda Fejérvárra ment, az Lajos király testét meghozatá az mohácsi mezőről a sárból, kinek testét a halászok sárba nyomták, hogy az török meg ne találná. János vajda szent Imre napban magát Székesfejérváratt megkoronáztatá és magát királynak nevezteté.” (hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_v%C3%A9gz%C3%A9s#Sz.C3.B6vege) Szapolyai János királlyá választásának jogalapja a rákosi végzés volt és a megválasztása nem zárta ki a korábbi király iránt tanúsított végtisztességét sem. Nem nádor hívta össze a királyválasztó országgyűlést, hiszen az ekkor már a Habsburgok oldalán állt a rákosi végzéssel szemben. Egy a korábbi magyar országgyűlési határozattal szembehelyezkedő nádor összehívása hiányába törvénytelennek tartani János király megválasztását igazságtalan felfogás lenne az utókor részéről. Inkább a nádor vádolható Magyarország egykori elárulásával. A székesfehérvári országgyűlés tehát 1526. november 10-én Szapolyai Jánost királlyá választotta, s november 11-én I. János néven meg is koronázták. Apja Szapolyai István a Szapolyai-család tagja, kisnemesi származású volt, 1492-1499 között Magyarország nádora. (hu.wikipedia.org/wiki/I._J%C3%A1nos_magyar_kir%C3%A1ly) Werbőczy István: (1458 körül – Buda, 1541. október 13.) jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, majd Magyarország nádora......A pártküzdelmek utolsó fázisa az 1525. június 24-ei országgyűlésen következett be, amely Werbőczyt emlékezetes nagy beszéde után Magyarország nádorává megválasztotta, a nagyurak azonban megbuktatták......Szapolyai János királlyá választásakor kancellárjává és tanácsosává tette....A király, halála esetére, fia egyik gyámjául őt nevezte ki. (hu.wikipedia.org/wiki/Werb%C5%91czy_Istv%C3%A1n) (Habsburg) Ferdinánd...Magyarországunk határait ...tehetségünkhöz képest növeljük és kiterjesztjük....(Habsburg I. Ferdinánd) - Habsburg Ferdinánd magyar királyi jogcíméről tudni kell, hogy Pozsonyban mindössze 13 magyarországi főúr választotta meg 1526. december 17-én a Báthori István nádor által összehívott országgyűlésen, ezzel megkezdődött a Habsburg-ház 400 éves uralkodása Magyarországon. Ferdinánd viszont a Koronával nem rendelkezett, mivel az Szapolyainál volt, ezért őt megkoronázni nem lehetett.... Csaknem egész életében harcolnia kellett Magyarországon a trónért és az ország megtartásáért, amelyre a Habsburg–Jagelló házassági szerződés ( II. Lajos fiú örökös nélkül halt meg) értelmében tartott igényt. Az Oszmán Birodalommal szemben öt háborúban maradt alul és adót is kellett fizetni a Magyar Királyságért a szultánnak. (wikipedia) Ne feledjük hogyan tette le az esküt az első Habsburg uralkodó Magyarországon? Kettős királyválasztás keretében....a rákosi végzés ellenére. Egy nagy hírű uralkodó ház több évszázados magyarországi uralma vette kezdetét 1927-ben. A titkos örökösödési szerződésüket a Jagellókkal az 1505-ös rákosi végzéssel szemben kötötték meg akkoriban, mely szerepet játszik az első Habsburg 1526. december 16-i megválasztásában. (A Habsburg–Jagelló házassági szerződés vagy Jagelló–Habsburg házassági szerződés a Bécsújhelyen, 1506. március 20-án az I. Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar király közti viszály lezárására és a rákosi végzés hatálytalanítására kötött szerződés. (wikipedia 2. A szent korona megszerzése (1526-1551) Szinte évenkénti rendszerességgel támadják a Habsburg csapatok Magyarországot Szapolyai János halálát követően, II. János király megválasztását követően Habsburg Ferdinánd újból hadsereg küldött Buda elfoglalása érdekében. Ettől az időtől kezdve terjedt el a mondás. hogy "két pogány közt, egy hazáért"... Fráter György 1541 májusában megvédte Budát az ostromló császári csapatokkal szemben. Miután azonban a megérkező törökök csellel elfoglalták Buda várát, Izabella özvegy királyné fiát megfosztották magyar királyi címétől, és elismerték Erdély fejedelmének. (wikipedia) " Csak a középkori Magyarország szolgaságba hullása, három részre szakadása árán szerezték meg (a Habsburgok a Szent Koronát) , olyan kemény küzdelmek során, amelyeket politikai gyilkosság is beszennyezett. Ami valaha Bajor Ottónak nem sikerült, s nem sikerült a huszonhárom esztendős visszatartás, sok fondorlat ellenére a kapzsi Frigyes császárnak sem, azt Habsburg Ferdinánd huszonöt esztendővel a mohácsi vész után, 1551-ben elérte. A gyásznap időpontja: 1551. július 26." A megválasztás után évekkel a szent koronával történő koronázás következhetett. Előzmények: Castaldo tábornok 1551. június 4-én vonult be katonáival kincses Kolozsvárra, a gyermek János Zsigmond erdélyi királyságának legszebb városába, A következő hónapban ostrom alá fogta Erdély székvárosát, az alig védett Gyulafehérvárt, ahol a koronát őrizték. Itt tartózkodott az özvegy királyné (Szapolyai vagy Zápolya János özvegye) és a János Zsigmond, a gyermek király.... Izabella családja nevében lemondott a magyar trónról. A július 19-én aláírt szerződés szerint Izabella Erdélyt és a Szent Koronát átadja Ferdinánd megbízottainak... Az országgyűlés az országrész, valamint a Szent Korona átadását jóváhagyta, megszavazta, és Izabella, a trónját és koronáját vesztett kis király, János Zsigmond és kíséretük augusztus 6-án elhagyta Erdélyt. Fráter György Zilahig kísérte őket. A történelmi Erdély határán, a Meszes hegységnél Izabella megállított a kocsi- és szekérkaravánt, kiszállt a hintójából és három betűt vésett egy hársfára: SFV-Sic Fata Volunt: Így akarja a végzet. Ferdinánd pedig, annak ellenére hogy az ország- és a koronaátadást Fráter György is előkészítette és megszavazta, a barátot Castaldo spanyol és olasz bérgyilkosaival megölette. A politikai gyilkosságot Ferdinánd Castaldóhoz intézett levele előzte meg- ha György magaviseletét gyanúsnak találod, azt tedd vele, amit az én is birodalmam java kíván- ...A bérgyilkosok, köztük volt Pallavicini is, behatoltak a barát hálószobájába, s a védtelen, gyanútlan kormányzót lemészárolták." (Ruffy Péter: Koronánk könyve) A kutató elsőként vizsgálta meg részletesen annak körülményeit, hogy 1551 júliusában–szeptemberében nemzeti ereklyénk miként került János Zsigmond választott magyar királytól és erdélyi fejedelemtől (1540–1571), valamint édesanyjától (Izabella királynétól) Habsburg I. Ferdinánd magyar király (1526–1564), illetve Erdélybe küldött biztosai (Gainbattista Castaldo, Nádasdy Tamás és Báthory András) kezébe. (tti.hu/lendulet/557-palffy-geza-eloadasa-szolnokon-a-szent-korona.html)) 3. Háborúk, szabadságharcok és felkelések (1551-1849) 1619 őszén Bethlen és csapatai már Bécset fenyegették. 1620. augusztus 25-én aztán kimondták a Habsburg-ház első trónfosztását, és a királyi koronát elméletileg Bethlen kapta meg. A török Porta azonban – a főúri rendek nyomására – sok területen próbálta megkötni az uralkodó kezét, és ahogyan a besztercebányai gyűlésen, ezúttal sem fogadta el a koronát. A harmincéves háború (1618-1648) első, ún. cseh szakaszában a magyar-erdélyi seregeket az akkori erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor (1613-1629) vezette az osztrákok ellen. Az ő tevékenységének köszönhetően - 1526 után - először került sor arra, hogy a Kárpát-medence komoly politikai tényezővé emelkedhetett Közép-Európában. (hu.wikipedia.org/wiki/A_Habsburg-h%C3%A1z_magyar_tr%C3%B3nfoszt%C3%A1sa) 1604. Bocskai felkelés: a magyar rendek első fegyveres mozgalma a Habsburgok ellen.....