Megalmodtam egy tokeletes eletet. Lerajzoltam, kiszineztem. Aztan osszeteptem es kidobtam mert nem tetszik, mert ez nem az aki en vagyok, aki lenne akarok, ez nem az en utam..Ujra meg ujra megprobalkozom vele. Kezeim kozott kopik a ceruza hegye, hasznalodnak el a papirok, sablonok. Hiaba. Nem jo! Ujabb papir, ujabb kepek, uj szinekkel. Uj minden. Elmerulok. Keptelen vagyok feladni, nem lehet, hiszen akkor megszunnek letezni. Feszegetem a hataraimat. Mindig tobbet, csak egy kicsivel. Szaladas, rohanas, holtig tarto nagy versenyfutas. Es a cel? Ugyan mar. Ha a vegen majd buszken tekinthetek vissza valamire, ha majd ugy er veget az elet hogy tudok mosolyogni, es erzem az elegedettseg erzeset, talan akkor volt ertelme..
Posted on: Sat, 26 Oct 2013 16:06:05 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015