(Szakály Ferenc) 1668. összeesküvés: 1671. április 30-án Bécsújhelyen, illetve Bécsben lefejezték Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet. Az 1668-as összeesküvés után 13 köznemesi résztvevőre mondtak ki fő- és jószágvesztést..... Bár a nemesség többsége távol maradt a szervezkedéstől, Bécs elérkezettnek látta az időt arra, hogy felmondja az udvar és a magyar rendek közti. 1608 óta-ha nem is zökkenőmentesen, de alapjaiban véve jól-működő hatalomfelosztást, s véglegesen a magyar rendiség fölébe kerekedjék.....ezután az országgyűlés megkérdezése nélkül, császári rendeletekkel kormányozzák, s teljesen alávessék a központi hivatalok ellenőrzésének... 1671. márciusi adórendelet, nem portánként megajánlott kvótából, hanem a Magyarországon állomásoztatott idegen katonaság fenntartási költségéből indult ki, melynek 40 %-át MAGYARORSZÁGRA TERHELTE. (Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711) A Rákóczi-szabadságharc...(1703-1711) 1. A kialakult helyzet megoldására Rákóczi országgyűlést hirdetett 1707. május 1-jére, az Ónod határában lévő mezőre. Az országgyűlésnek három lényeges programpontja volt: a gazdasági nehézségek leküzdése, a hadsereg és államszervezet megerősítése és – egyelőre titokban tartott programként – a Habsburg-ház trónfosztása.... Bercsényi támogató beszéde a híres „Eb ura a fakó! mai naptól fogva József nem királyunk!” felkiáltással végződött. 2. Az ónodi országgyűlés a trónfosztással egyidőben kimondta az interregnumot („országunkat király nélkül lenni jelentjük”), és megbízta Rákóczit a KIRÁLYJELÖLÉSSEL. (wikipedia) Az 1848-as forradalom és szabadságharc ..A birodalom ipari termelési értéke 1841-ben mintegy 795 milliót tett ki. Ennek azonban a szűkebb Magyarország csak 7 %-át adta.... "Magyarország-mint láttuk- a fejletlenebb, nyersanyag- és élelmiszer-termelő agrárpiac funkcióját töltötte be a Habsburg Monarchia iparilag fejlettebb örökös tartományai: Ausztria és Csehország mellett, méghozzá azoktól is elválasztva egy diszkriminatív jellegű belső vámvonallal, amely a magyar birtokosok terménykivitelét is nehezítette.... Kossuth, bár kezdettől fogva felismerte az ipar fontosságát és az 1840 őszén megalakult Iparegyesület ügyét is melegen támogatta, eleinte még a gazdasági liberalizmus elvének alkalmazásában látta azt a módszert, amelynek segítségével Magyarország felemelkedhet elmaradt, szegényes helyzetéből." Wesselényi a hazai rendi alkotmányosság, a nemesi nemzeti hagyományok és a magyar nyelv jobb ismeretét hozta....Erdélyből jött, archaikusabb viszonyok közül...ahol az abszolutizmus módszerei közvetlenebbül érvényesültek, és ahol 1811 óta nem ült össze országgyűlés.... ...Széchenyinél is élesebben fakadt ki a nemesi önzés meg a " parasztságon hízott" megyei tisztviselők ellen, de a politikai rendszer, a rendi alkotmány hibáiért már elsősorban Bécset okolta... ... Széchenyi hazatérőben a messzi Észak-Amerika (északi kontinens), "a jövő országa" polgári szabadságáért lelkesült... ...Mindinkább kialakult benne az az érzés, hogy életét hazájának, nemzetének felemelésére kell szentelnie... ..Nápolyba érve ott találta I. Ferenc császárt és kíséretét, s ezt a "vándorszínész-truppot" nem habozott "sötét hatalmaknak ajánlani".... (Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867) gróf Batthyány Lajos miniszterelnök, Pozsony, 1848. március 14. Batthyány, valamint 53 ellenzéki követ, illetve főrend levele Deák Ferenchez Kedves Barátunk! Bécsben az alkotmányért vívó polgárok vére folyt. Metternich absolutisticus irányú kormánya megbukott, Apponyi leköszönt. Ily roppant fontosságú körülmények között alkotmányunkat és a trónt a nép felkarolása által szilárdítani elhatározott komoly szándékunk. Szükségünk van azért reád, s bizton várjuk minél előbbi jelenlétedet. (Molnár András: Viam Meam persequor) Az abszolutizmus a rendiség visszaszorítása után létrejövő egyszemélyi uralom. Támaszai a hadsereg és a hivatalnoki kar, akik állami pénzekből tarják fenn. Abszolút monarchia – abszolutista államforma, ahol az állam feje (király/királynő) bármiféle megkötés, jogi vagy másfajta szabályozás, legális ellenzék nélkül irányítja az országot. (hu.wikipedia.org/wiki/Abszolutizmus_) Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) – Magyarország első felelős Minisztériuma (kormánya) volt. 1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette Minisztériumának névsorát.) Miniszterelnök Batthyány Lajos (Ellenzéki Párt) Igazságügyminiszter Deák Ferenc (Ellenzéki Párt) Belügyminiszter Szemere Bertalan (Ellenzéki Párt) Vallás- és közoktatási miniszter Eötvös József (Ellenzéki Párt) A király személye körüli miniszter Esterházy Pál Antal (Konzervatív Párt) Pénzügyminiszter Kossuth Lajos (Ellenzéki Párt) Földmívelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter Klauzál Gábor (Ellenzéki Párt) Hadügyminiszter Mészáros Lázár — Közmunka- és közlekedésügyi miniszter Széchenyi István ...A közlekedésügyi tárcát- az előzményekből is érthetően- Széchenyi nyerte el, aki a bécsi forradalom-tehát a nemzetközi helyzet megváltozása - után kész volt, minden további aggodalmát és ellenérzését félretéve, Batthyányt és KOSSUTHOT TÁMOGATNI.. ...Végül a külügyi, illetve helyesebben a közös ügyi tárcát a még idősebb hg Esterházy Pál vehette át, Ausztria volt londoni nagykövete.... Pákozd előzménye, "Azóta, hogy Radetzky győzött Itáliában, egyre több jel mutatta, hogy az ellenforradalom erői kezdik elérkezettnek látni az időt az álarc levételére és a nyílt fellépésre Magyarország ellen..a Délvidéken már állt a nyílt harc a szerb felkelőkkel..Szeptember 4-én V. Ferdinánd visszahelyezte Jellacicot báni méltóságába, 9-én pedig semmitmondó szavakkal bocsátotta el a magyar országgyűlés száz tagú küldöttségét....Aznap lemondott miniszteri posztjáról Esterházy Pál. Másnap pedig, Pesten Batthyány is lemondott... . Szeptember 11-én Jellacic csapata fekete-sárga zászlók alatt átkeltek a Dráván és a magyar főváros felé indultak ." "...szeptember 29-én, Pákozdnál a jórészt újoncokból álló magyar erőknek sikerült őt megállítania,.." " Magyarország döntő választás elé került: vagy vállalja a nemzeti önvédelmi harcot, a kivívott szabadságért, vagy ellenállás nélkül tűri, hogy a szabadsággal együtt eltapossák. A nemzet, nem kis mértékben Kossuth szavára, a fegyveres ellenállást választotta." Kossuth visszatérése után az április 13-i zárt ülésen ismertette a trónfosztási javaslatot....Maga a függetlenség kimondása másnap, a református nagytemplomban áthelyezett nyílt ülése, lelkes közönség jelenlétében ment végbe." "... A FÜGGETLENSÉGI-NYILATKOZAT - mint egykor Amerikában - részletesen felsorolja azokat az okokat, amelyek a trónvesztést indokolják....Erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunknak indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész művelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás, s nem forradalmi viszketegség, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté..." Az USA-nak is van Függetlenségi Nyilatkozata, de mivel ők sikerrel jártak (szemben Magyarországgal), megalkothatták később a máig meglévő alkotmányukat is. "...A bécsi udvart tavaszi veszteségei, tehát a magyar katonai sikerek késztették arra, hogy szorult helyzetében hatalmas partnere segítségéhez folyamodjék. Ferenc József formálisan május 1-én kért támogatást I. Miklós cártól, aki május 9-én jelentette be ünnepélyes nyilatkozatában, hogy a magyar forradalom leverésére indul...." (Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867) 1849. július 20-án az 1848–49-es szabadságharc egyik legnagyobb lovassági ütközete, a turai csata, Perczel Mór honvéd tábornok és Alekszandr Petrovics Tolsztoj cári altábornagy csapatai között (wikipedia) ..1949 szeptemberében, Ausztria és Oroszország, a nemzetközi forradalom rémét festve a falra, Kossuth kiadatását követelték... Nem adták ki Kossuthot a török szultánnak köszönhetően. A menekültek egy része majd a későbbi olasz forradalomban vesz részt Garibaldi vezetése alatt, amely megkezdése előtt Magyarország sorsából tanulva az olaszok Franciaországtól biztosítékot kértek a Habsburgok melletti be nem avatkozásra. Batthyány Lajos miniszterelnök és az aradi vértanúk Batthyány Lajos kivégzése 1949. október 6-án történt. Aulich Lajos (1792-1849) Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve volt, 1849. Július 14-től augusztus 11-ig ő volt az ország utolsó hadügyminisztere. Damjanich János (1804-1849) Szerb határőrcsaládból származott, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, győzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. Dessewffy Arisztid (1802-1849) Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, alezredes, majd ezredes lett. 1849-ben tábornokká nevezték ki. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján főbelövésre változtattak. Kiss Ernő (1799-1849) Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg főparancsnokává nevezték ki. 1848. december 22-én altábornaggyá, 1849. január 9-én országos főhadiparancsnokká léptették elő. Knézich Károly (1808-1849) A császári sereg tisztje volt, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban. 1849. Márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki. Lahner György (1795-1849) Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. Február 6-án tábornokká nevezték ki. Lázár Vilmos (1815-1849) Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849) A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával. Nagysándor József (1804-1849) 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fővezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé. Pöltenberg Ernő (1813-1849) Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ô közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételről. Ennek megtörténte után az osztrákok elfogták és 12 társával Aradon kivégezték. Schweidel József (1796-1849) Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette. 1848 októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták. Török Ignác (1795-1849) Az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott. 1849-ben nevezték ki tábornokká. Vécsey Károly (1807-1849) Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta felszolgálatait. 1848 decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ô is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. (hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/oktober-6). 4. A szabadságharc következményei: a Kossuth-Deák vita, ( Kasszandra levél, Duna Szövetség) és a Kiegyezés (1867) ...1851. december 5-én Kossuth elérte az Egyesült Államok partjait, ahol zászlódísszel és nagy lelkesedéssel fogadták. Hét hónap alatt több mint ötszáz, legnagyobbrészt angol beszédet mondott....A kongresszus által rendezett estélyen mondta Kossuth egyik legismertebb beszédét, melyben hazája függetlenségéről, mint európai szükségességről szólt......Amerikai szereplése, mint egész emigrációs működése, politikai terveivel volt kapcsolatos. Abból indult ki, hogy a magyar hadak legyőzték Ausztriát, s csak a cári beavatkozás súlya alatt törtek össze..... A Leo v. Thun gróf miniszter által bevezetett új iskolarendszernek lehettek, voltak jó elemei (iskolakötelezettség, 8 osztályos gimnázium), de mégis az önkényuralom, a németesítés eszközének tekintették- némi joggal. E "KASSZANDRA-LEVÉL" volt az első azon nyilatkozatok s levelek sorában, amelyeket a "turini remete" önkéntes száműzetéséből évtizedeken át szüntelenül intézett híveihez....Kossuth haláláig (1894) töretlenül hű maradt az 1849-ben kimondott teljes függetlenséghez... Kossuth első tétele: Ausztria látszólagos engedményei mögött veszedelmes csapdák rejtőznek. A kiegyezés nem valósítja meg az igazi célt: a teljes függetlenséget. Feladja a nemzet elidegeníthetetlen jogait. Ha a magyarok elfogadják, kiadják kezükből saját sorsuk intézését, s országuk jövőjét idegen érdekeknek szolgáltatják ki, méghozzá egy olyan hatalom érdekeinek, mely a történelem tanúsága szerint mindig ellenfele volt a magyar függetlenségnek. Ez ellen küzdöttek egykor Erdély fejedelmei, ez tiporta el Rákóczi és 1848/49 forradalmát...........E küzdelemnek előbb - utóbb sikerrel kell végződnie. Ausztria egy elavult, feudális időkből származó birodalmi szervezet. Központjában nem egy nemzet, hanem CSAK EGY DINASZTIA áll. Ennek a roskatag szervezetnek a nemzetállamok korában nyilvánvalóan szét kell hullania. Veszélyes hát hozzákötni a magyarság sorsát.. ..A másik oldalon Deák és hívei sorolták fel a maguk érveit a kiegyezés védelmében, Kossuth nézetei ellen....A kiegyezés után a magyar önállóság biztosabb alapokon fog állani, mint 1526 óta bármikor... Deák és hívei úgy látták, hogy hosszú időn át, a feudális berendezésben a hadügy, pénzügy külügy intézése is IDEGEN DINASZTIA kezében volt, tehát Magyarország sokkal inkább ki volt téve idegen hatalmi törekvéseknek. Tulajdonképpen már 1526 óta voltak közös ügyek, de ezeket 1867 előtt mások intézték nélkülünk és ellenünk, most pedig mi intézzük közösen azokkal, akiket illet...." "A külföld így szólt:.... Vagyis a NAGYHATALMAK ragaszkodnak ahhoz az elvhez, hogy az európai egyensúly érdekében szükség van a Duna-völgyében a Habsburg-hatalomra...." (Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867) A DUNAI SZÖVETSÉG: Dunai konföderáció . a Duna-menti országok államszövetsége. Az eszme Kossuth Lajostól eredt. Kossuth már 1850-ban arra a gondolatra jutott, hogy, ha az osztrák birodalom és Törökország felbomlik s e birodalmak területén kisebb nemzeti államok fognak kialakulni, ezek magukban nem lennének elég életerősek és könnyen idegen hatalmak játékszereivé válnak. Szükségesnek tartotta ezért, hogy a dunamelléki államok: Magyarország Erdéllyel Horvátország, Szerbia és a két román fejedelemség államszövetséggé alakuljanak olyképpen, hogy ezek a tagállamok belügyeket önállóan igazgatnák, azonban területük védelmét, a külpolitikát, kereskedelem, vám és pénzügyeiket közösen intéznék, közös parlamenttel. A közös ügyekben a végrehajtó hatalmat egy közös bizottság gyakorolná, ennek székhelye felváltva Pest, Zágráb, Belgrád és Bukarest lenne. Ez a szervezet nem talált visszhangra sőt itthon ártott Kossuth népszerűségének. A világ háború vége felé Jászi Oszkár és társa, vetették fel, sok szempontból eltérő fogalmazásban a D. tervét, újabban ismét gyakran emlegetik, mint Középeurópa "újraébredésének" egyik lehetőségét; 1931-ben Tardieu francia miniszterelnök is felvetette és Magyarországot, Ausztriát és a kisantantot akarta gazdasági egységbe olvasztani, Ehhez hasonló együttműködés terveivel foglalkozik Hodzsa csehszlovák miniszterelnök is. (metapédia) Deák véleménye szerint, KOSSUTH ELKÉPZELÉSE, a DUNAI SZÖVETSÉG nem segíthet, mert ha kisebb keleti szomszédainkkal kívánnánk szövetségre lépni, hazánk területi épsége miatt, akkor "saját szövetségeseinkkel jöhetnénk oly súrlódásokba és belküzdelmekbe, mely magát a szövetkezés célját is meghiúsítaná." "...A vitából s a történeti fejlődés vizsgálatából két tény mindenképpen megállapítható. 1. Az egyik az, amit Kossuth látott: hogy a nemzetek fejlődése megállíthatatlan és előbb-utóbb veszélyezteti a feudális időkből származó, soknemzetiségű politikai kereteket, így a Habsburg Monarchiát. 2. A másik tény az, amit Deák látott, hogy a kiegyezés az adott viszonyok közt elkerülhetetlen volt. Az akkor elérhető, viszonylag legjobb megoldás - minden esetleges következményével együtt. Magyarország NEM VALAMI NEMZETKÖZI LÉGÜRES TÉRBEN élt, amelyben tetszés szerint lehetett választani függetlenség és kiegyezés között. A választást elsősorban az európai erőviszonyok alakulása korlátozta...és hogy a NAGYHATALMAK továbbra is szükségesnek tartották a Monarchia fennmaradását Európa politikai rendszerében... Deák úgy látta, hogy Ausztria, Magyarországgal együtt, elég erős menedéket tud Európa e veszélyes részén nyújtani. "Azon politika - mondta -, mely figyelembe nem veszi a jelent és egyedüli eshetőségekre akar építeni, éspedig olyan eshetőségekre, amelyek el is maradhatnak, másképp is alakulhatnak, nem célszerű politika. Van-e, aki óhajtja Ausztria felbomlását, nem tudom, de ha vannak ilyenek, azok bizonyosan nem a mi érdekünkben óhajtják. Félek, nagyon félek, hogy e felbomlás által nem mi nyernénk s a mi sorsunk jobbra nem változnék." Ha pedig "egy nap kiszámíthatatlan események ezen katasztrófát csakugyan előidéznék, mi jobb nekünk: ha államilag rendezett állapotban talál, vagy pedig szétzilálva? (Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867) 5. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Habsburgok uralmának a vége Magyarországon (1918) 1867-ben megtörtént a Kiegyezés és létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. "A világ bírája a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökkévalóságon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a Magyar Golgota porába, engem október 6.-a térdeimre borulva fog hontalanságom remetelakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyújtva agg karjaimat a hála hű érzelmeivel áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a haza iránt, s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak, s buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól s Magyar Nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen!" (Kossuth Lajos 1802-1894) youtube/watch?v=sBNqvg75KrI&feature=share A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, melynek áldozata Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese Chotek Zsófia volt. A merénylet az első világháború kitörésének a közvetlen oka volt. (hu.wikipedia.org/wiki/Szarajev%C3%B3i_mer%C3%A9nylet) Az első világháború végén, 1918-ban Magyarországon forradalom töri ki és az államformát köztársaságra változtatták. Károlyi Mihály tanácsára (Habsburg) IV. Károly lemondott a magyar trónról. Később még megpróbált többször is visszatérni...Trianon Trianon "A kommunizmust követő őrült haláltánc még zűrösebb vir-várrá tette a belső harcteret; még inkább egymásnak futtatta az elbódult magyart, még gazdagabb teret nyújtott idegen kalandorok portyázásának." (Szabó Dezső: Egységet! 1921.01.01.) 6. A Habsburg idők a kor szemével "A magyar középosztály általában négy rétegből verődik össze. A volt nemességből, a falusi nép felküzdöttjeiből, a városi munkás proletárság úrrá vergődött elemeiből, s idegen fajok törtetőiből. És mert minden falat kenyér, minden előrelépés az uralkodó elemek kényétől függött, s mert az egész közélet roppant gépezetében kezdeményezésre, felelősség elvállalására semmi sem ösztönözte az egyedet, mert vak eszköz és pontosan járó óra kellett, és mert minden krajcárjában egy halálos függés parancsa volt: a középosztály lelkében valósult meg legteljesebben ez a végzetes fejlődés. Oroszországban a távirat feltalálása előtt jeladótornyokról továbbították Moszkva parancsait be, Szibéria szívébe. Egy Moszkva melletti tornyon az őr megunta életét és felakasztotta magát. A szomszéd torony őre azt hitte, hogy ez a cár parancsa, és szintén felkötötte magát. S ez így ment tovább az egész vonalon, Szibéria legvégső állomásáig. Ez az anekdota adja meg a magyar középosztály pszichéjét. Az idegen itt is szerencsésebb volt. Maga az a tény, hogy az oláh, szerb vagy valamelyik más faj átjövője mellére rikította a "magyar vagyok" kokárdát, hatalmas előnyt biztosított neki a versenyben. Ha a magyar túlizzóan s minden aggódásával volt magyar, ez akadály volt pályáján: ellenzékiség s a nem mindenre kaphatóság gyanúja tette nemkívánatossá a hatalom szemeiben. A magyarnak Magyarországon hátrány volt igazán és mélyen magyarnak lennie. De aki más fajból máról holnapra így nekimagyarult, az megbízható kormányzati eszköz volt, azt minden asszimilációra el lehetett várni. Ráadásul az idegent összes vérbelieinek hatalmas, titkos szolidaritása is tolta előre, míg az egyik magyar a másikat dobta félre az útról. Az a történelmi tény tehát, hogy az élet számos funkcióját idegen fajokkal végeztettük, s hogy a királyság és a hadsereg egy bizonyos időtől fogva többé nem a magyar fajiság szervező, védő és harcoló formája volt, a magyar pszichét két sarkalatos bűnére, halálos betegségére determinálta: 1. A vérbeli szolidaritás ösztönös érzésének elhomályosulására. 2. Szellemi és morális szolgaiasságra, gyávaságra. Az utóbbi pontot részletesen kell hangsúlyoznom. Az élet és halál nagy kérdőjele előtt nem azzal szolgálok fajomnak, ha olcsó rímekben hazug cirádákat szaggatok rá, ha kongó jelzőkkel a világ csodájává rikoltozom. A magyar fizikai hősiességét, harci bátorságát három világrész mezőin mutatta be, s tettei feleslegessé teszik a frazeológiát. De ha a morális bátorság a szellemi kezdeményezés ösztönös merészségét, a felelősség és szolidaritás halálig való vállalását jelenti, nem sok fajt fosztott meg jobban a történelmi fejlődés ettől a bátorságtól, mint a magyart. és e fejlődés révén lett a magyar Európa legnagyobb balekjévé, hogy minden hibánk csak nekünk ártott, s minden erényünk idegennek volt a haszna." (Szabó Dezső: Egységet!, 1921.01.01. duft.extra.hu/?p=10446) 7. 2012-ben Áder János azt mondta, hogy az 1848–49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése. A köztársasági elnök Rátóton abban az emlékparkban mondta el beszédét, ahol a hagyomány szerint 1861-ben a haza bölcse, Deák Ferenc ültetett tizenhárom tölgyfát az Aradon kivégzett mártírok emlékére, és ahol az országban egyedülálló módon valamennyi aradi vértanú nevét külön díszsíremléken örökítették meg. (mno.hu/belfold/ader-nem-a-habsburg-haz-tronfosztasa-a-lenyeg-1109902)
Posted on: Wed, 03 Jul 2013 18:52:10 +0000
Trending Topics
© 2015